A tárgyalóasztalon túl...

December 1, hétfő. Jens Stoltenberg – mint a NATO új főtitkára- Brüsszelben beszélt a Szövetség Kelet-Európai terveiről. 2016-ig új gyorsreagálású hadtest felállítását tervezi.

Az elhúzódó Ukrán válság következtében a katonai stratégákat egyre inkább aggasztja a kérdés: Hogyan lehetne megakadályozni, hogy Oroszország esetlegesen Ukrajna bekebelezése után tovább terjeszkedjen Nyugat felé? A NATO válasza a kérdésre: erőteljesebb jelenlét a térségben, gyorsreagálású hadtest felállítása, és támaszpontok építése a Szövetség keleti határainak országaiban.
A "dárda hegye" becenevet viselő speciális egység 5-6 ezer fővel állna fel, és adott esetben pár napon belül bevethetőnek kellene lennie. Hivatalos nevén High Readiness Force, vagyis magas készültségű haderő, az egyik központi eleme a Szövetség új elrettentő intézkedéseinek Oroszországgal szemben.
Ezen felül hat új NATO támaszpont építése van tervben a Baltikumban, Lengyelországban, Romániában, és Bulgáriában. A bázisok egyrészről irányító és logisztikai központok, másrészről egy Keletről érkező támadás esetén katonai "fogadóbizottság" szerepét töltenék be, szoros együttműködésben a dárda hegyével.

Orosz oldalról Alexei Meshkow helyettes orosz külügyminiszter nem titkolta felháborodását a végtelen NATO gyakorlatozások és az atomfegyverek szállítására alkalmas repülőgépek balti államokba való áttelepítéseinek kapcsán.
Moszkvai álláspont szerint a NATO destabilizálja a Baltikumot és Észak-Európát. Ezért az elkövetkezendő évben az oroszoknak szándékukban áll növelni tengeri haderejük jelentétét

a térségben, ami szerintük a nemzetközi biztonság növekedésével járna.

Miközben az annektált Krím földjén teljesen hivatalos formában orosz katonák masíroznak, Jens Stoltenberg nyugodtnak tűnik, halk hangon beszél, megválogatja szavait, mégis határozott: „2014 az agresszió, a krízisek, a konfliktusok éve volt. De a NATO stabilan összetart.”