Dél-kínai Erőleves
Forrósodik a dél-kínai-tengeri konfliktus
Kína az elmúlt években egyre
aktívabb politikát folytat a dél-kínai-tengeri térségben mely a közelmúltban
elérte azt a szintet, ami a konfliktus eszkalálódásával fenyeget. Forrósodik a dél-kínai-tengeri konfliktus
Bár Észak-Koreát mostanában kitüntetett figyelem övezi, egy nem is olyan távoli területen zajló konfliktus, egészen pontosan a dél-kínai-tengeri, méltánytalanul kevés figyelmet kap. Mentségére szóljon, ezen a területen nem is atomfegyverektől kell tartani, katonai parádéhoz azonban itt sem kell a szomszédba menni. A vitában álló felek az Egyesült Államok szívéjes hozzájárulásával gondoskodnak róla.
De mi is a vita tárgya? Körülbelül 3,5 millió km² víz, a rajta lévő, nem egyszer Kína által gyártott szigetekkel; a térség halászata; annyi kőolaj és földgáz, hogy pontosan senki sem tudja; valamint 5 trilliárd dollár, mely a térségen áthaladó kereskedelem éves értéke. A vita oka pedig az egymással szembeni területi igények.
A konfliktus zászlóshajója Kína, aki történelmi okokra hivatkozva a területek több mint
90%-át magának követeli 1947 óta, ekkor nyilvánította ki ugyanis a Kuomintang kormány először területi igényeit. Ezt a szakzsargon 9 dash-line-nak (kilencszakaszos vonal) nevezi, ugyanis kilenc szaggatott vonallal sikerült a kommunista Kínának a Dél-kínai-tenger egészét körberajzolni. A konfliktus fő gócpontjai a Paracel szigetek, a Spratly szigetek, illetve a Scarborough zátony. Az első esetben Vietnamnak és Taiwannak, a másodikban Vietnámnak, Taiwannak, a Fülöp-Szigeteknek illetve Malajziának, míg a harmadikban Vietnámnak, Taiwannak illetve a Fülöp- Szigeteknek vannak területi igényei. A konfliktust tovább bonyolítja a Brunei szultanátus előzőektől eltérő területi ambíciói. A térség egyre növekvő kínai aktivitása, mely napjainkban tapasztalható, nem maradhatott viszonzatlanul, a választ pedig elsőként - még ha felemás sikerrel is - Vietnám és az Egyesült Államok fogalmazta meg.
Vietnám részéről a terv Indiát invitálni a konfliktusba. A két ország egyre szorosabbra fűződő kapcsolata tavaly (2017) érte el tetőpontját, amikor is a legmagasabb szintű partnerségre léptek egymással. Indiának azonban a Vietnám által egyre gyakrabban hangoztatott kijelentésén – mely szerint országaiknak közös érdekei vannak a térségben – túl további okai is vannak az együttműködésre. India ugyanis egyre nagyobb figyelmet szentel Kína viselkedésének és politikájának az ázsiai térségben, ezen belül többek között az Egy Öv Egy Út kezdeményezésnek. Ennek ugyanis részét képezi egy Kína-Pakisztán gazdasági folyosó, mely egyes elemei Kasmír India által követelt területén haladnának át. Hosszú távon tehát India is partnerei számának maximalizálásában érdekelt.
Az Egyesült Államok a második világháború óta van jelen a térségben, mely mára a legfontosabb globálstratégiai területévé vált. A konfliktus fokozódását jelzi, hogy az USA is szeretné szövetségeseit bevonni, elsősorban Ausztráliát. Ausztrália azonban vonakodik belépni a konfliktusba, hiszen nem áll érdekében legnagyobb kereskedelmi partnere ellen fellépni, akivel ezen kívül ráadásul még a kultúra és oktatás területén is szoros kapcsolatban áll. Így az ausztrál megnyilvánulások egyelőre kimerülnek a szabad hajózás és kereskedelem melletti diplomáciai nyilatkozatokban. Bár az USA más szövetségesei Pl.: Anglia jelezte elkötelezettségét - amit bizonyítandó egy hadihajót küldött a térségbe - kérdéses hogy az egyelőre csupán egyre gyakrabban megismétlődő tengeri őrjáratokban kimerülő fellépés meggyőző eszközkén szolgál–e az USA részéről Kína ambícióinak letörésére.
Egy leves általában akkor igazán jó, minél gazdagabb a tartalma, a jelen helyzet azonban már inkább a túlfűszerezettség veszélyével fenyeget.
Források:
https://www.youtube.com/watch?v=luTPMHC7zHY
https://www.forbes.com/sites/outofasia/2017/08/22/making-sense-of-the-south-china-sea-dispute/#10866ff1c3b9
https://www.theguardian.com/world/2017/dec/15/militarisation-beijing-south-china-sea-islands
https://thediplomat.com/tag/south-china-sea-disputes/
https://www.smh.com.au/opinion/a-rush-to-judgement-wont-benefit-australia-in-south-china-sea-dispute-20180227-h0wpx6.html
https://www.lowyinstitute.org/issues/south-china-sea
https://www.lowyinstitute.org/publications/xi-jinping-s-ideological-ambitions
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése