2016. április 29., péntek

ARAB „HÓDÍTÁS”   KELET-AFRIKÁBAN

Az Európai Unió egyre nagyobb aggodalommal figyeli az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) arab államainak térnyerését Eritreában, amely az iszlám szélsőséges mozgalmak erősödésével fenyeget. A hat arab olajmonarchiát tömörítő regionális szervezet számára a kelet-afrikai diktatúra nemcsak a Vörös-tenger menti kőolaj készletek gazdasági kiaknázásának lehetőségét rejti magában. A geostratégiai szempontból kiemelt jelentőségű Eritreát a jemeni polgárháborúban tranzitországként és a katonai műveletek logisztikai bázisaként kívánják felhasználni.


Miközben az emberjogi szervezetek körében egyre nagyobb aggodalmat okoz, hogy az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat a menekültválság megoldása érdekében együttműködést sürget Eritreával, az EU számára a kelet-afrikai országban utóbbi hónapokban tapasztalható arab befolyás növekedése okoz fejtörést. 

Eritreában ugyan békében él egymással a lakosság muszlim és kopt keresztény közössége, a radikális szalafi mozgalmak már az egykori olasz gyarmat Etiópiától való elszakadása előtt megjelentek a területen. Az Eritreai Iszlám Dzsihád Mozgalom (EIJM) 1975-től vált ki az Eritreai Felszabadítási Frontból. Az 1993-as függetlenedés után az Al-Kaidával is kapcsolatban lévő szervezet fő célja az iszlám kalifátus megvalósítása volt. A kelet-afrikai iszlamista csoportjai tagjai kizárólag Eritreai célpontok ellen intéztek támadásokat. Napjainkra az EIJM jelentősen meggyengült a kormány diktatórikus hatalmának köszönhetően, de a szervezet hitet tett amellett, hogy a dzsihád nevében együttműködik a térség szudáni és szomáliai szalafi mozgalmaival. 2015-ben az ENSZ BT újra hatályba léptette a kelet-afrikai ország elleni fegyverembargót, mert az amerikai hírszerzés adatai szerint eritreai iszlamisták a szomáliai Al-Shabaab terrorszervezetet támogatták.

A GCC számára Eritrea geostratégiai jelentősége is kiemelkedő. Szaúd-Arábia a jemeni polgárháborúba történő beavatkozás és az Ádeni-öböl ellenőrzése céljából kibérelte Asszab kikötőjét. A parányi öböl megszerzése a Szuezi-csatorna felé vezető vörös-tengeri kereskedelem feletti befolyás megszerzése miatt is nagyon fontos az olajmonarchia számára. 2015-ben Isaias Afwerki elnök személyes találkozó után biztosította a szaúdi királyt, hogy országa kész a houthi milíciák elleni harcban támogatni az arab országok katonai akcióit, továbbá 400 katonával segíti a GCC országainak jemeni lázadókkal szemben folytatott küzdelmét. Eritrea cserében jelentős támogatást kapott hadseregének fejlesztésére.

Külön kiemelendő Katar szerepe, amely hosszú évek óta jó viszonyt alakított ki Eritreával, miután a Dzsibutival fennálló határvita során a kelet-afrikai országok közötti közvetítő szerepét játszotta el. Katar nagy valószínűséggel Aszmarán keresztül támogatja a Boko Haramot és más afrikai szélsőséges szervezeteket annak érdekében, hogy segítse a szalafi mozgalmak térhódítását Észak- és Kelet-Afrikában.

A GCC Eritrea iránti gazdasági érdekeltségét fejezte ki, hogy a Dubaiban megrendezett Vörös-tengeri Olaj- és Gázipari Csúcstalálkozóra meghívták a kelet-afrikai ország hivatalnokait. Kutatások szerint a Vörös-tenger menti partvidék hatalmas kőolaj és földgázforrásokat rejt, amelyek a diktatúra izolacionista politikája miatt kiaknázatlanok. Az arab olajmonarchiák, köztük főleg Katar, az afrikai kontinensre érkező kínai tőkeáramlásnak is gátat szeretnének szabni. Kína ugyanis jelentős összegekkel támogatta a Dzsibuti-Addisz-Abeba vasútvonal korszerűsítését, emellett pedig a grandiózus etióp befektetés, a Nagy Etióp Reneszánsz Gát vízerőműveinek építési munkálataiból szintén kiveszi részét. Az ázsiai regionális hatalom Etiópiában földvásárlásokkal is gyarapította érdekeltségeit.

A GCC arab államinak térnyerése nem fenyeget közvetlen terror veszéllyel Eritreában, de növelheti az iszlamista csoportok jelentőségét a kelet-afrikai térségben. Eritrea stratégiai szempontból egyszerre jelent tengeri előnyt a GCC arab országai számára, kontinentális szempontból pedig az olajmonarchiák befolyást szerezhetnének az Afrikai Unió központjának helyszínt adó Etiópiában is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése