Egyszer fent, egyszer lent: a görög-török hullámvasút

Görögország a napokban új menekülttörvényt fogadott el, melynek értelmében módosult a menedékkérési eljárás, valamint megkezdődött a bevándorlók visszaküldése az úgy nevezett biztonságos országokba. A gyakorlatban Törökország is ezen országok közé tartozik. Hogyan befolyásolja mindez az amúgy is hullámzó görög-török külkapcsolatokat?

Április 4-én megkezdődött a Görögország területén tartózkodó bevándorlók visszatelepítése Törökországba. Az újonnan elfogadott törvény magába foglalja az Európai Unió és Törökország megállapodását a migránsok visszaküldéséről. A török fél körülbelül 500 olyan embert fogadott eddig, akiknek Görögország elutasította a menedékkérelmét. Ez az intézkedés óvatos közeledésre enged következtetni a két fél között, mert úgy tűnik, szükség esetén félre tudják tenni évtizedek óta húzódó konfliktusaikat.

Görögország és Törökország kapcsolata régóta nem felhőtlen, körülbelül a 19. századtól kezdődően beszélhetünk éles ellentétekről kettejük között. Akkor a görög nemzetegyesítési törekvések váltak a konfliktusok fő forrásaivá. Nem csitult a helyzet a 20. században sem. Az 1950-es években szinte tapintani lehetett a feszültséget a két ország között, annak ellenére, hogy 1952-ben mindkét ország a NATO tagállama lett. A 21. század aztán három olyan problémát konzervált, melyet máig nem sikerült megoldaniuk: egyrészt a másik ország területén élő görög, vagy török kisebbség helyzetét, másrészt a ciprusi rendezés kérdését, harmadrészt pedig az égei-tengeri határsértések problémakörét. Mindkét fél tett közeledési kísérleteket a másik irányába, de ezeket mindig megakasztotta valami. A görög-török külkapcsolatok nagyon hullámzó alakot kezdtek ölteni.

Ma, 2016-ban még mindig folyamatos ellentétet jelent Észak-Ciprus helyzete, melyet nem ismer el, csak Törökország. Ebből fakadóan ez megakasztotta Törökország uniós csatlakozási folyamatát is, melyet ezáltal a török fél Görögország számlájára ír. Ezenkívül egyre gyakoribbá váltak a török határsértések az Égei-tenger Görögországhoz tartozó részein, szigetein. Tavaly nyáron azonban Törökország bejelentette, hogy támogatni szeretné a görög felet a válságból való kilábalásban, most pedig együttműködésüket fejezték ki a menekültkrízis megoldásával kapcsolatban. A pozitív lépések azonban valószínűleg nem baráti alapon, vagy a tényleges megbékélés céljából történnek, sokkal inkább érdek fűzi mindkét felet a partnerségi viszony kialakításához. Ha a menekültügyet sikerül is közös erővel megoldaniuk, a három alapvető problémával még mindig szembe kell nézniük.

A tények azt mutatják, hogy Görögország és Törökország még sokáig nem fog leszállni arról a bizonyos hullámvasútról.

Források:
english.ahram.org.eg
telegraph.co.uk
reuters.com
independent.com