Hol a határ, avagy meddig
próbálkozhatnak a kolduló románok Svédországban?
2014 februárjában
a Svédországba bevándorolt románok, valamint az országimázsba nem illő, erdőben
meghúzódó, és kolduló életmódjuk, továbbá azok kitelepítési próbálkozásaik
okoznak problémát a svéd társadalom számára. Az országnak egyelőre megoldatlan helyzetet
teremtett mind a koldulás elterjedése, mind pedig a románok kitelepítése.
2007. január elsején csatlakozott
Románia és Bulgária az Európai Unióhoz, mellyel számukra is megnyíltak a tagországokon
belüli széles bevándorlási lehetőségek. A Skandináv-félsziget állama, Svédország
kedvelt bevándorlási célországként van jelen a köztudatban, ahol a bevándorlók száma
évről-évre folyamatosan, nagy számban növekszik. 2014-re egy olyan problémával
került szemben a svéd társadalom, mely számukra is új jelenségnek bizonyult. A
Romániából érkező nagyrészt roma bevándorlók csupán a koldulás lehetőségét
látják Svédország határain belül, legfőképpen Stockholm területein.
A probléma forrása nem a
bevándorlásból adódik, hanem a bevándorlás céljából, mely tervezett koldulás,
valamint a nem megfelelő életmód kialakítása és annak fenntartása. Ezek a
bevándorlók olyan szegénységből érkeztek, melyet a svéd társadalom, mint a
jóléti állam tagjai el sem tudnak képzelni. A bevándorló románok gettókat
alakítanak ki, embertelen körülmények között erdőkben, sárban építenek
sátrakat, valamint kopott lakókocsikban húzódnak meg. A Stockholm területén
lévő, Högdalen-ben felépített gettóban lakókat kitelepítették, és lebontották
azt, mivel a terület lakosai veszélyeztetve érezték magukat, rontja a rekreáció
lehetőségét, valamint ez elfogadhatatlan életmód a svéd társadalom számára. A
svéd kormány megoldásnak az ingyenes buszjegyet találta, mellyel a bevándorlók hazaútját
biztosítja.
A Dagens Nyheter leírása alapján a
sátrakban élő román bevándorlók fele, kb. 75 fő fogadta el a buszjegyet,
mellyel hazautaznak, bár nagyrészük tervezi a visszajövetelt Svédországba,
hiszen ott jó a lehetőség a koldulásra. Mások, akik nem fogadták el a
buszjegyet, egy újabb gettót építettek Stockholm déli területén Huddinge-ben,
immáron svéd aktivista segítségével. Egy ott maradt román férfi elmondása
alapján Svédországban meg van a lehetősége a pénzkeresésre, míg Romániában ez
nem adatik meg.
Maradhat-e a gettó? A svéd
társadalom természetesen nemet mond. Aktivisták nézőpontjai ütköznek ebben az
esetben, miszerint Anna Silver a segítségnyújtást választja, és egyelőre a
rövidtávú megoldásra törekszik, így akár ha kitelepítik a románokat
Huddinge-ből, ő akkor segít a bevándorlóknak új tábort alakítani. Ezzel szemben
áll egy másik aktivista nézőpontja, Bienvenido Flores szerint nem megoldás a
táborok illegális felállítása, hanem hosszútávú eredményes megoldásra kell
törekedni. Mindezen eseményekhez Románia
stockholmi nagykövete, Răduţa Matache javaslata az volt Svédország számára, hogy az ország tiltsa be a koldulást,
ezáltal tudja ellehetetleníteni a helyzetet a bevándorló kolduló románok számára,
akik így várhatóan munkát vállalnak, vagy ellenkező esetben elhagyják az
országot.
Forrás:
Kép forrása:
http://bohuslaningen.se/image_processor/1.2848537.1392424704!/image/2175020385.jpg_gen/derivatives/wide/2175020385.jpg?maxWidth=627
Fási Orsolya Eszter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése