Az Afrikai Unió elnökével tárgyal Barroso, a Maliban kialakult helyzet katonai beavatkozásáról. Lehetőségeket vázolt fel Thomas Yayi Boni benini elnöknek az országban kialakult súlyos események megoldására.
Az afrikai országban március óta zajlik egy, az arab-tavaszhoz hasonló háborús helyzet. A konfliktus kiinduló pontja volt, hogy a katonaság elűzte a regnáló elnököt, az ország nagy részét pedig lázadók szállták meg és terjesztették ki uralmukat.
A fekete kontinens polgárháborúiban gyakran álltak a harmadik oldalon az európai katonák, vagy az ENSZ békefenntartói. Erre példaként szolgál az 1992-ben Szomáliában, vagy 1994-ben Ruandában a hutuk és a tuszik között kialakult polgárháború.
Az Európai Bizottság is beavatkozást helyezett kilátásba a Maliban kialakult háborús helyzet megoldására. Több lehetőség is felmerült, amely magában foglalja a katonák kiképzését illetve esetlegesen a gyengén felszerelt mali-i hadsereg támogatását.
Barroso, Afrika belpolitikájába történő beavatkozást azzal magyarázta, hogy Európát is fenyegeti, a Mali északi részét elfoglaló iszlamista terroristák jelenléte. Nem azonnali fegyveres harcokat sürget, hanem alternatívákat kínál a fennálló helyzet megoldására. Utolsó lehetőségként említi az Európai Bizottság elnöke, a tényleges katonai beavatkozást.
A hadsereg egy részét Mali adná, az EU pedig a fegyverkezést segítené.
Az európai vezetésnek fontos mérlegelnie , hogy milyen mértékben kell és szabad beleszólnia idegen országok belpolitikájába. Az apartheid rendszer valamint a saját polgárok megölése, belpolitikai kicsengése ellenére nem egy ország szuveneritása alá tartozik.
Az emberek élethez való joga az első generációs emberjogok közé tartozik, amelyet mindenkinek elsődlegesen tiszteletben kell tartania.
Az Európai Uniónak meg kell találnia a beavatkozásnak azon formáját, amely nem sérti más államok önrendelkezését, de védelmezi a saját államának polgárait.
(Konstruktivizmus)
H.E.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése