Az ukrán nyelvkérdés

2014 februárjában az új ukrán parlament megszavazta az addig érvényben lévő nyelvtörvény eltörléséről szóló javaslatot, ami Oroszországban és Nyugaton is hatalmas visszhangot keltett. A jelenlegi ukrán kormányzat az ország homogenizációjára törekszik, azonban a feszült helyzetet figyelembe véve ez csak olaj lehet a tűzre.

Ukrajna többnyelvűsége alapvetően történelmi okokra vezethető vissza. Már a cári időkben korlátozták, majd később betiltották az ukrán nyelv használatát. Jól mutatja a cárok hozzáállását a kérdéshez egy idézet, melyet II. Miklósnak tulajdonítanak: „Nincs olyan, hogy ukrán nyelv, csak írástudatlan parasztok, akik helytelenül használják az oroszt.” Később, a Szovjetunió idején már sokkal durvább módszerekkel, például ukránok kitelepítésével, oroszok betelepítésével és az ukrán értelmiség kiirtásával igyekeztek az ukránokat eloroszosítani.

Számos elfogult orosz nyelvész állítja, hogy az ukrán nyelv mindössze az orosznak egy dialektusa vagy népi változata, azonban a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az ukrán egy önálló és létező nyelv, mely 38%-ban különbözik az orosztól. Csak a példa kedvéért, az olasz és spanyol nyelvek közötti eltérés 33%, vagyis az ukrán és orosz nyelv közötti kapcsolat nagyjából hasonló, mint a spanyol és olasz közötti.

A demográfiai adatok és a népességszámlálások vizsgálata alapján kiderül, hogy az ukrajnai népesség nagyjából 79%-a ukrán nemzetiségűnek tartja magát, míg az orosz etnikumúak aránya egy kicsit több mint 17%. Azonban, ha a kutatás tárgya az anyanyelv, akkor a százalékos arányok megváltoznak: az ukrán anyanyelvűek aránya csak 67,5%, míg az orosz anyanyelvűek aránya majdnem eléri a 30%-ot. Ez jól mutatja, hogy a cári és sztálini eloroszosításnak és az ukrán nyelv tiltásának mi lett az eredménye: sok ukrán nemzetiségűnek orosz lett az anyanyelve. A jelenlegi ukrán társadalmat így három nagy csoportra lehet osztani az ukrán és orosz nyelv szempontjából: vannak ukránul beszélő ukránok, vannak oroszul beszélő ukránok és vannak oroszul beszélő oroszok.

A képet tovább árnyalja a shurzyk nyelv, mely lényegében egy nem hivatalos keveréknyelv, mely jórészt orosz szókincsen alapszik, melyet ukrán nyelvtannal beszélnek, elsősorban Ukrajna középső területein. Számos politikus érvelt a shurzyk, mint hivatalos nyelv bevezetése mellett, azonban jelenleg ennek az esélye minimális.

Minden országnak fontos identitásképző eleme a nyelv, ami nincs másként Ukrajna estében sem, így a kijevi vezetés törekvése a homogenizációra érthető, azonban további feszültséghez vezethet. Moszkva politikai kérdéssé alakítja az ügyet és azzal vádolja Kijevet, hogy két lábbal tiporja az orosz kisebbség jogait. De nem csak Oroszország, hanem a nyugati sajtó is rosszallását fejezte ki a nyelvtörvény eltörlésével kapcsolatban, rosszul átgondoltnak minősítve azt. Ugyan a törvény eltörléséről szóló javaslatot megszavazta a parlament, de Petro Porosenko elnök még nem írta alá, így több mint egy év elteltével még mindig nem lépett hatályba. A jelenlegi ukrajnai helyzetet tekintve ez mindenképp egy bölcs döntés a kijevi vezetés részéről.