Földi
pokol „Afrika szarván”- Eritrea és az EU kapcsolatai a menekültválság tükrében
Eritrea
állandó főszereplője az ENSZ Emberjogi Bizottsága által készített
vizsgálatoknak, amelyek kínzásokról, állandó hatósági túlkapásokról és
kényszermunkákról szólnak. Az Amnesty International tavalyi jelentése alapján Eritrea az Afrikából érkező migránsok legfőbb kibocsátó országává vált, havonta mintegy 5000 fő hagyja el kelet-afrikai szülőhazáját. Az elmúlt hónapok eseményei
alapján azonban úgy tűnik, az Unió kész támogatni a diktatórikus berendezkedésű
állam határainak megerősítését annak érdekében, hogy gátat szabjon az Európára
zúduló afrikai migrációnak.
Afrika második legfiatalabb
állama, az egykori olasz kolónia Eritrea 1993-ban nyerte el függetlenségét
Etiópiától. Az országot a kizárólagos kormánytulajdonban lévő média és a
folyamatos emberjogi jogsértések miatt a kontinens „Észak-Koreájának” is nevezik.
Az Európai Unió 1995-ben létesített
először diplomáciai kapcsolatokat Eritreával. Az 1999-2015 között megvalósult
fejlesztési egyezmény eredményeképpen összesen mintegy 300 millió euró
támogatás érkezett az afrikai országba. Az ország legfontosabb európai külkereskedelmi
partnere az egykori gyarmatosító Olaszország volt. 2011-ben azonban Unió minden
formális kapcsolatát felfüggesztette az országgal, mert az Isaias Afewerki
által vezetett kormány nem tudott elszámolni azzal, hogy mire fordította az EU-tól
kapott segélyeket.
A menekült válság
eszkalálódásával a kelet-afrikai diktatúrával létesített uniós tárgyalások élénkülése
tapasztalható. Az eritreai menekültek tömege által leginkább érintett
Szicíliába 2015-ben közel 35-40 ezer fő érkezett, jórészt a Földközi-tengeren
keresztül. Az olasz kormány 2015-ben 2,5 millió euró gyorssegélyt ajánlott fel
a kelet-afrikai országnak. Hagos Ghebrehiwet eritreai gazdasági miniszter pedig
a bilaterális kapcsolatok erősödését reméli az Olaszországgal idén létrejött partnerségi
program által, amely az itáliai gyarmati múlt emlékeinek megőrzésére és az
idegenforgalom fejlesztésére irányul.
Az Európai Unió 2015 szeptemberében
bejelentette, hogy 214 millió euróval kívánja támogatni az eritreai határok
biztonságosabbá tételét. Emberjogi szervezetek azonban aggodalmukat fejezték ki
az uniós célkitűzésekkel szemben, attól tartva, hogy az afrikai ország kormánya
olyan törvényt fog bevezetni, amelynek értelmében bárkire, aki az eritreai határokon
áthalad tüzet nyithatnak a hatóságok.
2014 decemberében nagy port
kavart az a dániai nemzetközi szakértők által készített jelentés, amely
biztonságos országként értékelte Eritreát. 2015-ben brit és norvég megfigyelők
is helyszíni szemlét tartottak az „Afrika szarván” lévő országban, megerősítve,
hogy az eritreai menekültek nagy része gazdasági migráns, akiket vissza kell
küldeni szülőhazájukba. 2015 nyarán Jøran Kellmyr norvég államtitkár
személyesen utazott Aszmarába, hogy megegyezzen a kelet-afrikai ország
kormányával arról, hogy a visszatoloncolt migránsok ellen nem indítanak büntető
eljárást.
Az eritreaiak helyzetét tovább
nehezíti, hogy az izolacionista orientáció miatt a nemzetközi humanitárius
szervezetek nem juthatnak be az országba. Az ENSZ támogatását az eritreai kormány
fenntartásokkal kezeli különösképpen azt követően, hogy az Emberjogi Bizottság
2015 nyarán egy közel 500 oldalas jelentésben foglalta össze az országban tapasztalt
humanitárius és emberjogi jogsértéseket. Az eritreai kormány lejárató propagandának
tartja a Bizottság jelentését, azzal vádolva az ENSZ-t, hogy az ország
ellenségeivel szövetkezik és intézkedéseivel csak katalizálja az Európába induló
menekültek csoportjait.
Az EU láthatóan képtelen egységes
külpolitikával fellépni az eritreai menekülthelyzet rendezésében, így a
probléma megoldása továbbra is nyitott kérdés marad.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése