Mi lesz veled Görögország?

Az elmúlt évben zajló menekültkrízis az összes uniós tagállamban megtette hatását. Mindenhol jelentős feszültségek alakultak ki mind a társadalom, mind a politikai vezetés körében. De nem csak a belpolitika vált zaklatottá. Szinte nincs olyan európai állam, melynek külpolitikájában ne okozott volna jelentős változásokat a migránsválság. Hogy megértsük, milyen jellegű változásokról van szó, vizsgáljuk meg rögtön magát a katlant, Görögországot.

Görögország az elmúlt években nem példaértékű tagállami szerepvállalásáról híresült el a nemzetközi szférában. Sokkal inkább jut eszünkbe a válság szó, ha a mediterrán országra gondolunk. Görögország a pénzügyi válság mellett jelenleg a menekültválsággal is küzd, melynek indulatokkal teli, lobbanékony légköre éppenséggel nem építi az ország külkapcsolatait.

Néhány nappal ezelőtt a görög-macedón határon menekültek ezrei torlódtak fel. Teljesen pontos adatot nem ismerünk a számukat tekintve, azonban becslések szerint 10 ezer ember – köztük szírek, irakiak és afgánok - várakozik Idomeninél, hogy átjusson Macedóniába, onnan pedig tovább Európa belsejébe. A lezárt macedón határt eddig kétszer nyitották meg, amikor is 170 embert engedtek át rajta. Szkopje katonákat és rendőröket küldött a térségbe, mert a menekültek megpróbálták áttörni a határzárat. Mindeközben a görög oldalon újabb menekülttáborok épülnek, melyek körülbelül 20 ezer fő befogadására lesznek képesek. Vajon együtt tud-e működni a két szomszédos ország, hogy a jelenleg fennálló helyzetet megoldják?

Görögország és Macedónia kapcsolatáról tudni kell, hogy Athén nem ismeri el szomszédja ezen a néven való létezését. A konfliktus forrása egészen 1991-ig nyúlik vissza, amikor is a délszláv állam függetlenedett Jugoszláviától. Az újonnan megalakuló államot Macedónia Volt Jugoszláv Tagköztársaságnak nevezték. Görögországban ez hatalmas ellenérzést váltott ki, és követelték, hogy Macedónia azonnal változtassa meg újszülött államának nevét. Athén azzal indokolta felháborodását, hogy az ország nem sajátíthatja ki egy görög tájegység nevét, valamint nem nevezheti nemzetét az ókori makedónok - így a görög történelem egyik legnagyobb alakjának, Nagy Sándornak - leszármazottainak. A viszály odáig fajult, hogy Görögország embargót vetett ki Macedóniára, mely 1995-re mindkét államot gazdaságilag kimerítette. A két ország konfliktusa az amúgy is instabil délszláv térségre negatívan hatott, így az USA nyomására ideiglenes megállapodás született, melynek értelmében Szkopje nem sérti tovább a görög érdekeket, Athén pedig belement, hogy szomszédja nemzetközi szervezetek tagja is lehessen. Az egyezményt azonban mindkét fél felrúgta, mindegyik provokálja a másikat és azóta még inkább elmérgesedett a két ország kapcsolata.

A menekültválság ebbe a pattanásig feszült helyzetbe robbant bele és Görögország még csak el sem ismeri Macedónia létezését. Mit fog lépni Athén és Szkopje, miközben minden perc számít és emberéletek forognak kockán? A közös érdek vajon összehozza a két acsarkodó felet? Bárhogy is, de az elkövetkezendő hetekben az amúgy is változó külkapcsolatok még nagyobb fordulatokat vehetnek.

Források:

media.mk

aljazeera.com

southfront.org

reuters.com

Balogh Ádám - A görög külpolitika "újjászületése" a macedón kérdésben