Törökország be- illetve be nem avatkozása az Iszlám Állammal szemben

A szír-török határnál lévő várost, Kobanet, hetek óta ostromolják az IS erői. A helyi, főleg kurd lakosság egy része már elmenekült, másik része harcol a terroristákkal. Az eseményektől pár kilométerre lévő török haderő a harcokat tétlenül nézi, Ankara pedig próbál lavírozni a Nagyhatalmak nyomása és a saját érdekei között. De milyen erőknek kell valójában megfelelnie?

Törökország nemzetközi kapcsolatait befolyásolja, a keleten régóta tartó kurd felkelések, ellenállások. Az ország főleg keleti részén élő, kurd kisebbség csaknem 20%- a a lakosságnak.  Az török állammal szembeni ellenállásuk a ’70- es évek óta tartanak, autonómiájuk visszaszerzéséért. Ankara a Kurd Munkáspártot Törökországban terrorszervezetként tartja számon. A szíriai Kobane városát jelenleg is a szír kurdok védik az Iszlám Állam csapásaival szemben, miközben az amerikai koalíció tagjai bombázzák a terroristák erőit. Noha a kurd harcosoknak szüksége lenne segítségre, a török kormány nem avatkozik be semmilyen szinten a harcokba, fegyvereket, utánpótlást nem juttat át a határon, tankjai és katonái pedig a biztonságos oldalról figyelik az eseményeket.  A török kormány arra hivatkozik, hogy a kurdokért már így is rengeteget tett, több százezer menekültet fogadott be Szíriából és Irakból. Ankara fél, hogy ha a kurd erők győznek az IS felett, akkor az országban valamint a határon túl lévő erők felfegyverezve egyesülhetnek, és szeparatista harcok kezdődnének.

A Nyugati Nagyhatalmak nyomására Törökország is belépett abba az USA vezette koalícióba, amely légicsapásokat mér az IS-ra. A jelenlegi helyzetben Törökország az utolsó nagy erő, amely útját állhatja a terrorszervezet előretörésének Európa felé. Természetesen az IS térnyerését az európai és amerikai vezetők meg akarják akadályozni, és ehhez szükséges Törökország együttműködése. Az ország érdeke saját határainak biztosítása, így az IS, országba történő betörésének megakadályozása is. Ezért, nem hagyja a török kormány figyelmen kívül a határ menti eseményeket, és rendelte oda a hadsereg egységeit.

A Szíriába történő beavatkozásnak azonban nagyobb veszteségei lehetnének, mint nyereségei. A szíriai rezsim felhívta Törökország figyelmét, hogy egy esetleges intervenciót, egyértelmű agressziónak minősítene az állam, amire viszont Ankarának semmi szüksége. Éppen ezért Törökország kivár. Bár a nemzetközi porondon elfoglalt jelenlegi stratégiai helyzete miatt a nyugati hatalmak tőle várják a segítő beavatkozást, valamint a helyi kurd erők is a török hátországból kérnek segítséget. Ankarát mindeközben a NATO is biztosította támogatásáról, az Iszlám Állam elleni szükséges védekezésben.Törökország azonban nem kockáztatja helyzetét az Aszad rezsimmel szemben egy esetleges háború fejében, vagy az országban lévő nagyszámú kurd kisebbség felkeléséért, addig, amíg az IS át nem lépi a török határt és nem fenyegeti az állam saját rendjének fenntartását.

Forrásként az al Jazeera cikkeit használtam fel. (http://www.aljazeera.com/ ; http://america.aljazeera.com/ , http://www.cnn.com , www.hurriyetdailynews.com)