Angela Merkel bekeményít

Angela Merkel bekeményít

Angela Merkelt újból németország vezetőjének választották, sorozatban a harmadik alkalommal, erős fölénnyel, amit változatosan fogadott az Unió. Új koalíció alakítás a láthatáron.

Angela Merkel az eddigi 20 év legnagyobb fölényével nyerte meg a német választásokat. Szinte minden megvan ahhoz, hogy egy erős kormányt alakítson. A Katolikus Demokrata Unió régi koalíciós partnere, a Szabad Demokraták, nem volt ennyire sikeres és nem jutottak be a parlamentbe, így a Szociáldemokrata Párttal kezdődnek a tárgyalások egy esetleges koalíció létrehozásáról.

„Az olaszok nem dédelgetnek illúziókat, szerintük nem lesz radikális változás az Európai Unióban függetlenül a választások eredményétől” – mondta Paolo Valentino külpolitikai rovatvezető és egykori tudósítója a Corriere della Sera-nak. „Nem helyeslik a német hegemónia ötletét.”

Hasonlóan pesszimista a kép az euró övezetben. Görögországban, ahol továbbra sem rózsás a gazdasági helyzet, frusztrációk övezték a német választásokat tartva Merkel további megszorításaitól. Mindez már kiderült a választásokat megelőző vitákból, csak az nem egyértelmű, mekkora hatással lesz a görög nemzetre. „Merkel és Steinbrueck talán kissé felületesen kezeli a problémát, inkább az új kormánnyal van elfoglalva” – állította egy görög kiadvány. Steinbrueck élvezi a görögök támogatását, amit a megszorításokra tett kritikájával szerzett meg. „Halálos adag megszorító gyógyszer”-nek nevezte, s mint ebből kiderült nem támogatja azokat, mi több szerinte rossz irányba tereli az ország gazdasági problémáit. Ehelyett a gazdaság támogatását javasolta, amíg az új alapokra épül és visszanyeri versenyképességét.

Ezzel szemben áll Merkel politikája, melyet a keménység jellemzi. Kemény költségvetési megszorításokkal. Mások úgy vélik változni fog a politika a közeljövőben. „Azt hiszem látni fogunk egy egészen új Mrs. Merkelt a választások után”-mondta a ciprusi elnök, Nicos Anastasiades.

A francia vezető, Francois Hollande szaladt gratulálni a német kancellárnak és meghívta Párizsba.

Alakul a német koalíció, de sok változásra nem számít az EU. Különböző gazdasági helyzetben lévő országok eltérő mód reagáltak Angela Merkel újraválasztásának hírére. A kemény gazdasági helyzetben nehezen viselik a megszorításokat szerte a világban.

Forrás:
 http://www.ibtimes.com/how-will-german-election-affect-europe-spain-greece-react-merkel-third-term-win-1409454

http://edition.cnn.com/2013/09/23/business/merkel-europe-germany-austerity/

Csak az SPD maradt Merkelnek

Megkezdődtek a koalíciós tárgyalások az Angela Merkel vezette CDU/CSU pártszövetség és Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) között. Eddig kétségesnek tűnik a megegyezés a felek között, különösen a szociáldemokraták tíz pontja miatt.

Angela Merkel pártszövetsége, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) nyerte a választásokat 41,5 százalékkal Németországban, de lecsúszott az abszolút többségről mindössze öt mandátummal. A CDU/CSU eddigi koalíciós partnere, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) 1949 óta először nem jutott be a parlamentbe és a Zöldekkel folytatott tárgyalás is eredmény nélkül zárult. A konzervatívok elzárkóznak a kisebbségi kormányzás ötletétől, ezért a kancellár asszony a szociáldemokratákkal kényszerül koalícióra lépni.

A koalíciós tárgyalások az SPD konventjének ülése után, október 23-án kezdődtek. Az SPD pártvezére Sigmar Gabriel elmondta, hogy a szociáldemokraták nem egyeznek bele a nagykoalícióba Merkel pártszövetségével, ha nem állapodnak meg a munkaerőpiaci reformokról és a kettős állampolgárság kérdéséről.

A párt berlini ülése után Gabriel azt nyilatkozta: „Ha jó okunk van rá, végül nemet mondhatunk és új választásokat írhatunk ki. Ha például Merkelék nemet mondanak a kettős állampolgárság és a munkaerőpiac megreformálására, azok már jó okok arra, hogy azt mondjuk: Nem, nem csináljuk.”
Az SPD zöld utat kapott a párttagoktól a tárgyalások lefolytatására, de azzal a kikötéssel, hogy nem engedhetnek abból az ún. nem tárgyalható tíz pontos listából, amit a párt állított össze. Ilyen például az infrastrukturális befektetések, kettős állampolgárság kiterjesztése és a minimál órabér.

A szociáldemokraták a kettős állampolgárság szabályozásának reformját is feltételként szabták meg a koalíció létrejöttéhez. Azoknak a bevándorlóknak a gyerekei akik Németországban születtek tizennyolc éves korukig megtarthatják a német és szüleik állampolgárságát is, de utána választaniuk kell a kettő közül. E szabály alól azonban kivételek az EU-s  és svájci állampolgárok. A német kormány júniusban elutasította a kettős állampolgárság rendszerének megváltoztatásáról szóló törvénytervezetet arra hivatkozva, hogy így enyhíteni tudják a képzett munkaerőhiányt. Az SPD néhány tagja ezért törökellenességgel vádolta a konzervatívokat, mivel a törvénytervezet a legnagyobb mértékben a török származású migránsokra lett volna hatással.

A jelenlegi rendszer helyett, ami szakmánként és térségekként állapítja meg az órabéreket az SPD az egész országban bevezetné a minimum 8,5 eurós órabért. Ezen a héten egy munkacsoportot állítottak fel a koalíciós tárgyalások részeként, hogy több szektorban is kidolgozzanak egy minimum bérszintet, de az általános minimál órabérről nem született egyenlőre megállapodás.

Mindemellett ha az SPD többsége ellenzi, elbukhat a nagy koalíció terve akkor is ha a konzervatívoknak és a szociáldemokratáknak sikerül megegyezniük. Erről várhatóan decemberben a megegyezés után fog szavazni a körülbelül 470 000 párttag.

http://www.dw.de/spd-on-its-way-to-a-grand-coalition/a-17170856

Mi mindent eredményezhet egy kétoldalú találkozó a Merkel és Barroso között?

A német kancellárt harmadik alkalommal választották újra. Így Németország  továbbra is hegemón szerepben marad az Európai Unión belül, melyben  Merkel  befolyásával a jövőben is élni kíván. Kérdéses azonban, hogy fennhatóságát hogyan érvényesíti mindemellett, hogy mi várható a jövőben az integráció területén.

A Keresztény Demokrata Párt majdnem abszolút többségben lévő győzelmét vezetőjének, Angela Merkelnek köszönheti. A német lakosság, a kancellár nevét önkéntelenül is párosítja azzal a ténnyel, hogy Németország az Európát sújtó válságok során, nem csak túlélt, hanem gyarapodást is produkált.

A választási győzelem után kérdéses, hogy Merkel miként használja fel -elsöprő győzelmével szerzett-befolyását.  A választások kimenetelét követően Barossoval egy bilaterális találkozó keretein belül vitatta meg az Unió gazdaságpolitikájának jövőbeni irányát.

Ezen célkitűzés érdekében egy magasabb szintű Bizottságot hoznának létre. Az Intézmény lényegében az eurozóna gazdasági és fiskális politikájának végrehajtásáért felelne. Többek között például jelentős kontroll mechanizmust alakítana ki, melynek értelmében ellenőrizni tudná jelen tagállamok nemzeti költségvetését, versenyképességét, illetve befektetéseit.

Wolfgang Schaüble német pénzügyminiszter, az egységesebb Európa elkötelezett híve, támogatja a német kancellár törekvéseit. Kérdéses azonban, hogy a két politikus elképzelései párhuzamba vonhatóak-e? Míg Schüable célja a tényleges integráció, addig felmerül a kérdés, hogy mi az, ami Merkelt ezen szoros együttműködésre készteti. A válasz vélhetően a német kancellár és országa ellen táplált népszerűtlenségében, német - ellenességében keresendő, mely jellemző szerte Európában. A tervezett Bizottság létrejöttével Németország felelőssége, a szigorú kitételek kapcsán csökkenne, azt az új szervre hárítva.

Merkel konzervatív támogatói szkeptikusan állnak a tervezett Bizottság felállításához. Ezen kívül kétség fűződik ahhoz is, hogy Brüsszel képes lesz-e elköteleződni, a gyökeres változást hozó reformok mellett, amelyek jelen esetben magukban hordozzák a nemzeti költségvetésekbe történő beleszólást.

Németország Európa-politikája tehát a fent említett tervezet mentén képezhető le. Merkel győzelme az Unió összes állampolgárára van hatással, hiszen vélhetően továbbra is a már tőle megszokott szigorú és erőskezű politikáját folytatja nem csupán a német belpolitika, hanem az Európai- Unió területén is.

http://online.wsj.com/news/articles/SB10001424052702304713704579093620141678940

http://carnegieeurope.eu/strategiceurope/?fa=53394

Németországi választások

Merkel tripla

Az Angela Merkel által vezetett konzervatív-kereszténydemokrata pártszövetség elsöprő fölénnyel nyerte a 2013 őszén tartott német választásokat. Üröm az örömben azonban, hogy eddigi szövetségesük a liberális FDP egy hajszállal ugyan, de nem érte el az 5%-os küszöböt, így nem jutott a parlamentbe. Mivel Merkelék nem szereztek abszolút többséget a Bundestagban, így új szövetséges után kell nézniük, de vajon ez milyen hatással lehet az Európai Unió sorsának alakulására?

A választási győzelme utáni első interjújában a kancellárasszony határozottan elzárkózott a kisebbségi kormányzás lehetőségétől, „nem játszik va banque-ot”, vagyis nem tesz fel minden egy lapra, így megindultak a találgatások az esetleges koalíciós partnerek kilétéről. A legnagyobb esély egy nagykoalíció kialakulására van, ami a szociáldemokratákkal való közös kormányzást jelentené. Ehhez azonban számos kompromisszum szükségeltetik. A szociáldemokraták maguknak szeretnék a pénzügyminisztériumot, ami óriási befolyást jelentene nem csak országos, hanem uniós szinten is, viszont Merkel ragaszkodik pénzügyminiszteréhez, Wolfgang Shäuble-hez. Hétfőn már arról cikkezet a Spiegel, Németország egyik mértékadó lapja, hogy az SPD vezetője, Sigmar Gabriel politikai taktikázás miatt enged ebben a kérdésben, így az SPD lemond az Európai Unió alakításának a lehetőségéről. Sok szakértő szerint az SPD vezető taktikázásának a hátterében már a következő parlamenti választások állnak, ahol már szeretne kancellárjelöltként indulni, ezért a párton belül erősítené a pozícióit, aminek nem kedvezne egy pénzügyminiszter a saját pártjából.

Merkel harmadik győzelme egyértelműen jelzi: a németek bíznak benne és tetszik nekik az általa mutatott ösvény. Fontos szempont ez az euróválsággal küzdő Európa szívében, ahol a gazdasági stagnálásra és eredménytelenségekre a választók kormányaik leváltásával nyilvánították ki nemtetszésüket.

A választások során a CDU/CSU és egyik párt sem kampányolt uniós témákkal, egyedül az euroszkeptikus AfD vetette fel az unióval kapcsolatos kérdéseket. Ez arra enged következtetni, hogy a CDU/CSU által megszabott uniós politikája Németországnak változatlan marad. Merkel már korábban is szorgalmazta az Európai Bizottság hatáskörének kibővítését, ami Németország malmára hajthatja a vizet: az eddigi uniós megszorításokat Németország szorgalmazta, ami déliek körében különösen erős németellenes hangulat váltott ki, de a megnövekedett hatáskörű végrehajtói szervvel ez a nemkívánatos szerep áthárítható az EU Bizottságra. Emellett a németek valószínűleg hasonlóan magabiztosan fogják érdeküket érvényesíteni az olyan kérdésekben, amelyek számukra ténylegesen fontosak, ahogy tették azt a pénzügyileg bajba jutott országok megsegítésének ügyében is. Sok szakértő felhívja viszont arra a figyelmet, hogy Merkel ha tehette, eddig is folyamatosan kerülte a közös kül-, biztonság- és védelmi politikai kérdéseket, ami elgondolkodtató és kételyeket ébreszt egy esetleges újabb uniós mélyítéssel kapcsolatban.

Bárhogyan is alakul: a vonakodó nagyhatalom, Németország kancellárasszonya, aki Európa talán legbefolyásosabb emberévé nőtte ki magát, hazai pályán elsöprő győzelmet aratott. Kérdés, hogy vajon eléri-e céljait idegenben is.

Merkel strukturális változásokat sürget

A szeptemberben fölényes többséggel  újra választott Angela Merkel, nem kíván lemondani az Európai Unióban betöltött domináns szerepéről, azonban nagyobb felelősséget adna az uniós szervek, így például a Bizottság kezébe. A strukturális változások megvalósítása viszont nem lesz könnyű.A reformok ellenzői, máris szép számmal mozgolódnak Európa szerte  ,így kemény harc vár a kancellár asszonyra.

Merkel előző terminusát beárnyékoló eurozona válság ellenére sem okoztak meglepetést, a szeptemberben tartott német választások.  Ahogy várható volt Angela Merkel pártja, a CDU győzött a voksok fölényes többségének megszerzésével. Az eredmény jól tükrözi, hogy a szavazók nem vesztették el a kancellár-asszonyba vetett bizalmukat, sőt minden eddiginél többen támogatják a Keresztény Demokrata Uniót.

Az Európai Unió manapság már legdominánsabb tagállamaként számon tartott ország vezetője, azonban úgy tűnik megunta, hogy ő tartja a hátát az egyre szigorúbb gazdasági döntések miatt.  Így a Németország ellenes érzelmek csitításának elérése is befolyásolhatja a következő időszak politikai döntéseit.  Merkel ,bár megtartaná vezető szerepét az Unióban, egy szélesebb jogkörrel működő Bizottság létrehozását kezdeményezi, amely a jövőben több beleszólást kapna a költségvetést  és a versenyképességet érintő kérdésekbe.

A reformok gerincét egyfajta szerződéses viszony létrehozása képezné, a Bizottság és az  eurózona minden tagállama között, amely a tagok gazdaságpolitikájának magasabb szintű ellenőrzését biztosítaná. Az intézkedéstől a felelőtlen nemzetgazdasági döntésekből kifolyó, jövőbeli pénzügyi válságok megakadályozását várják. Merkel a német gazdaság védelme érdekében is támogatja az ötletet, mivel országa az utóbbi években, több milliárd eurónyi mentőcsomagot osztott szét, a válság sújtotta tagállamok között.

Az ötlet azonban nem aratott osztatlan sikert szélesebb körökben. Sokan csak a központosítás felé tett újabb lépést látják benne, és félnek, hogy a keményebb szankciók megszavazásával, csak még tovább mélyülne a szakadék , a vezető országok és a gazdaságilag egyre inkább leszakadók között.

A döntés valószínűleg a decemberi EU csúcson fog megszületni, ahol kemény harcok várhatók a változásokat illetően. Ugyan a Future Group nevű, tíz ország külügyminiszteréből álló csoport, már elutasította az egyezmény elfogadását, Németország nem hagyja magát, és Merkel személyes vezetésével ki fog állni a reformok mellett.