A tárgyalóasztalon túl...

December 1, hétfő. Jens Stoltenberg – mint a NATO új főtitkára- Brüsszelben beszélt a Szövetség Kelet-Európai terveiről. 2016-ig új gyorsreagálású hadtest felállítását tervezi.

Az elhúzódó Ukrán válság következtében a katonai stratégákat egyre inkább aggasztja a kérdés: Hogyan lehetne megakadályozni, hogy Oroszország esetlegesen Ukrajna bekebelezése után tovább terjeszkedjen Nyugat felé? A NATO válasza a kérdésre: erőteljesebb jelenlét a térségben, gyorsreagálású hadtest felállítása, és támaszpontok építése a Szövetség keleti határainak országaiban.
A "dárda hegye" becenevet viselő speciális egység 5-6 ezer fővel állna fel, és adott esetben pár napon belül bevethetőnek kellene lennie. Hivatalos nevén High Readiness Force, vagyis magas készültségű haderő, az egyik központi eleme a Szövetség új elrettentő intézkedéseinek Oroszországgal szemben.
Ezen felül hat új NATO támaszpont építése van tervben a Baltikumban, Lengyelországban, Romániában, és Bulgáriában. A bázisok egyrészről irányító és logisztikai központok, másrészről egy Keletről érkező támadás esetén katonai "fogadóbizottság" szerepét töltenék be, szoros együttműködésben a dárda hegyével.

Orosz oldalról Alexei Meshkow helyettes orosz külügyminiszter nem titkolta felháborodását a végtelen NATO gyakorlatozások és az atomfegyverek szállítására alkalmas repülőgépek balti államokba való áttelepítéseinek kapcsán.
Moszkvai álláspont szerint a NATO destabilizálja a Baltikumot és Észak-Európát. Ezért az elkövetkezendő évben az oroszoknak szándékukban áll növelni tengeri haderejük jelentétét

a térségben, ami szerintük a nemzetközi biztonság növekedésével járna.

Miközben az annektált Krím földjén teljesen hivatalos formában orosz katonák masíroznak, Jens Stoltenberg nyugodtnak tűnik, halk hangon beszél, megválogatja szavait, mégis határozott: „2014 az agresszió, a krízisek, a konfliktusok éve volt. De a NATO stabilan összetart.”

Kincstári optimizmus Afrika szarván

Olaj, iszlamisták, polgárháború, bukott állam. Dörzsölt külpolitikai szakértők is megizzadnának, ha kiderülne, hogy a hír nem Irakról szól. Szakértők szerint 11 milliárd hordó olajat rejthet az Indiai óceán kontinentális talapzata Afrika szarvánál. Amerikai policymakerek és lobbisták figyelem: az oroszok már ott vannak! Szomália ugyanis december 8-án bejelentette, hogy az Alexander Dzhaparidze orosz milliárdos vezette Soma Oil and Gas befejezte a pozitív eredménnyel záruló kutatást.

A szomáliai kormány (amely jelenleg az ország kisebbik részét tartja ellenőrzése alatt) energiaügyi minisztere ezen a derűs hétfői napon úgy nyilatkozott, hogy országa 6 (hat) év múlva szeretné elindítani az olajkitermelést. Erre szerintük minden feltétel adott: Szomália földrajzi közelsége az olajgazdag arab államokhoz és az újonnan felfedezett afrikai lelőhelyekhez már előrevetítette az olaj meglétét, de ezt igazolni csak a mostani szeizmikus vizsgálat tudta. A cég becslései szerint nagyjából 11 milliárd hordós olajtartalék rejtőzhet az afrikai ország partjainál (összevetésképpen: ez nagyjából negyede Nigéria olajtartalékainak). Ennek megfelelően tervezik a főváros, Mogadishu kikőtőjének a bővítését.

Itt azonban nem annyira felhőtlen a hangulat, a múlt héten is voltak fegyveres összetűzések az iszlamista Al-Shabaab milícia és a kormányerők között. A kormány azonban fogadkozik: szerintük az Indiai óceán biztonságos mára, a kalózkodás – a nyugati országok fellépésének köszönhetően - a múlté, és az iszlamistákat pedig az Afrikai Unió csapatainak segítségével le fogják gyűrni.

Nem ez az egyetlen probléma az 1991 óta polgárháború által sújtott ország olajprogramjával. A koncesszió kiadását megnehezíti, hogy bizonyos területekre – amikre Szomália is igényt formál – Kenya, illetve a két szakadár állam, Puntföld és Szomáliföld is megtette ezt már. Kenyával szemben már a Nemzetközi Bíróságig vitték az ügyet, és biztosak a saját igazukban.

Szomália jelenleg Puntfölddel és az Afrikai Unió missziójával karöltve harcol az iszlám szélsőséges Al-Shabab milícia ellen, amelyet az Al-Qaidához kötnek. Az ország vezette már az ún. "bukott állam index"-et is három éven át 2009-ig, és 2010-ben a Afganisztánt megelőzve lett utolsó előtti a korrupciós ranglistán a Transparency International szerint.

források: innen innen innen

Izrael a spájzban?

Damaszkusz közelében légitámadást intéztek az izraeli gépek, állítja a szíriai hadsereg. Ez nem az első ilyen eset lenne. Tel-Aviv nem kommentál.

Dimas városa, és a damaszkuszi nemzetközi repülőtér mellett történtek a bombázások számolt be a Szír állami televízió. Áldozatokról eddig nem érkezett bejelentés. A délutáni bombázásokról a független Emberi jogok Szíriai Megfigyelő Központja azt írta: 10 erőteljes robbanást hallottak Dimas körül, valamint egy raktár megsemmisüléséről tudnak még. A szír kormányzat azt állítja, hogy az izraeli légierő támogatja a kormányzatuk ellen felkelőket, ennek is tudható be a mostani eset. 

Libanon megerősítette, hogy izraeli vadászgépek érintették a légterüket, 30km-re a bombázásoktól. Az úgynevezett arab tavasz után a Izrael sok támadást intézett azon arab államok ellen, ahol felkelések törtek ki, a sokszor évtizedek óta álló rezsimek ellen. Eddig főként a határmentét bombázták, hogy elkerüljék a fegyvercsempészetet illetve, hogy a szomszédos Libanonban ne törjön ki nagyobb konfliktus. 

Voltak azonban ennél komolyabb helyzetben is már az idők folyamán. Folyamatos zaklatás éri a Golán fennsíkot, amit Izrael tart megszállás alatt. Minden esetben az izraeli hadsereg védekező hadműveleteknek állítja be az esetet vagy nem kommentálja azt, mint a mostani bombázások során.

A Szír-Izraeli konfliktus nem ért véget. Továbbra is lehet számítani különböző bombázásokra, mind két oldal részéről, amit a másik fél nem kommentál.

Források:

http://www.bbc.com/news/world-middle-east-30370670

http://www.syriahr.com/archives/40892