Kendőzetlenül Elkendőzött valóság

Amikor kezembe vettem a könyvet, az első gondolatom az volt, ez az első olyan egyetemi kurzusom, ahol egy ponyvaregényt kell „szakirodalomként” elolvasnom. Ezt főként a borítója és a kiadás minősége miatt éreztem. De nagyon helytálló az az angol közmondás, amely így hangzik: Don't judge a book by its cover! Azaz sose ítélj meg egy könyvet annak borítójáról!

Amint elkezdtem olvasni, egy másik kurzusélményem jutott eszembe. Amikor a kulturális antropológia határait kellett feszegetnünk, kötelező olvasmányaink egyike volt Nigel Barley Egy zöldfülű antropológus kalandjai című kötete. A párhuzamot pedig a két író egymáshoz hasonlatos stílusa adja, amely a saját szakterületükön mutatkozik. Amint Barley egy antropológiai kutatás mögé ad bepillantást, úgy Luyendijk egyszerűen, érthetően, a hétköznap embere számára is kézzelfoghatóan rántja le a leplet az újságírás mítoszáról. S talán pont emiatt mondhatom el azt, hogy a könyv lapozása folyamán egy percig sem éreztem azt, hogy ezt kötelező jelleggel, tananyagként „rágom” át, mintsem egy könnyed esti kikapcsolódásként. Néha már-már azt az érzetet keltette bennem, hogy egyik-másik történet meg sem esett, csupán azért került éppen arra az oldalra, hogy biztosan fenntartsa az olvasó figyelmét. S mint egy jó újságíróhoz ez illik, pontosan jó helyre, jó időben került a hiányzó csattanó. De vajon szórakoztatni akar csupán, vagy tényleg újat szeretne mondani? Számomra e kettő egyszerre teljesült. Még nem tartom magam elég jártasnak a Közel-Kelet problematikáját érintően, így a sok varázslatos és izgalmas frázison felül a keleti kultúra bemutatása is felkeltette érdeklődésemet. Ami viszont kifejezetten tetszik Luyendijk stílusában az az, hogy embernek, és nem csak riportalanyoknak látja a vele szembenülőket. Már-már jóleső érzéssel tölt el, amikor mondandójába egy-két arab viccet fűz, ezzel is kifejezve azt, hogy ők is csak olyan emberek mint bármelyikünk. Ettől válik a szöveg élővé és emberivé. Nincs kertelés, mellébeszélés, üres frázisok, csak a tény, a történet, az az öt év, amit a szerző a Közel-Keleten töltött. És mennyire tipikus az a tudatlanság, ami minket átlagban jellemez?! Azért kerülhetett Luyendijk a Volkskrant és Radio1 tudósítójaként az „arab világba”, mert az egyetemen tanult arabul (na meg Kairóban kutatott egy ösztöndíj keretén belül). De a nyelvi sokszínűség már távol esik ismereteinktől, így könnyedén várhatjuk el tőle, hogy az iráni polgárokkal éppen ugyanolyan jól értekezzen, mint szomszédaikkal.

A sok érdekesség mellett viszont negatív érzések is megjelentek bennem a könyvvel kapcsolatosan. Tudtam, hogy az újságírás nem mindig felhőtlen, de szomorú olvasni, hogy mi játszik a színfalak mögött. Amikor egy kedves szaktársamnak kifejtettem, mennyire érdekesnek tartom az újságírást, de annyira kíváncsi lennék rá, hogyan is szerzik be mindazt a sok információt, amit aztán hírverés formájában elénk tárnak, akkor azt a választ kaptam, olvasd el Luyendijk könyvét! És így igaz! Mikor kezembe vettem a művet, ez volt az egyetlen kérdésem, s a műből erre részletes választ is kaptam. Vagyis elmondható, jól teljesítette a könyv azt, amiért íródott.

Tetszik az előadásmód és a téma, nagyon jó, ahogy Luyendijk megtanít minket a sorok között olvasni. Ha közel-keleti tankönyvnek nem is, leendő újságíróknak mindenképp kötelező olvasmánnyá tenném az Elkendőzött valóságot, mert nagyon jól bemutatja azt, amit valahol mindannyian sejtünk, csak sosem beszélünk róla. Míg a régészet nem csupán Indiana Jones, addig az újságírás sem csak sztárhírek megírásából áll.

The Guardian cikkei

Április 1.

1. Park Geun-hye dél-koreai elnök határozott válaszcsapást ígér egy esetleges hirtelen és váratlan észak-koreai támadás esetére. Észak-Korea azok után fenyegette meg támadással déli szomszédját, hogy az ENSZ – az engedély nélküli februári atomkíséreletek után – szankcókat vezetett be vele szemben, ill. hogy a hónap végéig folytatódni fognak a közös dél-koreai, amerikai hadgyakorlatok. (http://www.theguardian.com/world/2013/apr/01/south-korea-retaliate-north-attacks)
2. A Palesztína hivatalosan is tagjává vált a hágai Nemzetközi Bíróságnak, aminek azért van különösen nagy jelentősége, mert ezáltal a Bíróság joghatósága kiterjed a palesztín területeken történő izraeli fellépések kivizsgálására is. (http://www.theguardian.com/law/2015/apr/01/palestinian-authority-becomes-member-of-international-criminal-court)
3. Nagy-Britanniában első alkalommal emeltek vádat a 2006-os terrorizmus elleni törvény alapján terrorizmust szándékosan támogató magatartás miatt; a vádlott egy 18 éves kurd származású fiatal, aki a bíróság előtt tüntető szimpatizánsok szerint olyan kurd szervezeteket támogatott, amelyek nincsenek nyilvántartva a nemzetközi terrorista szervezetek között. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/01/kurds-protest-british-shilan-ozcelik-terrorism-old-bailey)

Április 2.

1. A cikkíró egy – a szaudi koalció által – tévedésből lebombázott jemeni menekülttábor kapcsán veti fel Nagy-Britannia felelősségét – mint a szaudi erők egyik legynagyobb fegyver exportőre – és állapítja meg, hogy a téves bombázás áldozatai nem kaptak kellő figyelmet. (http://www.theguardian.com/commentisfree/2015/apr/01/britain-saudi-attack-yemen-refugees-arms-deal)
2. Az al-Shabaab elnevezésű szomáliai iszlamista terrorista csoport fegyveresei megtámadtak egy kenyai egyetemet; a támadás mintegy 150 halálos áldozatot követelt. (http://www.theguardian.com/world/live/2015/apr/02/al-shabaab-seize-hostages-in-standoff-at-kenya-college-live-updates)
3. Cristina Fernández de Kirchner argentín elnök elrendelte a 33 évvel ezelőtt megindult Falkland szigetekért folyó háború titkos iratainak titkosítás alóli feloldását. Ennek apropóján kritizálta a manapság a szigeteken a britek részéről folyó fokozódó védelmi készületeket és hangsúlyozta, hogy a szigetek sorsát – amelyekre Argentína még mindig igényt tart – a nemzetközi jog segítségével kell rendezni. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/02/argentina-president-falklands-war-documents)

Április 3.

1. Az iráni nukleáris programmal kapcsolatos Lausanne-ban megtartott külpolitikai csúcstalálkozón – egy 12 éves szankciókkal terhelt feszült időszak után – sikerült elfogadni egy későbbi megegyezés alapjául szolgáló keret-megállapodást. A cikk azt elemzi, hogy a megállapodásban részes feleket milyen – elsősorban belpolitikai – érdekek mozgatják. (http://www.theguardian.com/commentisfree/2015/apr/03/guardian-view-iranian-nuclear-agreement-diplomacy-shows-worth)
2. Ez a cikk a 1. pontban hivatkozott megállapodás esetleges (az egyezményt június végén tervezik aláírni) következményeit elemzi a kőolajpiacra vonatkozó hatásaival kapcsolatosan. (http://www.theguardian.com/business/2015/apr/03/iran-nuclear-deal-oil-prices-pressure-crude-exporter)
3. A fenti Lausanne-i egyezmény arab világban való fogadtatását elemzi a cikkíró, amely fogadtatás egyelőre leginkább az „óvatos” jelzővel illethető tekintve, hogy a legjelentősebb arab államok nem szeretnék, ha Irán atomfegyverrel rendelkezne a közeljövőben. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/03/uneasy-arab-world-gives-iran-nuclear-framework-a-cautious-welcome)

Április 4.

1. A cikk az Iránnal megkötött nukleáris keretegyezmény amerikai fogadtatását járja körül, a szkeptikus republikánus állásponttól, az iráni nukleáris kutatás keretek közé szorításának Barack Obama által történő történelmi jelentőségű értékeléséig. (http://www.theguardian.com/us-news/2015/apr/04/obama-iran-deal-nuclear-weapon)
2. Két nappal a kenyai egyetemi mészárlást követően egy 19 éves diáklányt találtak egy szekrénybe rejtőzve, aki még megtalálásakor is alig akarta elhinni, hogy nem a támadók találtak rá. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/04/kenyan-university-massacre-survivor-cynthia-charotich-garissa)
3. Egy iráni fellebbviteli bíróság felmentette azt az angol, iráni állampolgárságú nőt, akit azért tartóztattak le és tartottak bezárva már öt hónapja, mert elment egy férfi röplabda meccsre; a bíróság szerint a nőknek megengedett, hogy nagy sporteseményeken megjelenjenek. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/04/iran-national-security-council-women-watch-big-sports-matches)

Április 5.

1. Izrael nagyon rossz egyezménynek tartja a nukleáris megállapodást, mert az – véleménye szerint – semmilyen garanciát nem biztosít arra, hogy Irán ne tudjon nukleáris fegyvert előállítani. A cikkíró ezen túl, az izraeli állásponttal kapcsolatos amerikai véleményeket is felsorakoztatja. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/05/israel-netanyahu-attack-iran-nuclear-framework-agreement)
2. Milos Zeman Csehország elnöke lényegében kitiltotta az elnöki palotából az amerikai nagykövetet, aki a cseh elnök moszkvai megemlékezésre történő utazását kritizálta. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/05/czech-president-bans-us-ambassador-prague-castle)
3. A cikk a jemeni polgárháborúval kapcsolatosan ír arról, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt megszervezte az első segélyakcióját a térségbe, miután megegyezett a már korábban elmenekült Abd-Rabbu Mansour Hadi jemeni elnököt támogató Szaúdi koalícióval. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/05/red-cross-gets-approval-from-saudi-led-coalition-aid-into-yemen)

Április 6.

1. Az iráni nukleáris egyezmény megakadályozása érdekében Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök az amerikai belpolitikában is megjelenik a republikánusok oldalán, akik olyan törvénytervezetet nyújtottak be a Kongresszusnak, amely megakadályozná azt, hogy az amerikai elnök az Iránt súlytó szankciókat ha ideiglenesen is, de feloldja. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/06/binyamin-netanyahu-obama-iran-nuclear-deal)
2. A cikkben egy jemeni állampolgár osztja meg tapasztalatait az országában található terroristafészkek felszámolását célzó – közvetett amerikai segítséggel (legtöbbször amerikai drónok határozzák meg a célpontokat), de szaud-arábiai katonai erővel végrehajtott – bombatámadásokról, amelyeknél nagyon sok a civil áldozat. (http://www.theguardian.com/commentisfree/2015/apr/06/us-backed-airstrikes-yemen-kill-civilians-hopes-peace)
3. A szíriai Yarmouk menekülttábor hányattatott sorsáról szól a cikk, amelyet az ISIS (Iszlám Állam) fegyveresei akarnak „felszabadítani”, a szíriai kormány az ENSZ-szel karöltve pedig megtisztítani a lázadóktól; az eredmény: embertelen körülmények a táborban (nincs orvosi ellátás, éhezés). (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/06/un-warns-situation-damascus-palestinian-refugee-camp-beyond-inhumane)

Április 7.

1. A Világbank elnöke – a kínai származású Jim Yong Kim – üdvözölt egy újonnan megalakult kínai befektetési bankot, amellyel való együttműködésre – annak ellenére, hogy azzal kapcsolatosan az USA aggodalmát fejezte ki – már több mint 50 ország jelentkezett. (http://www.theguardian.com/business/2015/apr/07/world-bank-china-new-aiib-kim-combat-extreme-poverty)
2. A Lengyelország és Litvánia között elhelyezkedő – Oroszországhoz tartozó exklávé – Kalinyingrád lengyel határszakaszán hat darab, egyenként 50 méter magas megfigyelőtornyot terveznek felépíteni, amelyhez a források 75 %-át az EU adja. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/07/poland-to-build-watchtowers-at-russias-kaliningrad-border)
3. Hassan Sheikh Mohamud – a szomáliai elnök – biztosítja Szomália légterének, szárazföldi területeinek, ill. felségvizeinek a használatát a Szaud-Arábia által vezetett koalíciónak, amellyel reméli, hogy hozzájárul a jemeni polgárháború mielőbbi rendeződéséhez, ill. a Jemenben lévő mintegy 150.000 szomáliai menekült sorsának rendeződéséhez. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/07/somalia-aids-saudi-led-fight-against-houthis-yemen)

Április 8.

1. A cikk a Teheráni Egyetem egy professzoráról – Sadegh Zibakalam-ról – szól, aki szókimondóan és – eddig – a hatalomtól megtűrten tudja hangoztatni az eltérő véleményét, amely a nukleáris megállapodás kapcsán is eltér az iráni konzervatív fősodor véleményétől. (http://www.theguardian.com/world/iran-blog/2015/apr/08/the-iranian-professor-who-dares-to-differ-on-nuclear-matters-and-israel)
2. Észak-Korea azzal vádolja Mexikót, hogy egy szállítóhajóját jogellenesen tartóztatta fel Tuxpan kikötőjében, holott a hajó az ENSZ által vezetett feketelistán szerepel, azért mert tavaly júliusban két MIG 21-es vadászgépet szállított több tonna kubai cokurszállítmány alatt, annak ellenére, hogy Észak-Koreát az ENSZ szankciókkal sújtotta atomkísérletei miatt. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/08/north-korea-necessary-ship-from-mexico)
3. John Kerry az Iránnal kötött nukleáris egyezménnyel, ill. a jemeni polgárháborúval kapcsolatosan kijelentette, hogy az USA továbbra is támogatja mindazon arab országokat, amelyek Teherántól megfélemelítve érzik magukat. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/08/us-arms-deliveries-saudi-coalition-yemen-aden)

Április 9.

1. A jemeni polgárháborúval kapcsolatosan Ayatollah Ali Khamenei iráni vallási vezető kijelentette, hogy Szaúd-Arábia fellépése népírtásnak minősül. A konfliktus – ahol az arab országok vallási alapú megosztottsága jelenik meg - eszkalálódását több ország vezetője is egy valós lehetőségnek tekinti. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/09/iranian-president-rouhani-yemen-ceasefire)
2. 10 ember meghalt és körülbelül 63-an megsérültek, amikor az afganisztáni Mazar-i-Sharif-ban egy bírósági épületet támadták meg lőfegyverekkel és kézigránátokkal felfegyverkezett talibánok. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/09/10-people-killed-taliban-siege-afghan-court)
3. Ayatollah Ali Khamenei a Lausanne-ban megkötött nukleáris keretegyezmény kapcsán nyilatkozta, hogy ő sem ellene sem mellette nincs, tekintve, hogy – véleménye szerint – az ördög a részletekben lesz elbújva, csupán két dolgot vár el mindenképp: a gazdasági embargó megszüntetését és azt, hogy a nyugatiak ne tehessék be a lábukat iráni hadászati területekre.(http://www.theguardian.com/world/2015/apr/09/iran-ayatollah-ali-khamenei-nuclear-deal-neither-backs-nor-rejects)

Április 10.

1. A jemeni polgárháború miatt több ezer menekült indult meg a motorcsónakkal és kompokkal pár óra alatt elérhető Ádeni öböl túl partján lévő országokba (Etiópia, Dzsibutu, Szomália), ahol a menekültek elhelyezése nagy gondot okoz. A helyzet furcsasága az, hogy Jemenbe az elmúlt években több tízezer etiópiai, szomáliai migráns telepedett le a jobb élet reményében. (http://www.theguardian.com/global-development/2015/apr/10/yemen-crisis-refugees-humanitarian-resources-stretched-thousands-flee)
2. A cikkíró a krími és az ukrán helyzet ill. a szmolenszki repülőgép-szerencsétlenség 5. évfordulója kapcsán veszi górcső alá Lengyelország helyzetét, megállapítva, hogy a lengyeleket – történelmi okokból – nagyon aggasztja a manapság Oroszországra jellemző határozott fellépés. (http://www.theguardian.com/commentisfree/2015/apr/10/poland-warning-europe-russia-aggression-ukraine-smolensk-plane-crash)
3. Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia és Izland aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben – a véleményük szerint egyre riasztóbb oroszországi agresszió kapcsán – összehangolt fellépést ígérnek egy esetleges orosz támadás esetére. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/10/nordic-countries-extend-military-alliance-russian-aggression)

Április 11.

1. Fél évszázad után 2015.04.11-én találkozott újra Kuba és az USA vezetője Panama városában. Mindketten kifejezték abbeli meggyőződésüket, hogy a terhelt múltat maguk mögött hagyva, egy – a jövőben – gyümölcsözőbb kapcsolatot tudnak kialakítani. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/11/raul-castro-barack-obama-summit-americas-cuba)
2. Amerikai és kínai belbiztonsági vezetők találkoztak Kínában, melynek alkalmával a kínai fél, mintegy 150 külföldre – feltételezhetően az USA-ba – szökött korrupt kínai hivatalnok adatait tartalmazó listát adott át az amerikai félnek, azok kézre kerítése, majd felelősségre vonása érdekében. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/11/us-homeland-security-corrupt-chinese-officials-fleeing-abroad)
3. Tony Abbott ausztrál miniszterelnöke tárgyalásokat kezd Iránnal annak érdekében, hogy az Iránból érkező, menekült státuszt nem kapó iráni állampolgárokat visszafogadja az iráni állam. Ausztráliában egyre súlyosabb helyzet alakul ki az idegenrendészeti őrizet miatt táborokban elhelyezett menedékkérők között. (http://www.theguardian.com/australia-news/2015/apr/11/julie-bishop-to-lobby-iran-to-take-back-unwilling-asylum-seekers-report)

Április 12.

1. A kettős állampolgárságú (irán-amerikai) Jason Rezaiant, aki a Washington Post újságírója 2014. júliusában tartóztatták le és most kerül majd az iráni forradalmi bíróság elé kémkedés vádjával. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/12/us-journalist-jason-rezaian-to-stand-trial-in-iran-says-news-agency)
2. Ferenc pápa egy a Szt. Péter Bazilikában bemutatott szentmise keretében, az 1915 és 1922 közötti időszak örmény népet sújtó török fellépést, első ízben nevezte népirtásnak, amely kijelentés többek között a török nagykövet Vatikánból történő hazahívását eredményezte. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/12/pope-boosts-armenias-efforts-to-have-ottoman-killings-recognised-as-genocide)
3. John Kerry amerikai külügyminiszter bátor lépéseknek nevezte Barack Obama Iránnal megkötött nukleáris keret-egyezményét, ill. a Kuba felé tett nyitást.(http://www.theguardian.com/us-news/2015/apr/12/kerry-defends-obama-cuba-iran-foreign-policy)

Április 13.

1. A cikk a szudáni választásokról szól, ahol kicsi a valószínűsége, hogy a hatalmon lévő Omar al-Bashirt leváltsák tekintve, hogy az ellenfelei egymás után a választások bojkottjára szólították fel a választóikat. (http://www.theguardian.com/global-development/2015/apr/13/sudan-election-omar-al-bashir-opposition-boycott)
2. A cikk a Nigériában működő Boko-Haram (a kifejezés jelentése: „a nyugati oktatás tiltott”) gyerekrablásaival kapcsolatosan (amelyek több ezer gyermeket érintenek) ír arról, hogy a májustól hivatalba lépő elnök – Muhammadu Buhari – az Unicef-fel karöltve erőteljesebb fellépést ígér a terrorszervezettel szemben. (http://www.theguardian.com/global-development/2015/apr/13/children-nigeria-conflict-unicef-boko-haram)
3. A nemzetközi török filmfesztivált bojkottálta a nevezett filmek rendezőinek zöme, amikor a fesztiválon nem került bemutatásra egy kurd kérdéssel foglalkozó dokumentum film, mivel – igen cenzúrára hasonlító módon – nem kapott meg egy engedélyt a kulturális minisztériumtól. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/13/film-makers-withdraw-films-istanbul-film-festival)

Április 14.

1. A cikk Csáddal foglalkozik, ahol a kínai és amerikai kőolaj-kitermelés következtében jelentős mértékben megnőtt a GDP értéke, ám ez az érték az ENSZ által mért társadalmi fejlődési indexben nem mutatkozik. (http://www.theguardian.com/global-development/2015/apr/14/chad-oil-curse-africa-challenge-negative-impact)
2. A tavaly nyáron Libériában is kitört ebolajárvánnyal foglalkozó cikk azt elemzi, hogy a kezdeti időszakban milyen hibásan álltak hozzá a járvány megfékezéséhez (ennek eredményeképpen egy krízisközpontot megtámadtak a helyiek és „kiszabadították” az ott kezelteket). A helyzet normalizálódásában nagy szerepet kaptak a helyiekből összeálló önkéntes csoportok, akikkel a betegek bizalmi viszonyt tudtak kiépíteni, amely révén olyan helyzet alakulhatott ki, hogy a beteg magáénak érezhette a döntést azzal kapcsolatosan, hogy a kezeljék-e vagy sem. (http://www.theguardian.com/global-development/2015/apr/15/young-people-ebola-liberia-game-changers-monrovia-diseases)
3. A cikk Marzieh Afkhamról Asszonyról szól, aki az iráni Külügyminisztérium szóvivője és akit nagykövetté neveznek ki a közeljövőben. Mindez azért érdekes, mert az iráni politikai élet szereplői hagyományosan férfiak, Marzieh Afkham Iránban a második nő, aki nagyköveti pozíciót nyert el. (http://www.theguardian.com/world/2015/apr/14/iran-marzieh-afkham-first-female-ambassador-since-islamic-revolution)

Orosz vs. román érdekszféra, avagy mi lesz Transznisztria sorsa?

Oroszországnak nem tetszik Románia határozott állásfoglalása Ukrajna mellett. S hogy ennek nyomatékon is adjon, megkongatta a vészharangot. Amennyiben a román vezetőség nem változtat megkezdett politikáján, és helyet ad a NATO-csapatok gyakorlatának, úgy felkészülhet egy esetleges orosz támadásra több romániai katonai támaszpont ellen is.

Habár Oroszország korábban megfenyegette Romániát, az mit sem törődve a nagy medve haragjával, áprilisban már amerikai, brit és moldovai katonákat fogadott. Sőt, hogy fokozzák a hangulatot, az utóbbi évek legnagyobb szárazföldi NATO-hadgyakorlatára fognak sort keríteni a Fekete-tenger partvidékén. Az akció a Wind Spring 15 névre hallgat, amelyen 2200 román, amerikai, brit és moldovai katona és több száz páncélos jármű is részt vesz. Mircea Dușa román védelmi miniszter pedig kijelntette - folyamatos lesz a NATO-országok katonáinak jelenléte az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán. Továbbá azt is hozzáfűzte, hogy egy amerikai torpedóromboló tartózkodik a konstancai (Constanța) kikötőben, illetve nemrégiben 11 darab A-10-es csatarepülő érkezett Aranyosgyéresre (Câmpia Turzii), ahol az amerikai pilóták a románokkal közösen fognak gyakorlatozni. A tervek szerint hamarosan portugál F-16-osokat és amerikai F-15-ösökkel fog bővülni a Kolozs megyei támaszpont.

Hogy kerülnek moldovai katonák a Nato-gyakorlatra, ha Moldova nem tagja a katonai szervezetnek? Ráadásul egy 2014. szeptemberi interjúban Iurie Leancă, Moldova miniszterelnöke kijelentette, Moldovai Köztársaságnak nem áll szándékába felvételét kérni az Észak-Atlanti Szövetségbe (NATO) és a jövőben is tartani fogja magát az alkotmányában lefektetett semlegességéhez . A Moldovai Köztársaság katonáinak részvételét azzal magyarázta, hogy mint az Európai Unió Keleti Partnerség Programjának országa, kötelességének érzi a térség megerősítését. Azért ennél bonyolultabb a felállás. Stratégiailag igen meghatározó számukra a hadgyakorlaton való részvétel, hiszen ők is félnek a moszkvai gépezettől. Az Ukrajna és Moldova között elterülő Dnyeszter Menti Köztársaság, avagy Transznisztria mindkét ország számára fontos. A terület 1990. szeptember 2-án nyilvánította ki függetlenségét a Moldovai Köztársaságtól, amelyet egyetlen ország sem ismert el, kivéve két másik tisztázatlan státuszú terület a Kaukázusban: Dél-Oszétia és Abházia. Ennek ellenére egy 1992-es békekötés értelmében a moldovai hatóságoknak nincs beleszólása az adott területen folyó politikai életbe. A kapcsolatot nehezíti, hogy a Dnyeszter Menti Területet többségében ukrán és orosz ajkúak lakják, akik hangot adtak Oroszországhoz való csatlakozási kívánalmuknak. S ha Oroszország úgy döntene, hogy a Krím mintájára annektálja az önállósult területet, úgy egy kalinyigrádihoz hasonló exklavét, illetve egy új frontvonalat hozna létre, amely nagyban megnehezítené az ukránok és a románok életét is.

Ezeknek tükrében érthető Románia aggodalma, amely az Uniótól, illetve a NATO-csapatoktól várja a támogatást a kialakult helyzetben. A bukaresti védelmi tárca március elején közölte: Románia két vezénylési központot bocsát a NATO rendelkezésére. Ami a hadgyakorlatot illeti, híradások szerint a tengerparti bázison április 30-ig folytatják a katonai erők kiképzését.

Két szék között, Ponta alatt

Merre is húz a román vezetés szíve? Victor Ponta többször is hangoztatta, mennyire fontos a jó szomszédi viszony kiépítése, ám az orosz befektetések megjelenése sem elhanyagolható a román piacon. Nem könnyű egy ilyen politikai helyzetben lavíroznia a román kormányfőnek.

A krími félsziget elleni orosz támadás egyértelműen aggodalommal töltötte el a román politikumot, amelyre Victor Ponta kormányfő egy jó startégiai lépéssel válaszolt. Meghívta kormányába az RMDSZ-t. A szomszédságában történt események rádöbbentették arra, nem szeretné, ha nála is beállna az ukrán eseményekhez hasonló szakadási politika. Erre pedig a legjobb lépés, ha megteremti az etnikai békét. Traian Băsescu, volt államfő viszont ennél erősebb reakcióval élt, egyenesen agressziónak minősítette az ukrán területen zajló orosz műveleteket, s azok beszüntetésére szólította fel Moszkvát. Ez azért is igen érdekes, hiszen alig egy évvel ezelőtt még ugyanezen román vezetés egy esetleges ukrajnai támadást helyezett kilátásba, hogy megvédjék az észak-bukovinai, a hercai, az észak- és dél-besszarábiai románokat- ahogyan erről olvashatunk az Adevarul román lap 2014. januári szám hasábjain. Ez pedig igencsak gyors személetváltásnak tűnik egy év leforgása alatt.

Államfők jönnek, és mennek, ez nincs másképp Romániában sem, ahol Klaus Iohannis, jelenlegi román államfő márciusban már azt nyilatkozta Petro Porosenkóval történt kijevi találkozóján, hogy Románia szorgalmazza Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozását. Sőt, arról is megerősítette ukrán kollégáját, hogy Bukarest szívesen megosztja az EU- és a NATO-csatlakozás során szerzett tapasztalatait, különösen a demokrácia és a jogállam megerősítése terén. Továbbá azt is hozzáfűzte, hogy Románia támogatja Ukrajna szuverenitását, egységét és területi integritását. Fontosnak nevezte a kelet-ukrajnai, oroszajkú szakadárok és az ukrán kormányerők közötti harcok lezárásáról szóló minszki békemegállapodás késlekedés és feltétel nélküli gyakorlatba ültetését. Megerősítette azon nézetét is, mely szerint országa továbbra is támogatja az Oroszországgal szembeni uniós szankciók fenntartását, amíg nem hajtják végre a megállapodást, illetve romlik a kelet-ukrajnai helyzet. Sőt, ezen túlmutatva Iohannis egyenesen illegálisnak nevezte az orosz annektálást a Krím félszigeten.

Ezen gondolatokat olvasva, akárhogyan is nézzük, baráti közeledést vélünk felfedezni román oldalról. Olyanannyira, hogy már olyan kérdéseket is megpendít a román politikai elit, mint a Romániában élő ukrán, és az Ukrajnában élő román kisebbségek helyzete. Ahogy Iohannis fogalmazott a kijevi találkozón, fontos, hogy ezek az emberek nem határt, de éppen hogy összkötő kapcsot kell képezzenek a két szomszédos ország között, melynek érdekében közös kormányintézkedésekre tett javaslatot Porosenkónak. S hogy ne csak szavakkal, de tettekkel is bizonyítsa a román nép állásfoglalását, a tárgyalás megkezdése előtt Iohannis búzakoszorút helyezett el a Holodomor – a Sztálin parancsára előidézett, több millió ukrán halálát okozó éhezés – áldozatainak emlékműve előtt, ezt követően pedig fejet hajtott a Majdanon az ott lezajlott összecsapások áldozatai előtt.

S miután jól bebiztosították magukat Ukrajnában, nyugodtan elővehették a többi államot is. Victor Ponta aggodalmának adott hangot, ami Magyarország Oroszországgal kapcsolatos álláspontját illeti. Továbbá kifejezte azon véleményét is, miszerint Magyarország magatartása nem csupán Románia számára aggasztó, így európai szinten kell egyeztetni arról.

Ezen sorokat olvasva talán joggal mondhatjuk, Bukarest megtalálta a maga helyét ebben a kiélezett helyzetben. Habár szüksége van az orosz tőkére, de bizonyítani is szeretne az Európai Unió felé, hogy továbbviszi annak közös álláspontját, miszerint az egyensúly csak úgy tartható fent, ha az Unió beáll Ukrajna mögé.

„A szűrők, torzítások és manipulációk véleményformáló szerepéről”

Tuti idézetek, diktatúra, médiaháború – a könyv kulcsszavai, nekem. Bár ettől sokkal összetettebb a mű, a lényeg bennük van. Korábban még nem volt szerencsém az arab világról szóló, ennyire őszinte és valós képet kapni, de Luyendijk könyvét olvasva ez az űr kezd megszűnni. Nagyon tetszett az a stílus és őszinteség, mellyel átadta olvasói számára gondolatait, véleményét és tapasztalatait az arab világról és a média világáról.

Miben erősített meg a könyv? Kacsingatva az újságírás világával egy-két tény már világos volt a számomra, úgy mint a hírérték szerepe vagy a médiabefolyás. Tudtam, hogy rangsorolni kell a hírek között, és hogy a tájékozott, az adott térséget vagy régiót az olvasónál vélhetően jobban, mélyebben ismerő újságíró számára sokszor logikusabb és fontosabb volna a háttéranyagokat közölni, mint a halálos áldozatokat követelő merényletek vagy konfliktusok tényeit közölni.

Világos volt az is, hogy - sajnos - létező fogalom a médiabefolyás, bár ennek mértéke már a miben mondott újat a könyv kategória. Hallottam már a CNN-hatásról, valamint ismerős fogalom a vezércikk és a főoldalon való megjelenés is, melyekben nemcsak az játszik közre, hogy mennyire jó egy cikk, illetve milyen érdekes, az olvasót érdeklő eseményről ír, hanem az is, hogy mennyire figyelemfelkeltő a címe, milyen képekkel töri meg a szerző, és a többi. Amikor azonban beúszik a képbe a TV, a kész storyk és a PR-gépezet …, az már egy egészen új dolog volt számomra.

Még egy dolog, amelyben megerősített a könyv: az olvasó mindig mindent jobban tud. Nos, a kommentelők fogalma ismerős volt, és nem lepett meg, amit a könyvben olvashattam a felháborodott olvasói levelekről. Valahol jó is volt olvasni, hogy akkor ez mindenkivel megesik, még az igazán elismert újságírókkal is. Bár a fenyegető SMS-ek és üzenetek világáról nem volt jó hallani.

Mindezek mellett természetesen sok-sok új dolgot is mondott a könyv. Az első és legfontosabb talán az, amit a milyen egy diktatúrában élni körülményeiről olvashattam. Voltak róla elképzeléseim, de egészen megdöbbentett az a világ, amely elém tárult, mind a kairói, mind a libanoni, mind a kelet-jeruzsálemi (!) résznél. A lefizetések mértéke, az állampolgárok hozzáállása, a megaláztatás és az elnyomás mibenléte. Legjobban a női öncsonkítás rázott meg… .

Ide tartozik, hogy a mártírok szüleinek valós érzései előttem is elkendőzöttek voltak eddig; nem tudtam, hogy a lelki betegség ennyire tabu… .

Az a PR-háború is újdonság volt számomra, amit Izrael végez a kész sztorikkal, a taktikázással, a lobbierővel. Ugyanakkor a palesztin fél is meglepett, nem a felkészületlenségével, de a merényletek híradóhoz időzítésével mindenképpen. Ugyanakkor meglepett a könyv azzal is, miként elém tárult a nyugati szerkesztőségek hozzáállása. A szerkesztőségek szűrő és a megrendelők szűrő hatása, valamint a tévéperc szerepe. Legjobban azonban mégis az döbbentett meg, mekkora színjáték sok esetben egy-egy műsor. Az, hogy az érintettek készek, képesek erre, ennyire megjátszani magukat, azt nem gondoltam volna.

Összességében a szerző következtetéseiből tanultam és épültem a legtöbbet: 1) a sajátos újságírói felfogás becsatornázása nem lehetséges egy tényeket közlő külpolitikai rovatban, így nem lehet megváltani a világot; 2) „a híradás olyan, mint a futószalag a péküzemben”, tehát a szerkesztőség témaválasztása, ebből következően a hírügynökségek anyaga a mérvadó; 3) a médiaháború létezik és létezni fog.

Ami pedig végig segített a maga iróniájával átérezni a szituációkat, az a viccek olvasása volt, így lett teljes az elkendőzött valóság.

A mexikóiak valósága (La Prensa)

2015.03.30.

-Hiran Almida Estrada, Mexico közbiztonsági minisztere a törvényhozás elé lépett, ahol minden politikai erő biztosította támogatásáról.

-Ma van a határideje a szenátusi jelöltek regisztrációs folyamatának.

-A kormány a jövőben elkülöníti egymástól a turizmust és a gazdasági fejlődés minisztériumait. Ezzel, a jövőben két külön minisztériumként működő terület nagyobb autonómiát kap,így gyorsabb és hatékonyabb munkavégzés lesz tapasztalható.

2015.03.31.

-Ma van Mexikóban a taco ünnepnapja. A legtöbben Chiapasban ünnepelték, ahol az elmúlt évekhez képest rekord mennyiségű tacot adtak el. Egy-egy eladó akár napi 100 kilogramm húst is beletett az eladott ételekbe, a korábbi 40-50 kilogrammhoz képest.

-Ma ünnepelné 100. születésnapját Octavio Paz, Nobel-díjas mexikói író.

-Éjjel a Gulf-kartell emberei megtámadtak szolgálatban lévő rendőröket, három közülük meghalt.

2015.04.01.

-A mexikói adó hatóság készen áll az április közepén esedékes adóbevallások fogadására.

-Az Emberi Jogok Bizottsága arra kérte Morelos kormányát, hogy tegyen óvatos becsléseket az április 12-ei tüntetők számára vonatkozóan azért, hogy képesek legyen a tüntetők védelmét megfelelően biztosítani.

-Tűz ütött ki egy mexikói olaj fúrószigeten ,  Campeche Bay-ben. 47-en megsérültek, további 300 munkást evakuáltak.

2015.04.02.

-Mexikóban a fiatalok már 14-15 éves koruk között elkezdik az illegális drogok használatát.

-A mexikói kormány ösztöndíjat ad az egyetemet látogató egyedülálló édesanyáknak.

-Az OECD csúcs legfontosabb témája a legjobb szociális, gazdasági és pénzügyi intézkedések megvitatása volt világszerte.

2015.04.03.

-Megtalálták a German Wings lezuhant repülőjének második fekete dobozát, mely segítheti a további noymozást.

-Zhou Yongkangot, a kínai biztonsági vezetőt megvádolták korrupcióval, és eltávolították hivatalából.

-Mexikó vezeti a ranglistát az OECD államok között az erőszak és a fiatalkori terhesség tekintetében.

2015.04.04.

-Újítsuk meg céljainkat, ahhoz, hogy jó cselekedeteinkkel le tudjuk győzni a gonoszt-kérte a pápa. Két millióan üdvözölték Mexico cityben.

-A Garissa Egyetem elleni támadás 147 áldozatát Nairobiba szállították, ahol a kormány segítséget nyújt a családtagoknak.

-Obama elnök támogatást keres  az Iránnal való nukleáris megyegyezéshez.

2015.04.05.

-Maduro Spanyolország ellen megy. Nicolás Maduro Venezuela elnöke megvádolta a spanyol kormányt, hogy támogatja a terrorizmust.

-Ferenc pápa szeptemberben Kubába látogat. A pápa látogatása jelentős esemény, miután a vatikáni diplomácia aktívan részt vett Kuba és az Egyesült Államok közötti történelmi enyhülési folyamat létrejöttében.

-Franciaországban elfogtak egy muszlim szélsőségest, aki egy párizsi templom ellen akart merényletet elkövetni

2015.04.06.

-Az USA kétszer visszautasította egy mexikói vízum kérelmét, aki szív-és máj transzplantációra utazott volna az államba. Barack Obamát elítélték emiatt.

-Egy mexikói város a határátlépés élményét szimuláló programot kínál turistáknak. Az éjszakai ’túra’ alatt átélhetik, milyen átlépni a határt a mexikói oldalról.

-’El Chuyint, a Juarez kartell vezetőjét elfogták Mexikóban. Chuyint a farmján kapták el, ahol egy testőre az akció közben életét veszítette.

2015.04.07.

-Kolumbiaiak ezerei tüntettek a kormány és a gerillák közti békéért.

-Barack Obama elismerte Enrique Peña Nieto kiemelkedő hozzáállását a két ország közötti kooperáció tekintetében.

-Enrique Peña Nieto bejelentette egy új gáz márka megszületését, amely 2016-tól válik majd elérhetővé.

2015.04.08.

-Legalább 5 ember veszítette életét egy NATO konvoj elleni támadásban, Afganisztánban.

-Irán vezetője, Ali Khamenei a Szaud-Arábiaáltal vezetett koalíciós támadást genocídiumnak minősítette.

-A személy, aki videóra vette , ahogy egy rendőr meggyilkol egy civilt Dél Karolinában törölné a videót, félve a következményektől.

2015.04.09.

-A FARC  arra kérte a kolumbiai kormányt, hogy fektessen erősebb hangsúlyt a béketárgyalásokra, és ne legyen jogi felelősségre vonás a megállapodás után.

-Nicolás Maduro arra kérte az Egyesült Államokat, hogy kérjen bocsánatot Panamától az 1989-es beavatkozás miatt.

-A rendőrség nyilatkozatot adott ki, miszerint elfogtak egy személyt, aki a 2014. szeptemberében eltűnt 47 diák ügyének egyik gyanúsítottja.

2015.04.10.

-Több, mint 50%-a a mexikói gyerekeknek, azaz 20 millió gyermek él szegénységben, ebből  4,7 millió mélyszegénységben.

-Lövöldözés történt egy milánói bíróságon, az üzletember megölt 3 embert, majd eltűnt a helyszínről.

-Ban Ki-moon egy katonai koalíciót hívna életre, ami megvédhetné a menekülteket Szíriában

2015.04.11.

-Castro és Obama 1 óra 20 perces megbeszélést tartottak az Amerikai Csúcson

-Castro hálás Obamának, amiért Kuba már nem szerepel többé a terrorizmust támogató országok listáján

-Ferenc pápa misét tart a csecsen genocídium áldozatainak.