2013. március 24., vasárnap

Ukrajna válaszút előtt


Moszkva komoly biztosítékokat és hosszú távú elköteleződést vár Ukrajnától az ország területén lévő gázvezetékek üzemeltetésére létrehozandó közös irányítású konzorciumot illetően.

Március elején Moszkvában Oroszország és Ukrajna között elvi megállapodás született egy közös irányítású konzorcium létrehozásáról. A napokban azonban az orosz vezetés az ukránok tudomására hozta, hogy csak abban az esetben kíván részt venni egy ilyen jellegű együttműködésben, ha Kijev érdekeltté teszi ebben.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök hangsúlyozta: „Ukrajnának szavatolnia kell, hogy semmilyen indokkal nem zárják ki a későbbiekben Oroszországot a konzorciumból, arra hivatkozva, hogy egyik vagy másik európai feltétellel vagy megállapodással ütközik.” Ez Medvegyev olvasatában azt jelenti, hogy Kijevnek számos európai intézménybeli tagságát fel kellene mondania, így részvételét az Európai Energia Chartában is. Mindezért cserébe az oroszok komoly árengedménnyel kecsegtetik az ukrán vezetőket. A jelenlegi 430 dollár/köbméter ár helyett Moszkva akár 260 dollárra is hajlandó lenne lemenni.

Az oroszok húzd meg, ereszd meg játékának az eredménye Ukrajna kettős játéka Moszkva és Brüsszel között. Az Európai Uniót vezető politikusok szemében Kijev egyre kevésbé kelti megbízható partner benyomását, ez pedig komoly aggodalommal tölti el őket. Közép-Európa számára az orosz gáztól való függőség a mai napig az egyik legnagyobb biztonságpolitikai kihívás. A Kijevben naponta változó „szélirány” pedig egyáltalán nem teszi lehetővé a hosszú távú energiabiztonsági stratégiák kialakítását, diverzifikációs projektek tervezését a régió országaiban.

Források:

2013. március 17., vasárnap

Még több európai fegyvert a szír ellenzéknek! Csak a németeken múlik?


Újabb megmérettetés vár az Európai Unió közös kül-és biztonságpolitikájára, köszönhetően a már második éve zajló véres szíriai polgárháborúnak. A konfliktus kezelésének megoldása az utóbbi napokban ismét nagy port kavart az európai vezetők körében, ugyanis az év elején újabb három hónapra növelt fegyverembargó hamarosan lejár. A csütörtöki brüsszeli tanácskozáson megosztó vélemények láttak napvilágot a fegyverszállítás engedélyezését illetően: Hollande sürgeti, Cameron támogatja, Merkel habozik.

A francia érdekek nyomában

Francois Hollande, francia elnök nyomatékosította az európai közvélemény, valamint az Unió legbefolyásosabb szereplői számára, hogy a közösségnek nincs már ideje várakozni, még a hivatalos májusi döntéshozatal előtt célszerű lenne felhagyni az embargóval és fegyveres segítséggel kellene ellátni a szír felkelőket - számol be a der Spiegel pénteki tudósítása. Laurent Fabius, a külügyminiszterek találkozóján hangsúlyozta, hogy a beavatkozásra amilyen hamar lehet, sort kell keríteni, hiszen a térség instabilitása a szomszédos területeket is veszélyeztetheti.

A franciákat bírálók szerint a heves indulatok mögött valójában Hollande belpolitikai érdekei állnak. Az ország területén kétségtelenül nagyarányú szír kisebbség található és a franciák gyakran érvelnek azzal, hogy ami az anyaországban történik, az rájuk is komoly hatással van.

Növekvő német aggodalmak
                                                                  
Németország egyetért abban, hogy egy gyors, ámde semmiképp sem elhamarkodott döntésre van szükség. A külügyminiszter, Guido Westerwelle elmondása szerint az embargó megszüntetése szintén jelentős veszélyeket hordoz magában. A fegyverek egy-egy balul sikerült akció után a másik oldal kezébe is kerülhetnek, valamint vitatott, hogy egy esetleges rezsimváltás során miként lehetne ezeket az eszközöket visszaszerezni. A Frankfurter Allgemeine jelentése szerint Berlin attól is tart, hogy beavatkozásával csak még jobban felszítaná a tüzet. Ezzel kellemetlenséget okozna magának is annak ellenére, hogy a rendezésben az EU tagországok között a franciák a legérdekeltebbek.

A kormánykoalíció tagja, az FDP teljes mértékbe elutasítja, hogy Németország „szomszédjának nyomása alatt cselekedjen”. Merkel kancellár asszony azonban brüsszeli nyilatkozata alapján a kérdést továbbra is nyitottnak tekinti és úgy véli, hogy bár „szükség van a közös álláspont kialakítására, nem biztos, hogy menni fog.”

Hogyan tovább?

Már a februári tárgyalások során is csupán egy köztes álláspontban tudtak megegyezni a felek, miszerint halált okozó felszereléseket nem szállíthatnak Szíriába, de járműveket, védelmi eszközöket igen. David Cameron, brit miniszterelnök a franciákhoz hasonlóan támogatja a határozottabb fegyveres fellépést, de az erős német és svéd ellenzéket várhatóan nehéz lesz erről meggyőzni.

A feltételezések szerint a március 22-i dublini konferencia sorsfordító lehet az együttes vélemény megfogalmazását illetően.


Elégedetlenség az utcán, tanácskozás az EU csúcstalálkozón


A tüntetésekkel kísért csütörtöki EU vezetők csúcstalálkozóján a növekedés és a munkahelyek ügye volt a központi téma Brüsszelben, de valódi előrelépés nem történt.

Az európai uniós csúcson elhangzott beszédek főként a gazdasági és szociális helyzetről szóltak. Prioritásként kezelték a növekedés elősegítésének kérdését és a munka támogatását. Egyes országok élükön Franciaországgal és Olaszországgal a növekedést lehetővé tevő költekezést helyezték előtérbe, míg Németország a szigorú megszorító intézkedéseket pártolta.

Több ezer tüntető gyülekezett Brüsszel városában a csúcs helyszíne körül. Tiltakozásukat fejezték ki a kormányzati kiadások csökkentése miatt, mert az komoly hatással van a munkahelyekre. Az emberek transzparensekkel vonultak fel és hangot adtak véleményüknek: „Az egyetlen igaz harc: munkahelyeink védelme!” „A költségvetés, ami túszul ejt, nem a sztrájkolók”
A több mint egy éve recesszióban lévő eurózóna munkanélküliségi rátája 12 százalékos. Nagyjából 26 millió embernek –köztük hét millió fiatalnak– nincs állása a 27 tagállamból álló Európai Unióban. Elengedhetetlen feladattá vált az EU-n belüli foglalkoztatási helyzet javítása.

François Hollande, francia elnök nagyobb rugalmasságot támogat a költségvetési célok terén. Ez nem véletlen, hiszen az adósságválság által keményen sújtott Franciaország esetében várható, hogy idén elmulasztja a költségvetési hiány célok teljesítését.

Mario Monti, az olasz miniszterelnök szintén amellett érvelt, hogy Olaszországnak és más uniós országoknak, melyek államháztartási problémákkal küzdenek meg kellene engedni, hogy költekezhessenek és új munkahelyeket teremtsenek. Figyelmeztette európai kollégáit, hogy az emberek körében a reformok támogatottsága, sőt az Uniót pártolók száma drámaian csökken.

Eközben Angela Merkel, német kancellár a megszorító politikákat védve így nyilatkozott: „A költségvetési konszolidáció, a strukturális reformok és a növekedés nem ellentétben vannak, hanem kölcsönösen erősítik egymást.” Emellett továbbra is eltökélt maradt amellett, hogy Európának elsősorban a költségvetési fegyelemre kell koncentrálnia, hogy megelőzzék az euróövezet stabilitását veszélyeztető piaci problémákat.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke úgy véli, hogy az EU vezetői teljesen tudatában vannak az emberek növekvő frusztrációjának és kétségbeesésének. Kijelentette, hogy a találozón megerősítették, hogy szükség van a rendezett államháztartási finanszírozásra, de tett egy célzást a nagyobb rugalmasság lehetőségére.

Egyes közgazdászok véleménye szerint a jelenlegi körülmények között a megszorítások a kormányzati hitelfelvétel növekedéséhez vezethetnek. Ez részben azért következhet be, mert a termelés hanyatlása hatással van az adóbevételekre és a jóléti kiadásokra.
Az EMU (Gazdasági és Monetáris Unió) mélyítéséről szóló javaslatok lesznek majd középpontban a júniusi csúcstalálkozón. Továbbra sincs megállapodás a tagállamok között, de egyre sürgetőbbé válik, hogy konszenzusra jussanak Brüsszelben


Források:
Council of the European Union
http://www.european-council.europa.eu/council-meetings?meeting=97123a1c-c2d7-49fe-8c27-1d340603b430&lang=en&type=EuropeanCouncil

BBC
http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-21787792

DW
http://www.dw.de/eu-summit-ponders-focus-on-austerity/a-16675934

THE GLOBE AND MAIL
http://www.theglobeandmail.com/report-on-business/international-business/european-business/thousands-march-on-eu-summit-to-demand-end-to-austerity/article9787001/


https://www.google.hu/search?q=EU+summit:+Austerity+push+challenged+amid+mass+protests&hl=hu&client=firefox-a&hs=fIs&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=3KVFUZOAB4bbtAbcx4CYCg&ved=0CAoQ_AUoAQ&biw=1024&bih=629

London közelít és kritizál


William Hague, az Egyesült Királyság külügyminisztere március 13-i, londoni kétoldalú találkozón bírálta Oroszországot Szergej Magnyitszkij ellen indított eljárás, valamint a jogász halála körüli körülmények tisztázatlansága miatt. A találkozó mindemellett mérföldkő fontosságú volt azok miatt a kül- és biztonságpolitikai kérdések miatt, melyeket ekkor tárgyaltak.

Sok van a rovásukon

„A Magnyitszkij-ügy komoly aggodalomra ad okot, az egyik legnagyobb mulasztása az orosz igazságügyi és büntetés-végrehajtási rendszernek”, mondta Hague a találkozón. Ugyancsak felemlegette Alexander Litvinyenko ex-KGB ügynök halálát is, aki még 2006-ban hunyt el Londonban. Ez az esemény több évre befagyasztotta a két ország közötti párbeszédet.  

Új szín a kapcsolatokban

Azonban a helyzet most változni látszik. A stratégiai jelentőségű találkozón a két állam külügyminiszterei és védelmi miniszterei vettek részt. Ez a fajta párbeszéd olyan nyílt tárgyalásra kínált alkalmat, mely a két állam kapcsolatában eddig még nem fordult elő.

Az esemény során London és Moszkva viszonyának rendezésén kívül regionális és nemzetközi kérdésekről is beszéltek. A napirend első helyén Szíria szerepelt, mely kérdésben a két állam nem képvisel közös álláspontot. Bár mindketten a politikai átalakulást sürgetik, annak módjában azonban, hogy ezt hogyan kéne elérni, már eltérnek a vélemények.  

További kihívások

A megbeszélésen a szíriai rendezés mellett tárgyaltak az iráni atomprogramról, Afganisztánról, Maliról, a Koreai-félszigeten uralkodó hangulatról, valamint a brit képviselők tanácsokat adtak a közbiztonság fenntartásáról az olimpia idejére.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tárgyalást követő sajtótájékoztatón így nyilatkozott: „Igyekeztünk, hogy a legbonyolultabb kérdéseket is nyíltan és a partnerség szellemében vitassuk meg, függetlenül attól, hogy az kellemetlen volt számunkra vagy sem.”

A következő évben Moszkvában tartják majd a találkozót.

Forrás:

Japán újabb csalódása




A japán vezetőség kedden „csalódottságát” fejezte ki, miután sem a Kínai Népköztársaság, sem pedig Dél-Korea diplomáciai képviselete nem vett részt a 2011-es, Japánt sújtó cunami második éves megemlékezésén, írja a NewsOnJapan internetes oldal.


Bár részvételi szándékuk elutasításának okáról egyik fél se adott magyarázatot a SINA.com tudósítója szerint, míg Dél-Koreánál adminisztrációs hibáról írnak más források, Kína esetében a háttérben politikai megfontolások lapulnak. 

Kína azután rendelkezett távolmaradásáról, miután a tajvani delegáció a többi külföldi vendéghez hasonló fogadtatásban részesült, annak ellenére, hogy a japán vezetőség előre jelezte pozitív fogadtatásbeli szándékát Peking felé. Ahogy azt Josihide Szuga, kormányfőtitkár elmondta: „ A japán kormány jelezte Kína felé, hogy Tajvannal az alkalomnak megfelelően fog bánni a ceremónián, figyelembe véve számunkra nyújtott eddigi hatalmas segítségét.” , valamint azt is leszögezte, hogy az események nem változtatnak a tényen, hogy az 1972-es Kommüniké értelmében a Kínai Népköztársaságot ismeri el, mint a legitim Kínát.

Tokióban a mintegy 19.000 halottról nemzetközi diplomaták bevonásával emlékeztek meg, melyről, valamint delegációjuk távolmaradásáról a kínai média tárgyilagosan írt, két nappal később pedig már Japán háborús felelősségvállalásának szükségességét hangoztatta. 

Kína diplomáciai lépése nem vet jó fényt az újonnan megválasztott Vang Ji személyére se, akitől a japán-kínai kapcsolatok javítását reméli a közmédia, illetve a már tavaly szeptember óta kiélezett Senkaku/Daiyou szigetvitákkal párhuzamosan jelen esemény a két fél közti diplomáciai kapcsolatok egy újabb keserű mozzanatát jelenti. 



A harcok mögött


A harcok mögött

A franciák által vezetett intervenciós erők előrehaladásával a Maliban tavaly kirobbant felkelés lassanként megoldódni látszik. De ez csak az érem egyik oldala. Hiszen, még ha sikerülne is leverni a lázadókat, az országban akkor sem állna azonnal helyre a rend. Ez csupán egy kezdeti lépés lenne a problémák megoldása felé.

Mali a Föld legszegényebb országai közé sorolható. Ez azonban már a 2012-ben kialakult, s napjainkig tartó fegyveres konfliktust megelőzően is fennállt. Az iszlamisták felkelése csupán még jobban elmélyítette a problémákat, amelyekkel ennek az államnak szembe kell néznie. Erősebb központi szervezés nélkül azonban nem tud érdemben cselekedni, s rá van utalva a különböző segélyszervezetekre és a környező államok, illetve nagyhatalmak segítségére.

Alapvető gond az infrastrukturális elmaradottság. Erre jó példát szolgáltathat az úthálózat vizsgálata, amely Maliban mintegy 18912 km-t tesz ki, de ebből csupán 3597 km az aszfaltozott szakasz. A vasúthálózat pedig mindössze 593 km hosszú. Összehasonlításképpen kis hazánkban, mely területét tekintve alig feleakkora, 74993 km hosszú aszfaltozott út található, s a vasúthálózat 8057 km-t tesz ki.

A gondokat még jobban tetézi az analfabetizmus igen nagy aránya, ugyanis 2009-es adatok szerint a 15 év feletti lakosságnak kevesebb, mint 30%-a tud csak írni és olvasni. Ebből a tudatlanságból, illetve tájékozatlanságból is adódik az amúgy is rendkívül rossz állapotban lévő egészségügyi ellátórendszer túlterheltsége.

A leggyakoribb betegségek közé tartozik a malária, a diarrhoea, az A-típusos hepatitis, a schistosomiasis, és az agyhártyagyulladás. Ezek nem megfelelő kezelése pedig akár halálhoz is vezethet, ami sajnos az öt év alatti kisgyerekeknél igen gyakori. A probléma ugyanakkor nem csak a kisszámú ellátószemélyzet miatt van jelen, hanem az átlagemberek higiéniás ismereteinek hiányából is, mivel több egyéb betegség megelőzéssel orvosolható lenne.

Mindemellet természetes azt is észre kell venni, hogy Maliban az egészségügyi ellátórendszer is vészes helyzetben van. 2008-as adatok szerint 0,57 ágy jutott mintegy 1000 emberre, ami egy rendkívül adat. Nem csak az orvosok és a nővérek száma aggasztóan alacsony, hanem a kórházak, eszközök, gyógyszerek mennyisége és minősége is komoly félelemre adhat okot.

Többek között a Global Fund nevű szervezet, amely olyan más szervezettel, mint az UNICEF, az UNDP, vagy az UNAIDS dolgozik együtt, segíti az egészségügyet Maliban. A Global Fund és az UNDP keretei között már 2012 novemberében született egy program, amely az AIDS ellen küzd. Most úgy tűnik, hogy két másik egyezményt is tető alá tudnak hozni. Az egyik a malária, a másik a tuberkolózis elleni harcot segítené.

Forrás:

Házasság mindenkinek



Nem engedélyezte a rendőrség a Champs-Élysées-t a március 24-ére tervezett tüntetés helyszínéül, melynek apropója a múlt hónapban elfogadott melegházasságról szóló törvény elleni tiltakozás lesz - tudósított a Le Monde. 

Jean-François Copé, az Unió egy Népi Mozgalomért (UMP) párt elnöke felszólította a tüntetőket, hogy vegyenek részt együtt a március 24-ére tervezett tüntetésen a melegházasság ellen. A rendőrség viszont nem engedélyezte, hogy a tüntetők a Champs-Élysées-n vonuljanak végig a közrend megőrzésére hivatkozva, hiszen az elnöki palotával is határos a sugárút. A tüntetők azonban nem akarják elfogadni, hogy nem vonulhatnak a Champs-Élysées-n ugyanis egy szimbolikus helyet szerettek volna a tüntetés helyszínéül - írta a France24.

A törvényhozás februárban fogadta el a törvényt, amely a házasság fogalmát megváltoztatta egy férfi és nő közötti, helyett két ember között köttetett szerződésre. Franciaország mélyen megosztott a témával kapcsolatban, derül ki egy 2012 decemberében tartott közvélemény kutatásból, amelyet a Journal Du Dimanche hetilap közölt. A felmérés alapján a franciák 60%-a támogatja az azonos neműek házasságát, de mindössze csak 46%-uk támogatja azt, hogy a párok gyermeket is örökbe fogadhassanak. Az adat azért meglepő, mert a francia nemzetet katolikus értékeket valló, de azért progresszív nemzetként tartják számon világszerte. 

A vitát tovább árnyalja a leszbikus párok mesterséges megtermékenyítésének témája, amely eddig nem volt napirenden, de időről időre történő felmerülése újra felizzítja a vitát a meleg házasság körül. A március 24-ére tervezett tüntetés is egy utolsó próbálkozás lesz, mielőtt a törvényjavaslat a baloldali többségű Nemzetgyűlés elé kerül, ahol valószínűleg gond nélkül átmegy majd a javaslat – írja a France24.

Források:
http://www.france24.com/en/20130315-france-anti-gay-marriage-protest-banned-paris-champs-elysees

Robbantások Afganisztánban


Öngyilkos merénylő robbantott az afgán fővárosban, Chuck Hagel, az amerikai védelmi miniszter érkezése után. A robbantásokban tizenkilencen meghaltak, többen megsérültek, de a hivatalos források szerint, sem Hagelnek, sem az őt kísérő katonáknak nem esett baja. A robbantást a Talibán vállalta magára.

Egy robbanóanyaggal teli mellényben, nem messze az Afgán Védelmi Minisztériumtól egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, tíz ember halálát okozva ezzel.

Nem sokkal ezután egy másik merénylő is támadást hajtott végre Kelet-Afganisztánban, de a detonáció a feltételezhető célja, az Afgán-Amerikai Katonai Ellenőrzőpont elérése előtt következett be. A robbanás nyolc gyermek és egy rendőr halálát okozta az afgán katonai és kórházi tisztviselők szerint.
Habár Hagel egyik támadás helyszínén sem volt jelen, a kabuli esemény az ő közelében történt, amelyért a Talibán vállalta a felelősséget. A támadások, melyek összesen tizenkilenc ember életét követelték, valószínűsíthetően szándékosan estek egybe Hagel látogatásával. A Talibán közölte, hogy a kabuli támadást, üzenetnek szánták a védelmi miniszter számára.

A Kelet-Afganisztáni támadás Khost tartományban történt. „Egyik bátor rendőrünk átölelte a merénylőt és kérte, hogy ne robbantsa fel magát. De ő így is robbantott és a társunk darabokra szakadt”-mondta Yakub Mandozia, Khost tartomány helyettes rendőrfőnöke. A nyolc gyermek 10-18 év közöttiek, alig másfél kilométerre laktak egy amerikai légi bázistól, mely három délkeleti tartománynak koordinálja a műveleteit.
Hagelt nem lepték meg a támadások, így nyilatkozott: „Afganisztánban háború van és ez a valóság, továbbfolytatjuk együttműködésünket az afgánokkal és koalíciós partnereinkkel, hogy megvívjuk a háborút és mindent megadjunk az afgán népnek, ami szükséges saját országuk fejlesztéséhez.”



Források:
New York Times
Guardian
Washington Post

Dél-Szudán, Etiópia és Dzsibuti megegyezett az új olajútvonalakról

Háromoldalú megállapodás született kedden Addisz Abebában, melynek értelmében Dél-Szudán Etiópián, majd Dzsibuti kikötőin keresztül olajat szállíthat a világpiacra. Abrahame Tekeste, Etiópia Pénzügyi és Gazdasági Minisztériumának elnöke, Elizabeth James Bol, Dél-Szudán Kőolajért és Bányászatért felelős Minisztériumának elnökhelyettese és Aboubaker Omar Hadi, a dzsibuti Kikötők és Vámszabad Övezetek Hivatalának elnöke abban egyeztek meg, hogy a szállítás 2013 júliusában kezdődhet el.

A dél-szudáni kőolaj nagy része a határvidéken található, ráadásul szállítása csak a szudáni olajvezetékeken keresztül valósítható meg, így az északi szomszéd is igényt tart az ásványkincsre. Az állandó határviták, a Szudán által kivetett illeték, majd a vezetékek elzárása miatt Dél-Szudán több mint egy éve nem exportál nyersanyagot. A felek tavaly Addiszban már megállapodtak a vezetékek újraüzemeléséről, de ez azóta sem történt meg. Éppen ezért, a 2013-as egyezményben a földfelszíni szállításról állapodtak meg, így az olaj ezentúl tehergépkocsikon fogja elhagyni az országot.

A felek mindig is nyitottak voltak tárgyalóasztalhoz ülni. Több, a migrációt, a nyersanyagforrásokat és a kereskedelmi engedményeket érintő szerződést is kötöttek, de a ratifikáció mindegyiknél hiányzott. Emellett a határon gyakoriak a törzsek közötti összecsapások, amelyekbe az itt állomásozó csapatok is kénytelenek beavatkozni. Mivel mindkét ország erősen függ az olajtól, célszerű lenne a már régóta napirendi ponton lévő demilitarizált övezetet felállítani. 

Az új szerződésnek hátulütői is vannak. Szudánban hiányzik a szállításhoz szükséges infrastruktúra, a gazdaságban pedig az elszakadás óta egyensúlytalanság uralkodik. A két ország megbékélése előnyösebb lenne, többek között azért is, mert az olajfinomítók északon, míg az olajkészlet 75%-a délen található. Összességében elmondhatjuk, hogy az új útvonal hasznos, de csak ideiglenesen orvosolja a problémát.

" úgynevezett Székelyföld"

Március 10- én több tízezres tüntetést tartottak Marosvásárhelyen, az autonómia mellett.
A magyarok szerint a románok nem toleránsak, míg a román kormány szerint a magyarok nem tartják tiszteletben az állam törvényeit. Mindez csak politikai vélemény ?

Traian Basescu román államfő elmondta, hogy nincs olyan kötelezettség és a román törvények sem teszik lehetővé egy autonómia létrehozását. Emellett kiemelte, hogy Hargita és Kovászna megye (a két magyar többségű magyar megye, illetve Maros megye egy része) nem lenne képes eltartani magát.
A tüntetésen benyújtott petícióban azt kérte a tömeg, hogy a helyi adó maradjon ott. Az viszont tény, hogy az érintett megyék csak ebből nem tudnák fenntartani magukat. Az évtizedekig csak magyar tőkéjű cégek befogadása miatt nem alakult ki virágzó és stabil gazdasági struktúra, mivel ezek a cégek nem invesztáltak magas összegeket és nem is maradtak huzamos ideig a megyékben. 
Senki sem állította, hogy nem létezhet magyar többségű régió, de a nem létező magas tőkéjű befektetők hiányában nem tudna fennmaradni és önállóan eltartani magát és európai szinten a legszegényebb térséggé válna az állami büdzsé támogatása nélkül.

" Akik autonómiát akarnak, azoknak meg kell határozniuk, miről beszélnek, mert én nem tudom, mit akarhatnak még: az iskolák, kórházak a helyi közigazgatásnál vannak, ugyanúgy a költségvetés is, csak a kompenzációs pénzek jönnek a központi büdzséből. A beruházási prioritásokat a közösség igényeihez igazíthatják. mit értenek autonómia alatt egy olyan szinten decentralizált országban, mint amilyen Románia? Ezt tisztázni kell"- mondta Traian Basescu


Források:

http://www.rtv.net/miting-cu-10-000-de-oameni-pentru-autonomia-tinutului-secuiesc_70028.html
http://www.rtv.net/basescu-se-implica-in-scandalul-din-secuime-tinerii-nu-respecta-simbolurile-tarii-in-care-traiesc_70165.html



Új vezetőség, ugyanazok a problémák


Hiába az évtizedek óta tartó gazdasági növekedés, a folyamatosan erősödő hadsereg, az újonnan megválasztott kínai kormányzatnak számos megoldatlan problémára kell majd választ találnia a következő tíz évben. A CNN szakértők segítségével elemzett olyan kérdéseket, melyek a héten hivatalba lépett politikai elitet kihívások elé állíthatják.

 

Egyre növekvő vagyoni különbségek, a férfiak nagyobb száma a társadalomban, élelmiszer- és vízellátás. Egytől egyig aktuális, és mindezidáig eredménytelenül kezelt kérdéskörök. A leköszönt miniszterelnök, Wen Jiabao utolsó évértékelő beszédében azt mondta, hogy a gazdasági fejlődés fenntartása jelenti a kulcsot a meglévő problémák megoldására.

Jelenleg a kínai gazdaság egy exportorientált gazdaság. Li Gan közgazdász szerint azonban az lenne az elsődleges cél, hogy létrejöjjön egy a fogyasztók által működtetett gazdasági rendszer. Ehhez azonban meg kell szűntetni a jövedelemelosztásban megfigyelhető különbségeket. Ma a kínai háztartások 10%-a rendelkezik a bevételek 57%-val. Ugyancsak 10%-uk a megtakarítások 69%-val. Peking 2%-al szeretné növelni a társadalmi jóléti programokra fordított összeget a következő öt évben. Az így elérni kívánt 14%-os arány még mindig elmarad majd az Egyesült Államokban mért 37%-tól. Li megemlíti, hogy Kína elegendő pénzzel rendelkezik ahhoz, hogy hasonló számokat tudjon felmutatni. Amennyiben az állami tulajdonban lévő vállalatok profitjaiknak nem csupán 10%-t forgatnák vissza a kormányzatba, és az ország hajlandó lenne növelni a jelenlegi 1%-os hiányt, akkor finanszírozhatóvá válna egy olyan erős társadalmi biztonsági háló az állampolgárok körül, melynek hatására többet fogyasztanának, belülről élénkítve ezzel a gazdaságot.

Rob Brooks biológus a nemek arányának alakulását vizsgálta, és kimutatta, hogy 2020-ra harminc millióval több felnőtt korú férfi lesz Kínában, mint nő. A társ nélkül maradt férfiak pedig hatalmas gondot jelenthetnek a társadalom számára. Lena Edlund szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy minden 1%-os növekedés a nemek arányának eltérésében 6%-os növekedést eredményez az erőszakos bűncselekmények tekintetében.

Szintén nehézségeket okoz az élelmiszer- és vízellátás helyzete. Kínában a megművelhető földek kevesebb, mint 10%-a található, és ennél is alacsonyabb az iható víz aránya (7%). Mindez egy olyan országban, ahol a Föld lakosságának közel 20%-a él. Kína India után a második legnagyobb vízfogyasztó. 2030-ra a lakosság száma eléri az 1.6 milliárd főt, és az egy főre jutó víz mennyisége vissza fog esni évi 1760 m3-re. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet által használt skálán az 1700 m3 alatti szint már a kritikus kategóriába tartozik.

Wen volt miniszterelnök fentebb említett beszédében hosszasan taglalta az évek során elért sikereket. Xi Jinping jelenlegi elnök azonban végig rezzenéstelen arccal ült. Tisztában volt ugyanis azzal, hogy a bámulatos eredmények ellenére, melyeket Kína fel tudott mutatni, még számos olyan terület van, melyek sürgősen orvosolandók, máskülönben beláthatatlan következményekkel kell majd szembenéznie nem csak neki, hanem az egész nemzetnek.

http://www.bbc.co.uk/news/world-asia-china-21669780
http://edition.cnn.com/2013/03/05/world/asia/china-leadership-challenges
http://edition.cnn.com/2013/03/05/opinion/china-economy-gan/index.html
http://edition.cnn.com/2012/11/14/opinion/china-challenges-one-child-brooks/index.html
http://edition.cnn.com/2012/11/13/opinion/china-challenges-water-security-hiscock/index.html
http://www.bbc.co.uk/news/world-asia-china-21666152
http://www.fao.org/nr/water/aquastat/countries_regions/china/index.stm