Románia nem kér Schengenből, Európa nem kér Romániából

Titus Corlatean román külügyminiszter szerint lekerül a román kormány prioritási napirendjéről a schengeni csatlakozás, ha az uniós belügyminiszterek jövő heti találkozóján elutasítják Románia felvételét a schengeni övezetbe.

Habár a 2007 óta Európai Uniós tag Románia az Európa Bizottság szerint teljesítette a belépési kritériumokat, csatlakozásáról mégsem sikerült egyhangú döntést hozni. Az ügy hátterében a nyugat-európai országok által nyíltan kifejezésre kerülő roma bevándorlástól való félelem áll. Hans Peter Friedrich német belügyminiszter szavai jól összefoglalják az általános vélekedést a nettó befizető országok részéről. „Nem fogunk kétszer fizetni. Nem fizetünk egyszer az Európai Unión és egyszer az itteni szociális szolgáltatásokon keresztül.”  Mondatai egy szigorúbb bevándorlási politika képét festik le, amely akár azon állampolgárok kiutasítását is magában foglalnák, akik nem a munkavállalás, hanem a szociális ellátás miatt érkeznek Németországba. A statisztika szerint 2007-ben 64.000 román és bolgár tartózkodott az országban, míg 2011-ben 147.000, akiknek nagy részük (habár pontos adat nem ismert) roma származású. A helyzetet fokozza, hogy 2014. január 1-jétől lejár a 7 éves bevándorlási korlátozás, amely a 2 legutóbb csatlakozott országot érinti, így szabadon vállalhatnak munkát az EU területén.

A kérdés nem csak Németország számára súlyos probléma. A nyugati szomszéd Franciaországban a bevándorlók körében négyszer nagyobb a szegénységi ráta és a munkanélküliség is magasabb a francia lakosságéhoz képest. Nem csak ez emészt fel eurókat, hanem a probléma megoldására létrehozott pénzkeret, amely kompenzációt fizet a hazájukba visszatelepülőknek. A finanszírozhatatlanság miatt a francia kormány ezt az összeget is csökkenti 300 euróról 50-re, illetve a bevándorlók munkanélküli segélyét is 2000 helyett 500 euróra. A társadalmi támogatottsága az intézkedéseknek jelentős, az Amnesty International által kifogásolt szegénytelepek erőszakos lebontása a lakosság 80%-a szerint helyes az egészségügyi szempontok illetve a bűnözés visszaszorítása érdekében.

A földrajzi elszigeteltség sem nyújt védelmet az Egyesült Királyságnak. Egy az év elején végzett tanulmány szerint évente 50 000 főre tehető majd a román és bolgár bevándorlók száma a 2014-es határnyitást követően, amelyek közül várhatóan sok roma is lesz. Attól tartanak, hogy a kulturális okok miatt eddig vonzó Spanyolország és Olaszország helyett a szigetország lesz Európa legnagyobb kisebbségének célpontja. A brit Függetlenségi Párt kihasználva ezt egészen 1,5 milliós roma bevándorlási adattal riogatja az állampolgárokat, ezzel óriási feszültséget keltve a közvéleményben.

A bevándorlókhoz és a romákhoz való európai hozzáállás rövid szemléltetése után a román külügyminiszter kijelentése megmosolyogtat. „Ahogy eddig is megvoltunk Schengen nélkül, ezután is megleszünk. Elővesszük az útleveleket, a cégek pedig, a nyugatiakat is beleértve, pénzt veszítenek. Ha az unió, vagy azok, akik ellenzik felvételünket, egy adott pillanatban majd szeretnék, hogy belépjünk, akkor hívják meg Romániát.” Az, hogy Romániának küldenek –e díszmeghívót az a jövő héten kiderül. Egy biztos: nem lesz díszkeretes. 

Források:

http://www.spiegel.de/international/europe/western-europe-fearful-of-roma-immigrants-from-romania-and-bulgaria-a-884760.html

http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2013/feb/19/cameron-bulgarian-romanian-immigration

http://kitekinto.hu/europa/2013/01/20/a_roman_es_bolgar_bevandorloktol_retteg_europa/

http://kitekinto.hu/europa/2013/02/25/nemetorszag_szigoritana_a_bevandorlas_felteteleit

http://kitekinto.hu/europa/2012/12/31/szigorit_bevandorlaspolitikajan_a_francia_kormany/