Egy évvel
ezelőtt, 2016. április 3-án robbant ki a „Panama-papírok”
néven elhíresült offshore-incidens. Az eset Amerikából indult ki, azonban számos más ország államfőjét, kormányzati tisztviselőjét, azok közeli
kapcsolatait, üzletembereket, bűnözőket és sportolókat megemlítve hamar világméretű
botránnyá nőtte ki magát. Az ügy nagy visszhangot kapott világszerte, és a
részletek kikristályosodásával egyre szélesebb körökre terjedt ki az érintettek listája.
A
kiszivárogtatott adatok mintegy 11 millió bizalmas dokumentumot tartalmaztak,
melyeket 2015-ben egy névtelen forrás először a német Süddeutsche Zeitung laphoz juttatott el, majd az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (International Consortium of Investigative Journalists,
ICIJ) birtokába került. Az akták a
panamai székhelyű Mossack Fonseca ügyvédi iroda ügyfelei, illetve az iroda
közreműködésével vásárolt offshore vállalataik adatait tartalmazzák. A kb. 214 000
offshore cégről összegyűjtött anyag összesen 2,6 terrabájtnyi titkos
információt jelent, melyet a kiszivárogtatás után több száz újságíró kezdett el
feldolgozni, elemezni és közzétenni a nyilvánosság számára.
A botrány több
mint 40 országbeli ügyfelet érintett, így például Izland, Szaúd-Arábia,
Ukrajna, az Egyesült Arab Emírségek, Franciaország, Magyarország és Oroszország
is szerepelt a dokumentumokban. Az emaileket, weboldalakat, pdf és képfájlokat,
illetve pénzügyi kimutatásokat tartalmazó papírokban konkrét nevek is előkerültek mint az eltitkolt offshore cégekben érdekelt ügyfelek – többek között Petro Porosenko ukrán
államfő, illetve Sigmundur David Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök. A családtagjaik vagy közeli kapcsolataik által felmerültek
olyan nagy nevek is mint Vlagyimir Putyin, akinek környezetéhez fűzhető
offshore cégek jelentős pénzeket mozgatnak a napvilágra kerülő információk
szerint.
A Panama-akták Magyarországig is elérnek,
mégpedig több ezer vállalkozást említenek meg a dokumentumok, melyek különböző
adóparadicsomokhoz köthetők, vagy tulajdonosi hátterük tisztázatlan
kapcsolatokat sejtetnek. Az ilyen cégek elsődleges célja a hatalmas vagyonok
eltitkolása, ennek következtében az adóelkerülés, és az illegális üzletekből
szerzett pénz tisztára mosása. Az iratanyagban ezenkívül Horváth Zsolt volt
országgyűlési képviselő neve is előkerül, aki két Seychelle-szigeteki offshore
cégben is érintett lehet.
A Panama-botrány
rávilágított arra, hogy az offshore üzleteken keresztül milyen mély és sokrétű
szálak szövik át az egész világot. A gazdasági és politikai elit összefonódása
figyelhető meg, akik egységes és közös célja nem egyszer a felhalmozott
vagyonuk elrejtése, a jogi kiskapuk kijátszása és ezáltal saját pozíciójuk
megerősítése, biztosítása. Ezeket a problémákat felismerve a kiszivárogtatás
után a magát ’John Doe’-nak nevező anonim forrás nyilvános kiáltványban szólította fel cselekvésre a nemzetközi közösséget. „Lehetetlen megoldani az adóelkerülés
problémáját addig, amíg a választott tisztségviselők ahhoz az elithez fordulnak
pénzért, amely a társadalom bármely más szegmenséhez viszonyítva a leginkább
hajlamos az adóelkerülésre. Ezek a visszataszító politikai gyakorlatok
mára zárt rendszerré álltak össze, amellyel nem élhetünk együtt.” - fogalmaz a közleményében.
Források:
panamapapers.sueddeutsche.de
lemonde.fr
euronews.com
theguardian.com
reuters.com
kitekinto.hu
