2015. április 20., hétfő

Sajtófigyelés: The Moscow Times

Árpilis 1.

A kulcsfontosságú kérdésekben megegyeztek az iráni atomenergiai program kapcsán-jelentetti ki Szergej Viktorovics Lavrov, Oroszország külügyminisztere.

Alexander Lukashenko, fehéroroszországi miniszterelnök felkérte az Amerikai Egyesült Államokat az ukrán krízis rendezésére.

Szakértők szerint Putyin új nemzetiségi politikájának célja Oroszország politikai fenyegetettségének csökkentése.

 Árpilis 2.

Houthi felkelők csoportja megtámadta a jemeni orosz konzulátust. A támadás idején nem voltak diplomaták az épületben.

Legalább 56 áldozata van a Kamcsatka félszigetnél elsüllyedt orosz halászhajónak.

Putyin 4.2 milliárd rubelt (megközelítőleg 74.5 millió dollárt) oszt szét ez évben civil szervezetek között, melyek az emberi jogokért vagy egyéb társadalmilag szignifikáns ügyekért lépnek fel.

Április 3.

Oroszország felháborodását fejezte ki az amerikai orosz-ellenes kampány ellen. A Washington és Moszkva közötti kapcsolat mélypontjához érkezett a hidegháború óta eltelt idő alatt.

Egy felmérés szerint Oroszországban a világon a legnagyobb mértékű az erődirtás. 2001 és 2013 között mintegy 370 ezer négyzetkilométernyi területű erdőt veszített az ország.

Április 4.

Szána melletti kisvárost ért légi támadás során kilencen haltak meg. Az akció szaúdi katonai merénylet volt a Houthi milícia ellen.

Lavrov külügyminiszter arra kéri mindkét felet, hogy vonják ki a fegyvereket Kelet-Ukrajnából.

Április 5.

Az Okhotsk-tengeren elsüllyedt halászhajó az előírt ballaszt mindössze 1/5-ével rendelkezett, így rendkívül instabil volt a jármű.

Lavrov szerint a krími tatárok több joggal rendelkeznek az orosz fennhatóság alatt.

Tüntetők követelik az orosz kulturális miniszter, Vlagyimir Megyinszkij lemondását.

Április 6.

Az ideiglenes megállapodás a hat nagyhatalom és Irán között Teherán nukleáris programjáról nem fog egy újabb fegyverkezési versenyhez vezetni.- jelentette ki Lavrov.

Milos Zeman cseh elnök elutasítja az amerikai nagykövet bírálatát tervéről, miszerint a második világháborús megemlékezésre utazna Moszkvába. ’Semmilyen nagykövet ne írja elő nekem, hogy hová utazzak és hova ne!’

Putyin: Az orosz oktatás a hazafias szellemet volna hivatott serkenteni a fiatalokban.

Április 7.

Hivatalos jelentések ellenére az elsüllyedt orosz halászhajó tulajdonosai tagadják, hogy lettek volna külföldiek a fedélzeten.

Több száz gyászoló gyűlt össze a Kreml előtt 40 nappal a Nyemcov gyilkosság után.

Nukleáris tengeralattjáró gyulladt ki egy orosz hajógyárban. Fegyverek nem voltak a fedélzeten.

Április 8.

Az orosz elnök sajtótitkára, Dmitrij Peszkov cáfolja a hírt, miszerint orosz hackerek betörtek volna a Fehér Ház számítógépes rendszerébe.

A 2013-as bostoni maratoni robbantás elkövetője, Dzsohar Carnajev minden vádpontban bűnösnek találtatott.

Ukrajna legyőzi Oroszországot a Női Sakk Világbajnokságon Szocsiban.

Április 9.

Ukrajna eltökélt a NATO csatlakozását illetően.

Az Amnesty International azt állítja, bizonyítéka van arra, hogy oroszok által támogatott szeparatisták kelet-Ukrajnában több foglyul ejtett katonát kivégeztek, ezzel súlyosan megsértve a nemzetközi humanitárius jogot.

Orosz katonák hadgyakorlatot tartottak Moldova oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt tartott régiójában.

Putyin elnök amnesztia kérelmet nyújtott be a parlamenthez, melynek értelmében 60 ezer elítélt szabadulhatna.

Április 10.

Moszkvában értek véget a szíriai tárgyalások. Úgy tűnik nincs remény a békére.

Tűz ütött ki egy, a Rosneft tulajdonában álló olajfinomító üzemben kelet- Szibériában.  A baleset során egy ember veszítette életét.

Április 11.

Németország 100 újabb tankkal védekezik az esetleges orosz agresszió ellen.

A bostoni maratoni merénylet elkövetője halálbüntetésre vagy tényleges életfogytiglanra számíthat.

Április 12.

Oroszországot aggasztja Finnország és Svédország közeledése a NATO-hoz.

A német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier nem kívánja meghívni az idei G7 találkozóra sem Putyint.

Mahmúd Abbász, palesztin vezető Putyinnal találkozik Moszkvában a közel-keleti helyzet kapcsán.

Április 13.

Az ukrán hadsereg azzal vádolja az oroszbarát szeparatistákat, hogy továbbra is alkalmaznak nehézfegyverzetet annak ellenére, hogy azokat már ki kellett volna vonniuk.

Egy politikai elemző szerint ha Hillary Clintont megválasztanák az Amerikai Egyesült Államok elnökévé, nem lennének várhatóak jelentős változások az orosz-amerikai kapcsolatokban.

Április 14.

Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei a kelet-ukrajnai harcok azonnali végetvetésére szólítják fel a feleket.

Az orosz álláspont még mindig tisztázatlan a Jement érintő fegyverembargó kérdésében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa április 21-én hozza meg döntését ez ügyben.


Tizenkét katona megsérült, 6 meghalt kelet-ukrajnai fegyveres összetűzésben az elmúlt 24 órában. Annak ellenére történt mindez, hogy a térségben tűzszüneti megállapodás van érvényben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése