2015. február 24., kedd

ENSZ Biztonsági Tanács vs. Kelet-Ukrajna – mikor lesz előrelépés?

A tavaly február óta húzódó ukrán-orosz konfliktus tovább eszkalálódik. A 2015. február 15-től életbe lépő második minszki tűzszünet eddig nem érte el a kívánt hatást, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pedig, a többi Nyugat-Európai állammal együtt ragaszkodik a konfliktus békés úton való megoldásához.

Az ENSZ BT elsődleges célja, hogy minél hamarabb lezárja Európa keleti határán dúló fegyveres és elhúzódó konfliktust. Az eddig erre tett erőfeszítések azonban kevésnek bizonyultak, mivel Kelet-Ukrajna területén továbbra is folynak a fegyveres harcok.

A közel egy éve tartó háborús állapot megváltoztatását leginkább az gátolja, hogy Oroszország is a BT állandó tagja, s mint olyan, vétójoggal rendelkezik. Így képes blokkolni a döntéshozatal folyamatát, vagyis a BT sosem lesz képes olyan határozatot elfogadni, amiben a katonai erő bármily módon való bevetéséről szó esne.

Oroszország nyilvánvalóan nem fog egy olyan határozat mellett szavazni, amely a katonai erő bevetésére irányul, ezért eddig legtöbbször csak olyan megoldások születhettek, amelyek elítélik az erőszakos fellépést minden érintett fél részéről és szorgalmazzák a humanitárius és emberi jogok betartását az érintett területeken.

Ukrajna a napokban ismét az ENSZ-hez fordult segítségért.  Arra kérte a BT-t, hogy az ország keleti részébe küldjenek békefenntartókat annak érdekében, hogy a minszki megállapodásba foglalt tűzszünetet betartassák. Oroszország erre úgy reagált, hogy a minszki megállapodás képezi az alapot ahhoz, hogy a tűzszünet létrejöjjön, nem kellenek a békefenntartók. Mint a BT állandó tagja, képes arra is, hogy akár megvétózza a békefenntartók kiküldését Kelet-Ukrajnába.

Egyelőre a BT kezét a saját Alapokmányának szabályai kötik meg. Jelen állás szerint, hacsak az oroszbarát szeparatisták és az ukrán hadsereg katonái le nem teszik a fegyvert, lehetőleg egyszerre, akkor nem elképzelhető és nem kivitelezhető az a fajta tűzszüneti megállapodás, amit Minszkben kötöttek. 

Ebből a konfliktusból az következik, hogy az ENSZ-nek, mint nemzetközi békefenntartó szervezetnek újra kell gondolnia a működési struktúráját, ha meg akarja fékezni a további fegyveres összecsapásokat Kelet-Ukrajna területén.

Való Melinda


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése