Az orosz-ukrán konfliktus igencsak megváltoztatta
Svédország hozzáállását Oroszországhoz és egyúttal nagyban hozzájárult a
növekvő aggodalomhoz is a térség biztonságát illetően. Azonban ennek ellenére
továbbra sem várható, hogy Svédország a közeljövőben csatlakozna a NATO-hoz,
melynek hátterében erősen szerepet játszik az ország történelmi semlegessége,
amelyet nem kívánnak feladni.
A svéd biztonságpolitika eddigi elemei továbbra is
fennmaradnak, bár kissé ki lesznek szélesítve bizonyos elemekkel (pl. szorosabb
katonai együttműködés a NATO-val). Azonban a változások hiányában Svédország
rákényszerül a bevethető-képességének erőteljes növelésére, hogy kellőképpen
meg tudja magát és környezetét védeni. Ez szükségszerűen a védelmi költségvetés
megnövekedésével jár.
Helsinki és Stockholm már a védelmi együttműködésük
fokozását tervezi, amely részét képezi egy közös haditengerészeti egység
felállítása. Ennek oka a térségben kialakult feszültség Oroszországgal. A
skandináv országokat aggodalommal tölti el a Balti-tenger térségében megnövekedett
orosz katonai aktivitás, nem különben Moszkva ukrajnai akciói is.[1]
Mrs Margot Wallström svéd külügyminiszter szerint „az orosz agresszió Ukrajna
ellen az európai béke és biztonság legnagyobb kihívása a hidegháború vége óta.”[2]
Az ország céljai közt szerepel az Európai Unión belüli
civil és katonai kríziskezelés. A Svéd Királyság újabb katonai együttműködési
szerződések megkötésével (pl. Lengyelországgal és Németországgal) kívánja
kapcsolatait fejleszteni, illetve ezáltal biztonságát támogatni. A svéd haderő
természetesen készséggel együttműködik a NATO haderejével is.
Kereskedelmi viszonylatban Svédország az egyik legjobban
globalizálódott országok közé sorolható, éppen ezért nagyobb szerepet is
játszik a világpolitikai színtéren, mint azt sokan gondolnák. Fontos részt
vállal például az ENSZ békefenntartó hadműveleteiben, vagy az Unión belüli
kríziskezelésekben. A légierő és a haditengerészet folyamatos megerősítése
jelzi az ország elszántságát a térség még biztonságosabbá tételére. A svéd
hadsereg az aszimmetrikus harcmodor ellen is képes felvenni a harcot a jól
képzett és rendezett csapataival.
A Saab svéd védelmi és biztonsági csoport bejelentése
alapján az ország az ukrán konfliktus kapcsán jóval megnövelte bevételét a
fegyverek értékesítésével, mivel a környező államok egyre többet kezdenek el
költeni a védelmük érdekében.[3]
Azonban mint mindenhol, itt is akadnak problémák. Hiány van
a katonai személyzetből, és komoly költségvetési megszorítások alá kell vetni a
hadseregben szolgálókat. Ennek eredményeképpen a magasan képzett tisztek száma
drasztikusan lecsökkenhet, akiket ideiglenes és alacsonyabban kiképzett, avagy
kevesebb tapasztalattal rendelkező katonákkal helyettesíthetnek. A svédek a
GDP-jük kb. 1,2%-át költik védelemre, amely már most úgy tűnik, nem lesz
elegendő a jövőbeli beruházásokra. [4]
Visszatekintve a leírtakra összességében az országról
elmondhatjuk, hogy a biztonságpolitika terén egy olyan állammal van dolgunk,
amelyik olyan, mint egy jó kapus, tehát beáll a kapuba, s véd.
[1] http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=445291:6004019-ukran-valsag-fokozza-katonai-egyuttmukodeset-svedorszag-es-finnorszag&catid=77:kuelfoeldi-hirek&Itemid=186
[2] Mrs Margot Wallström: Statement
of Government Policy in the Parliamentary Debate on Foreign Affairs, 2015.
február 11.
[3] http://www.thelocal.se/20150210/boost-for-swedish-defence
[4] http://www.osw.waw.pl/en/publikacje/analyses/2014-05-28/future-swedens-security-and-defence-policy-after-russian-ukrainian
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése