Az Európai Unió 27 tagállamának állam- és kormányfői hosszú
ülésezés után február 8-án Brüsszelben megállapodtak az Unió 2014-2020 közötti
költségvetésének kereteiről.
A következő hétéves ciklusra szóló költségvetési terv
megállapítása összetett feladat. Ahogy Herman van Rompuy, az Európai Tanács
elnöke egy ülés előtt megjegyezte: „Ez a gyűlés talán hosszú lesz és bonyolult,
de szerencsére ez a kérdés csak minden hetedik évben kerül elő.” Nemcsak a
büdzsé összegéről kell dönteni, hanem az összetételéről és a prioritásokról is
konszenzusra kell jutni. Nem meglepő módon minden tagállam a saját országának
és állampolgárainak érdekeit akarja elsősorban érvényesíteni, ami jelentősen
nehezíti a megegyezés folyamatát.
A legfőbb vita a költségvetés mérsékléséről folyik. A
fennálló gazdasági körülményeket szem előtt tartva a tagállami helyzethez
hasonlóan uniós szinten is meg kell szorítani a kiadásokat. A jelenlegi
javaslatban szereplő 960 milliárd eurós kötelezettségvállalást és a körülbelül
908 milliárd eurós kifizetést összehasonlítva a 2007-2013-as időszakbeli
számokkal enyhe csökkentés figyelhető meg.
Az Európai Tanács elnökének 2012. novemberi 970 milliárd eurós
ajánlásához képest is már 10 milliárd euróval szűkebbre szabták a büdzsét, és
számos nettó befizető tagállam, köztük Nagy-Britannia úgy véli, hogy további 30
milliárddal kellene lejjebb vinni a plafont.
Ezzel szemben azt az álláspontot is többen képviselik, hogy
a kötelezettségvállalás 3 százalékos lefaragása visszalépést jelent Európa
számára. „Ez nincs így. Csakúgy, mint mindenütt máshol Európában, arra
koncentrálnak, hogy kevesebb pénzzel többet érjenek el és biztosítani kell,
hogy minden egyes euró oda kerüljön, ahol a legnagyobb hatást tudja elérni”
- mondta február 18-ai beszédében Herman van Rompuy az Európai Parlamentben. Továbbá
megjegyezte, hogy a kifizetések várhatóan magasabbak lesznek a megelőző hét év
875 milliárd eurós forrásaihoz viszonyítva.
A második törésvonal a kiadások megoszlását illetően húzódik
a „modernizálók” és a „tradicionalisták” között. Előbbiek nagyobb hangsúlyt
fektetnének a kutatásra, a versenyképesség fejlesztésére és az
infrastruktúrára, az utóbbiak azonban fenn akarják tartani a közös
agrárpolitika és a kohéziós politika hagyományosan nagymértékű finanszírozását.
A 2014-2020 közötti MFF (Multiannual Financial Framework) elfogadását egy márciusi előszavazás
és számos bizottsági vita előzi még meg, végleges formájáról júniusban
szavazhat az Európai Parlament - olvasható az Európai Tanács honlapján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése