Február
24-én került sor annak a keretegyezmények az aláírására, amely a Kongói
Demokratikus Köztársaságban uralkodó háborús helyzeten szeretne javítani. Az
eseményt Etiópia és egyben az Afrikai Unió fővárosában, Addisz-Abebában
rendezték.
Az
alapvetően Kongóra és az afrikai Nagy Tavak régiójára vonatkozó keretegyezmény
aláírásán részt vett a Jacob Zuma, dél-afrikai elnök is. A 11 érintett ország
mellett a keretegyezményt tanúként az Afrikai Unió Bizottságának elnöke, a Dél-afrikai
Fejlesztési Közösség elnöke és Ban Ki-moon, ENSZ-főtitkár is aláírta. Az
eseményre az Afrikai Unió elnöke és Etiópia miniszterelnöke is meghívást
kapott.
Az
AU, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek már több éve aktívan jelen vannak a
térségben. 2006-ban a felek már aláírtak egy paktumot, ami a biztonság, a
fenntarthatóság és a fejlődés fontosságát hangsúlyozta a régióban. De hiába ért
véget a háború, hiába vonultak ki a ruandai csapatok Kongóból, hiába szerelték
le a milíciák nagy részét, 2008-ban újra kiújultak a harcok. Az ország helyzetét
nehezíti a gyenge és rosszul működő biztonsági, igazságügyi és kormányzati rendszer
valamint a szomszédos államok folyamatos beavatkozása. Ruanda és Uganda
kiemelten támogatja az M23 lázadócsoportot.
A
2013-as egyezmény már kötelezettségeket is előír és lefektet egy ellenőrzési
mechanizmust. Az ENSZ reméli, hogy az egyezménnyel fordulóponthoz érkezhetünk,
a kritikusok szerint azonban ez is olyan lesz, mint a többi: képtelen megoldást
találni a probléma gyökereire.
Később
Zuma elismerte, hogy az egyezmény tényleg nem jelent minden problémára
megoldást, de jó eszköz arra, hogy a felek „együtt jussanak ki a mocsárból.” Ban
Ki-moon szerint ez egy átfogó dokumentum, ami állandó együttműködést igényel. A
felek az ENSZ kongói missziójának, a MONUSCO-nak a megerősítését is üdvözölték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése