Brüsszel, az európai terrorizmus melegágya
A bűnözéssel szembeni, mérsékelten sikeres állami fellépés Törökország
vagy Olaszország esetében még talán megbocsátható lenne, ám komoly aggodalomra
adhat okot, hogy az Európai Unió központjában a belga állam szinte teljesen
tehetetlen a fokozódó bűnözéssel és terrorizmussal szemben.
Nagyon fontos, hogy a terrorizmust ne kössük össze a migrációval, azonban az sajnos kétségtelen tény, hogy a nagy százalékban valamely európai ország állampolgárságával rendelkező második, harmadik generációs, idő közben radikalizálódott, és a terror eszközéhez folyamodó muszlimok kihasználják a bevándorlók, migránsok által járt útvonalakat, illetve javukra fordítják a válság következtében a kontinensen kialakult zűrzavaros politikai, rendvédelmi és társadalmi helyzetet.
Néhány évvel ezelőtt Belgium még az egyik legbiztonságosabb ország volt Nyugat-Európában: 2007-2011 között a bűnözés szintje csupán 4 %-ot emelkedett egyes statisztikák szerint, és a növekedés is főleg az internetes bűncselekményeknek volt köszönhető. A legfrissebb, 2016-os statisztikák azonban már sokkal aggasztóbb képet mutatnak: míg 2012-ben Belgium még csak a harmadik helyen állt a nyugat-európai régióban Franciaország és Ausztria mögött a bűnözés mértékét tekintve, idén már Európa–szinten nyolcadik, a nyugat–európai országok közt pedig az első helyet birtokolja.
Néhány évvel ezelőtt Belgium még az egyik legbiztonságosabb ország volt Nyugat-Európában: 2007-2011 között a bűnözés szintje csupán 4 %-ot emelkedett egyes statisztikák szerint, és a növekedés is főleg az internetes bűncselekményeknek volt köszönhető. A legfrissebb, 2016-os statisztikák azonban már sokkal aggasztóbb képet mutatnak: míg 2012-ben Belgium még csak a harmadik helyen állt a nyugat-európai régióban Franciaország és Ausztria mögött a bűnözés mértékét tekintve, idén már Európa–szinten nyolcadik, a nyugat–európai országok közt pedig az első helyet birtokolja.
Belgium nem csak etnikailag és
nyelvileg megosztott ország, hanem bonyolult szövetségi rendszerének
köszönhetően a rendvédelmi szervek és a hatósági struktúra is igencsak
széttagolt. A hatóságok központi irányításának hiánya és az ennek köszönhető
akadozó információáramlás pedig megnehezíti a hatékony munkát, így a
szétszabdalt államigazgatás szinte képtelen effektív munkát végezni.
Erre tökéletes bizonyítékot
jelentenek a közelmúlt eseményei is: nem csak a brüsszeli robbantások, hanem a
párizsi támadások szálai is ide vezethetőek vissza. Igaz, a belga hatóságoknak
eredményei is vannak, hiszen nekik sikerült elfogniuk még márciusban Salah
Abdeslamot, a párizsi merényletek fő vezetőjét, illetve legutóbb Mohamed
Abrinit is kézre kerítették, akinek feltehetőleg köze volt a márciusi reptéri
robbantáshoz.
Azonban közel sem mondható, hogy
a belga állam a helyzet magaslatán állna, hiszen a belügyminiszter már
novemberben elismerte, hogy Brüsszel Molenbeek kerülete felett elveszítették a
hatóságok az ellenőrzést, kontroll hiányában pedig az itt lakó terroristák
számára tökéletesek lettek a feltételek a támadások megtervezéséhez,
megszervezéséhez. Továbbá a rendszerben meglévő hézagokat mutatja az is, hogy Belgium
nem képes ellenőrizni a Szíriába, Közel-Keletre utazókat és az onnét
visszatérőket, illetve kérdéses az is, hogyan tudtak a terroristák gond nélkül
bejutni a repülőtér területére robbanószerkezetekkel a testükön.
Belgium továbbra is a nemzetközi
együttműködés szükségességét hangsúlyozza, hiszen teljesen nyilvánvalóvá vált,
hogy az állam nem képes a bűnözés terjedésének megelőzésében és a terrorizmus
elleni harcban hatékonyan fellépni. (Bár naivitás is lenne azt feltételezni,
hogy bármelyik állam önállóan képes volna erre.)
A brüsszeli események talán azért
is rázták meg nagymértékben az európai közvéleményt, mert rémisztő, hogy tulajdonképpen
Nyugat-Európa egyik központjában ilyen egyáltalán megtörténhetett, hiszen az
állampolgárok jogosan várhatják el egy európai jogállamban a biztonságuk
szavatolását. Az pedig már az Európai Unió számára lehet fenyegető tény, hogy a
brüsszeli uniós központi szerveket és a rettegett Molenbeek kerületet csupán
pár metrómegálló választja el egymástól.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése