2015. május 13., szerda

Ukrán válság: Vajon Antalyában is folytatódik az ujjal mutogatás?

A minszki megállapodással kapcsolatban abban mindenki egyetért, hogy a tűzszünetet rendre megsértik, ám mindkét oldal a másikat okolja ezért. Ahelyett pedig, hogy a konfliktus megoldása érdekében ragaszkodnának a fokozott kapcsolattartáshoz a NATO és a Kreml között, inkább leépítik azt. Amerika pedig sakkozik. A május 13-14-én Antalyában tartott NATO külügyminiszteri- találkozó így érdekes fejleményeket is hozhat.


Az ukrán válság olyan, mint egy bozóttűz, amit nem a megfelelő szakértelemmel oltanak: egy-egy apró szikra mindig marad, ami belobbantja. A most kialakult helyzetben – úgy tűnik – ismét Oroszország a bűnös. Az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese Antony Blinken még a múlt héten azt mondta, hogy „a minszki megállapodást folyamatosan megszegve az erőszakos cselekményeket szinte kivétel nélkül a szeparatisták követik el hathatós orosz támogatással a hátuk mögött.”  Jens Stoltenberg NATO-főtitkár most hétfőn pedig azt nyilatkozta, hogy „Oroszországnak az ukrán helyzet megoldatlanságában különlegesen nagy a felelőssége, hiszen továbbra is támogatást nyújt a szeparatistáknak Kelet-Ukrajnában felszerelések, korszerű berendezések, légvédelmi rendszerek, tüzérségi eszközök, tankok és kiképzés formájában és továbbra sem vonja ki csapatait az ukrán területekről. Ez pedig egy rossz irányba tartó, aggasztó folyamat, amelynek nem lehet jó vége.” Szergej Lavrov orosz külügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a legtöbb civil áldozat szeparatista, így a felelősség az ukrán kormányt terheli. Tehát az áldozatokat tudomásul vették, megmagyarázták, mégsem vállalt értük senki felelősséget, ahogyan ez korábban is sokszor megtörtént. Ehelyett és a helyzetet inkább elmérgesítve a NATO a megfigyelő státuszú tagjai körében általános jelleggel létszámleépítéssel kapcsolatos határozatot fogadott el. Ehhez fűződően a NATO-főtitkár azt mondta, hogy "az orosz delegációval közösen úgy döntöttünk, hogy felfüggesztünk valamennyi gyakorlati együttműködést kivéve a politikai és katonai párbeszédet. A harminc főben maximált küldöttség pedig bőven elég erre." A főtitkár természetesen azt is hozzátette, hogy a határozatnak nincs különösebb címzettje, inkább hatékonysági okai vannak, azonban a helyzet nem kicsit áthallásos, tekintve, hogy az orosz delegáció létszáma volt a legmagasabb a megfigyelő státuszú országok között. A döntést mi sem indokolja jobban, mint a május 9-i katonai parádé Moszkva főterén, amely mintegy erődemonstrációként hatott a Szövetségre és amelyről Stoltenberg is úgy beszélt, mint amely újabb biztonságpolitikai dilemma elé állítja egész Európát. Ehhez képest és Antony Blinken múlt heti csípős megjegyzése ellenére azonban Washington és Moszkva között újrakezdődtek a tárgyalások. Ily módon a jelenlegi, kissé ellentmondásos események tükrében nyilván érdekes lesz az eredménye a törökországi Antalyában tartott NATO-külügyminiszteri értekezletnek, ahol többek között a minszki fegyverszünet is a tárgyalások alapját képezi.

Források:

Fontos emberek szóltak: be kellene tartani a minszki megállapodást: http://hvg.hu/vilag/20150513_Fontos_emberek_szoltak_be_kellene_tartani
Nato kicks out Russian spies but revives Kremlin hotline amid Ukraine tensions: 
Elengedhetetlen több konfliktus lezárása: 
Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)