Vajon az ukrán válság milyen történelmet ír
majd?
Angela Merkel múlt héten vasárnap Moszkvában
járt, ahová elsősorban a második világháború áldozatainak a megemlékezése miatt
érkezett. Programjában ugyanakkor fontos szerepet kapott a jelenlegi ukrajnai
helyzet megvitatása is az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal. A kancellár már
a válság kitörése óta szüntelenül azon fáradozik, hogy tárgyalásos úton
sikerüljön a konfliktust végérvényesen megoldani. A jövőben kérdés azonban,
hogy az egymásnak ellentmondó német erőfeszítések és Moszkva Ukrajna-politikája
hogyan befolyásolja mind a világtörténelmet és a két ország közötti gazdasági
kapcsolatokat.
A koszorúzást
követően egy közös sajtótájékoztatóra is sor került a felek között, amelyből
ismét kiderült, hogy a két állami vezető mennyire eltérő módon értelmezi a
Kelet-Ukrajnában történő mindennapos atrocitásokat, és a persze a válság
alapjául szolgáló okokat. A kancellár élesen bírálta a február végén aláírt
minszki megállapodás feltételeihez való hozzáállást, miután az oroszbarát
szakadárok és az ukrán kormányerők között mai napig véres harc folyik. Merkel
ez alkalommal is kifejtette, hogy a Krím-félsziget önkényes elcsatolása teljes
mértékben ellentmond a nemzetközi jog releváns szabályainak, mint ahogy a
Putyin által továbbra is képviselt agresszor politikát is meglehetősen
nehezményezte. A tárgyalás során kitértek a meggyengülni látszó német-orosz
gazdasági kapcsolatokra is, amelyek hátterében - a felek közös egyetértése
szerint - az ukrajnai helyzetet megillető eltérő megközelítés következményei
állnak. Ennek ellenére Putyin elismerte és méltatta a Németországgal már
hosszú idők óta fenntartott stratégiai partneri viszonyt, míg Merkel inkább a
súlyos visszaesésre hívta fel a figyelmet.
A kancellár mostani
moszkvai látogatása során is felszólította az orosz vezetést arra, hogy ne
nehezítsék a kelet-ukrajnai válságot, ám valójában továbbra is a jövő titka
marad, hogy a németek által megoldásnak vélt diplomáciai út mennyire lesz
kielégítő a konfliktus hatékony kezelését és a hanyatlásnak indult gazdasági
együttműködés megerősítését illetően. Oroszország Ukrajna-politikájában már
csak azért is azonnali szemléletváltásra van szükség, hogy a jövőben ne a
háborúkról és azok áldozatairól szóljanak a történelemkönyvek.
Források:
K. A.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése