Joris Luyendijk: Elkendőzött valóság – Reflexió

Érdeklődéssel fogadtam a könyvet, mivel korunk emberének gondolkodását hatalmas mértékben befolyásolja a média. A téma másik vonatkozása, a Közel-Kelet szintén hangsúlyos szerepet tölt be napjainkban a szíriai konfliktus, az annak következtében megindult menekült áradat, valamint az Iszlám Állam és a terrorizmus elterjedése nyomán.

A könyv megerősítette prekoncepcióimat a médiával kapcsolatban, mivel azt eddig is tudtam, hogy nem szabad mindent elhinni, amit olvasunk, vagy hallunk a hírekben. Minden hírcsatorna a saját érdekeltségének megfelelően közöl egy adott hírt. Ebből adódóan ugyanaz a hír két különböző hírportálon más szempontból, más üzenettel jelenhet meg. Tudni kell mérlegelni, hogy mit hiszünk el és mit nem, különben nagyon fals képet is kaphatunk egy fontos történésről. Ennek tökéletes példája az úgynevezett „CNN effektus”. Az írónál is fontos szempont az egész mű során, hogy ezt a gondolkodást megerősítse bennünk. A közel-keleti történések általában a nyugati világ érdekeltségei szerint lesznek lehozva a hírekben, a valódi aspektusok nagyon gyakran kimaradnak ezekből a híradásokból.

Új információ volt számomra és egészen a könyv elolvasásáig nem is nagyon gondolkodtam arról, hogyan működik a tudósítók világa. Az én elképzelésemben ez sokkal egyszerűbben működött, mint ahogyan az író bemutatja. Megdöbbentő számomra, hogy az író, helyszíni tudósítóként is csak másodkézből kapott információkkal és hírekkel dolgozott. Az is meglepett, hogy egy idő után már nem rázták meg az események. Nem csak arra gondolok, amiket a menekülttáborokban látott, hogy hónapok elteltével már nem jelentett problémát végigsétálni betegágyak között, találkozni nehéz sorsú emberekkel, akik egy egyszerű „Hello”-nak is mennyire örültek, hanem amikor az írótól nem messze merénylet történik. Ugyanúgy a mindennapjai részévé váltak ezek az események, mint az ott élőknek.

Voltak a könyvnek olyan részei is, melyeket kicsit vontatottnak találtam és kevésbé fogadtam érdeklődve, de összességében tetszett, mert sok újat adott hozzá eddigi ismereteimhez mind a médiáról, mind a Közel-Keletről. Igazán találó a címben pedzegetett elkendőzött jelző, bátran ajánlanám másoknak is.

Görögország az Unió fekete báránya

Görögország és az Európai Unió kapcsolata nem javul, hanem egyre feszültebbé válik. Az Unió 27 másik tagállamának nem fűlik a foga hozzá, hogy a görögök segítségére legyenek a jelenlegi menekült krízis enyhítésében.

Görögország az elmúlt években kiemelt figyelmet kapott az Európai Unió tagállamai között. Ez azonban nem példaértékű tevékenységei okán történt, hanem előbb az adósságválság, majd a menekültkrízis fokozódása miatt. Jelenleg utóbbi az, amely jobban feszíti a nemzetközi légkört, mert a Görögországban egy hónapja kialakult menekültkrízis felett az unió tagállamai próbálnak átsiklani, s a rendezés feladatát a görög félre hagyni, akinek ez egyáltalán nem tetszik – teljes joggal.

Azért, hogy átfogóbb képet kapjunk a görög fél és az Unió kapcsolatrendszeréről, szükséges egy minimális történeti áttekintés. Görögország 1981 óta az Európai Unió teljes jogú tagja. Néhány tagállam már csatlakozását sem figyelte jó szemmel, ugyanis Görögországnak már a kezdetekkor anyagi segítséget kellett nyújtani, hogy fel tudjon zárkózni az uniós szinthez. Ezt természetesen a többi tagállamnak kellett számára biztosítani. 2008-ban a gazdasági világválság begyűrűzött Görögországba is, mely 2010-ben adósságspirállá eszkalálódott. Az EU-nak muszáj volt azonnal gazdasági és pénzügyi segítséget nyújtania, mert a görög válság már az európai egység egészét fenyegette. Brüsszel és Görögország kapcsolata ekkor ismét egy szintet romlott.

Napjainkban ez a kapcsolat újra csak romló tendenciát mutat, ugyanis márciusban újabb mérföldkövéhez ért a menekültválság. Görögországban 35-40 ezer menekült torlódott fel, amit a mediterrán ország egyedül már képtelen kezelni. Az Európai Unió törvényt hozott a görög fél megsegítésére, ezzel figyelmeztetve a tagállamokat arra, hogy ez nem a görög fél egyedüli feladata. Az Európai Bizottság kimondta, hogy egy hónap alatt 6 ezer menekült áthelyezését kell biztosítani a tagállamokba Görögországból és Olaszországból, azonban a többi 27 tagállam annyira nem kíván ebben partner lenni, hogy 1145 főt sikerült március és április között áthelyezni. A két éves kvóta azonban 160 ezer fő lenne. Az áttelepítési programból eddig 17 állam vette ki a részét (Magyarország nem tartozik bele).

Azért is érdekes tagállamok magatartása Görögországgal szemben, mert a menekültek nem uniós tagállamokból történő áttelepítése jobban halad. Több, mint 5600 főt fogadott be 15 tagállam tavaly július óta. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy Görögország és az Európai Unió kapcsolata egyáltalán nem javul, sőt, folyamatosan romlik. 

Források:
reuters.com
theguardian.com
amnesty.org
politico.eu

Törökország, mint biztonságos harmadik ország

Törökország vállalta, hogy minden olyan, nemzetközi védelemre nem szoruló migránst, aki Törökországból jutott át Görögországba, azonnal visszaküldjenek Törökországba, amellett hogy a török felségvizeken elfogott minden irreguláris migránst visszafogad. Felmerül azonban a kérdés, mennyire egyeztethető össze ez a megállapodás a nemzetközi joggal?

Az ENSZ  a megállapodást kivitelezhetetlen nevezte, ugyanis sérti az 1951-es menekült egyezmény alapvető szempontjait, mivel az kimondja a menekülteket nem lehet visszaküldeni olyan országokba, amelyek nem tudják garantálni a jogaikat és Törökország,ezt illető képességeit erősen megkérdőjelezik. Az egyezmény továbbá aggályos nemzetközi jog azon szempontjából is, miszerint minden egyes menekültnek joga van saját menekültügyi eljárásra, ami megállapítja, hogy valóban megilleti-e a menekült státusz. Az ENSZ álláspontja alapján ennek a garantálása érdekében további intézkedésekre van szükség. "Az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján a külföldiek kollektív kiutasítása tilos. Egy olyan megállapodás, amely alapján visszaküldenének egy harmadik országba olyanokat, akik nem ott kaptak menedékjogot, nem áll összhangban az európai és a nemzetközi joggal" – vélte az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát képviselő Vincent Cochetel.  

Azonban minden Törökországból érkező esetében - amit az Európai Unió biztonságos harmadik országnak nyilvánított- ez a gyakorlat érvényesül és ezek az emberek automatikusan irreguláris migráns besorolást kapnak. Vajon biztonságosnak tekinthető egy olyan ország, ahol csak május kezdetéig 35 különböző terroristacsoportokhoz – elsősorban a PKK-hoz valamint az ISIS-hez - köthető támadás történt az ország területén, amelyekben nem hivatalos adatok szerint több mint száz fő vesztette életét ás többszázan sérültek meg?

Az Amnesty International is bírálta a megegyezést, miszerint minden visszaküldési mechanizmus önmagában hibás és jogellenes. Egy a szervezet által végzett kutatás alapján fénye derült arra, hogy Törökország déli tartományaiban nyílt titok, hogy január közepe óta naponta szír migránsok százait utasítják ki az országból, azonban ez a gyakorlat mind a török, mind az európai uniós, mind a nemzetközi joggal ellentétes. Az AI által egyik feltárt ügyek egyike szerint a török hatóságok több gyereket kényszerítettek vissza Szíriába, a szüleik nélkül, másik esetben pedig egy nyolchónapos terhes nőt. Az EU vezetői a határok kétségbeesett védelmének érdekében egyszerűen ignorálják a tényt, hogy Törökország nem biztonságosa szír menekültek számára. – nyilatkozta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója.

Az eredmények az Európai Unió szempontjait tekintve azonban látványosak: hivatalos adatok alapján 2016.március 20-án még 1677 menekült érkezett Görögországba, míg a megállapodás másnapjára ez a szám több mint a felére csökkent, összesen 600 menekült érkezett. Az azóta eltelt időszakban, az érkező menekültek száma a kezdeti majd 2000-es nagysághoz képest alacsony, sőt március 23-án volt az első nap hosszú idők óta, hogy egyetlen menekült sem érkezett ebből az irányból. A megállapodás további részeként, április 4-én kezdődött meg a nem jogosult migránsokat visszaküldése Törökországba, és április 20-ig összesen 325 főt visszatoloncolására került sor.

Még ha hatásosan működik is a megállapodás mindkét fél részéről, mi garantálja, hogy a menekültek és az embercsempészek nem keresnek új útvonalakat, hogy eljussanak az Európai Unió területére? Az Európai Uniónak hamarosan újabb megoldás után kell néznie, ami ezúttal talán valóban összehangban fog állni a nemzetközi joggal.

Források:

http://hu.euronews.com/2016/03/08/eu-torok-megallapodas-az-ensz-szerint-nemzetkozi-jogot-serthet-a-tervezet

http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/18-eu-turkey-statement/

http://www.economist.com/news/europe/21697885-europes-migrant-deal-hinges-turks-getting-visa-free-travel-it-may-collapse-clearing-customs?zid=307&ah=5e80419d1bc9821ebe173f4f0f060a07

https://www.amnesty.org/en/latest/news/2016/04/turkey-illegal-mass-returns-of-syrian-refugees-expose-fatal-flaws-in-eu-turkey-deal/

http://www.theguardian.com/world/2016/mar/18/eu-deal-turkey-migrants-refugees-q-and-a

http://www.policyreview.eu/is-turkey-safe-for-refugees/

Lehet-e a vízumliberáció alku tárgya?

Várhatóan május 4-én készítheti el ajánlását az Európai Bizottság arról, hogy a megkapja-e a 75 milliós lakosságú Törökország a könnyített utazási feltételeket az Európai Unió területére, a menekült egyezség részeként. A két fél álláspontja azonban messzemenően különbözik egymástól.

A török állampolgárok turistaként 90 napos időtartamra utazhatnának be vízumkötelesség nélkül a Schengen-zónába, azonban a Nagy-Brittaniába történő utazásukhoz továbbra is vízumra lenne szükségük, hiszen Nagy-Britannia nem tagja a térségnek.

A megállapodás a 2016. Március 18-i menekült nyilatkozat részeként született meg, melynek értelmében : Törökország 3+3 milliárd euró támogatást kap a fokozódó migrációs hullám megállítására és a vállalásra,  hogy minden olyan, nemzetközi védelemre nem szoruló migránst, aki Törökországból jutott át Görögországba és a török felségvizeken elfogott minden irreguláris migránst visszafogad, amiért minden fő után az Európai Unió befogad egy szír menekültet egy 72 ezer fős kontingens erejéig. A pénzbeli segítség mellett az EU elkötelezte magát a vízumliberalizációs menetrend végrehajtásának felgyorsítása mellett, hogy a török állampolgárok számára legkésőbb 2016 júniusának végéig megszűnjön a vízumkötelezettség, amennyiben valamennyi követelmény teljesül.

A török álláspont alapján, ez egy nagyszerű lehetőség az Európai Uniónak, hogy megmutassa, hogy megbízható partner és nem alkalmaz kettős elvárásokat,  ha  túlnyomórészt muszlim európai nemzetről van szó.

Azonban a vízum követelmények teljesítéséről a két fél teljesen másképp vélekedik. Míg az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmerman szerint „Most Törökországon van a sor, meg kell felelnie a 72 elvárásnak. Azt állítják, képesek erre. Meglátjuk, és levonjuk a következtetéseinket, de az előírásokon nem változtatunk”.

A megszabott 72 feltételből – amik elsősorban az emberi jogokhoz és sajtószabadsághoz kötődnek -  60-at teljesített állítása szerint Ankara.  Volkan Bozkir uniós ügyekben illetékes török miniszter a múlt hét folyamán kijelentette, Törökország hétfőn befejezi az európai uniós vízummentesség megszerzéséhez szükséges kritériumok teljesítését.  Azonban a valóságban a terrorhoz kapcsoló törvények reformja, az adatvédelmi követelmények és az anti-korrupciós intézkedések nem teljesültek, 72 feltételből csupán 19-et sikerült teljesítenie Törökországnak.  

A kérdés, hogyan tovább. Törökország már többször is fenyegetőzött az elmúlt hónapban, hogy ha nem kap vízummentességet, nem fogja a rá kiszabott feladatokat teljesíteni. Egy újonnan kialakult káosz az Égei-tengeren azonban nem csak a migrációs áradat újbóli megnövekedése miatt lehet veszélyes.  A határidő éppen a brit referendum idejére esik, így egy esetlegesen újonnan kialakuló Égei-tengeri káosz nagymértékben befolyásolhatná azt.

Az EU-tagállamok közül a török vízummentességet már korábban is elutasító Németország és Franciaország közös javaslatot nyújtott be, hogy szükség esetén a vízummentességet egy meghatározott ország esetében gyorsított eljárásban fel lehessen függeszteni. Az Európai Bizottság szkeptikusan fogadta a dokumentumot, hiszen egy hasonló mechanizmus 2014 óta érvényben van. A két állam vonakodása veszélyt jelenthet azonban a vízum eltörlésére, hiszen elméletben minősített többséggel véghez vihető az intézkedés, azonban a gyakorlatban már egy nagy ország vonakodása is keresztülhúzhatja a törökök számításait.

A fejlemények tükrében csak következtetni tudunk a végkifejletre, hiszen korábban Juncker is az alábbiakat nyilatkozta: „A vízumkövetelményeket nem lehet felhigítani”, azoonban tagadhatatlan, hogy jelenleg az Európai Uniónak szüksége van Törökországra.

Források: 

http://www.economist.com/news/europe/21697885-europes-migrant-deal-hinges-turks-getting-visa-free-travel-it-may-collapse-clearing-customs?zid=307&ah=5e80419d1bc9821ebe173f4f0f060a07

http://www.reuters.com/article/us-europe-migrants-eu-turkey-idUSKCN0XG0RD

http://www.theguardian.com/world/2016/apr/28/brawling-turkish-parliament-eu-refugee-deal-in-peril-ankara

http://kitekinto.hu/iszlam/2016/04/30/ankara_nagyon_akarja_az_unios_vizummentesseget/

http://www.telegraph.co.uk/news/2016/05/02/turkey-expected-to-get-eu-travel-even-if-key-conditions-not-met/