Görögország az Unió fekete báránya

Görögország és az Európai Unió kapcsolata nem javul, hanem egyre feszültebbé válik. Az Unió 27 másik tagállamának nem fűlik a foga hozzá, hogy a görögök segítségére legyenek a jelenlegi menekült krízis enyhítésében.

Görögország az elmúlt években kiemelt figyelmet kapott az Európai Unió tagállamai között. Ez azonban nem példaértékű tevékenységei okán történt, hanem előbb az adósságválság, majd a menekültkrízis fokozódása miatt. Jelenleg utóbbi az, amely jobban feszíti a nemzetközi légkört, mert a Görögországban egy hónapja kialakult menekültkrízis felett az unió tagállamai próbálnak átsiklani, s a rendezés feladatát a görög félre hagyni, akinek ez egyáltalán nem tetszik – teljes joggal.

Azért, hogy átfogóbb képet kapjunk a görög fél és az Unió kapcsolatrendszeréről, szükséges egy minimális történeti áttekintés. Görögország 1981 óta az Európai Unió teljes jogú tagja. Néhány tagállam már csatlakozását sem figyelte jó szemmel, ugyanis Görögországnak már a kezdetekkor anyagi segítséget kellett nyújtani, hogy fel tudjon zárkózni az uniós szinthez. Ezt természetesen a többi tagállamnak kellett számára biztosítani. 2008-ban a gazdasági világválság begyűrűzött Görögországba is, mely 2010-ben adósságspirállá eszkalálódott. Az EU-nak muszáj volt azonnal gazdasági és pénzügyi segítséget nyújtania, mert a görög válság már az európai egység egészét fenyegette. Brüsszel és Görögország kapcsolata ekkor ismét egy szintet romlott.

Napjainkban ez a kapcsolat újra csak romló tendenciát mutat, ugyanis márciusban újabb mérföldkövéhez ért a menekültválság. Görögországban 35-40 ezer menekült torlódott fel, amit a mediterrán ország egyedül már képtelen kezelni. Az Európai Unió törvényt hozott a görög fél megsegítésére, ezzel figyelmeztetve a tagállamokat arra, hogy ez nem a görög fél egyedüli feladata. Az Európai Bizottság kimondta, hogy egy hónap alatt 6 ezer menekült áthelyezését kell biztosítani a tagállamokba Görögországból és Olaszországból, azonban a többi 27 tagállam annyira nem kíván ebben partner lenni, hogy 1145 főt sikerült március és április között áthelyezni. A két éves kvóta azonban 160 ezer fő lenne. Az áttelepítési programból eddig 17 állam vette ki a részét (Magyarország nem tartozik bele).

Azért is érdekes tagállamok magatartása Görögországgal szemben, mert a menekültek nem uniós tagállamokból történő áttelepítése jobban halad. Több, mint 5600 főt fogadott be 15 tagállam tavaly július óta. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy Görögország és az Európai Unió kapcsolata egyáltalán nem javul, sőt, folyamatosan romlik. 

Források:
reuters.com
theguardian.com
amnesty.org
politico.eu