„Az oroszok már megint
a spájzban vannak?” - Avagy az orosz befolyás megjelenése Szerbiában
Visszatér hazánkba az orosz befolyás? Ugyanez
az érzés már a Balkánon is felmerült, sőt forrósítja a helyzetet, hogy adott esetben Szerbia tartalmas
közös múltra tekint vissza, kultúra vagy akár vallás kapcsán is Oroszország tekintetében. Olykor Belgrád üzeneteit sem tudja az Európai Unió értelmezni. De
miképp jelennek meg az oroszok a térségben, és ha kelet felé kacsingat Szerbia,
hogyan válhatna az EU tagjává?
Nem
szükséges határainktól túl messzire tekintenünk, ha konfliktust keresünk,
ugyanis a Balkánon is forrósodik a helyzet. Szerbia és Albánia közti feszültség,
Koszovó nehéz helyzete csak a legszembetűnőbb bonyodalmak. Ezt a feszült
helyzetet súlyosbítja az oroszok megjelenése a térségben. Ugyanis balkáni
társaikat, szövetségeseiket –a szerbeket - egyre jobban bízatják arra, hogy
számoljanak le ellenségeikkel. Még Koszovó felosztása, pontosabban kettéosztása
is felmerült a közelmúltban.
Na
de milyen az oroszokhoz fűződő viszony? Lényeges momentum, hogy korábban közös
hadgyakorlatot is tartott az orosz és szerb hadsereg, sőt az Orosz Föderáció
több páncélozott járművet, tankot és hat darab Mig-29-es repülőgépet is adott
Szerbiának. (Utóbbiról még 2016 decemberében tárgyalt Aleksandar Vučić
köztársasági elnök- akkor még Szerbia miniszterelnöke- és Vlagyimir Putyin.) A
helyzete szépsége, hogy a vadászgépeket ajándékba kapták a szerbek és csak a
felújítási munkálatokat kellett elvégezniük. A korszerűsítéseket követően Szerbia
18 vadászgép tulajdonosává vált. Ez a „gesztus” nyilvánvalóan jólesett a Nyugat-balkáni
országnak, sőt talán pont ezért is, nem meglepő, hogy Putyin orosz elnök számít
a legnépszerűbb külföldi vezetőnek a szerbek között- derült ki a Gallup
felméréséből. Oroszország nemcsak az „ajándékaival”, hanem tanácsaival és
pénzével is igyekszik kivenni a neki járó szeletet ebből a hatalmas tortából. Ezt
is alátámasztja, hogy orosz tanácsadók közvetítésével a boszniai szerb
rendőrség 2500 automata fegyvert vásárolt Szerbiától. Egy másik
figyelemfelkeltő tényező, hogy a szerb cégek sok esetben orosz
nagyvállalatoknak adják el potom pénzért a kulcsfontosságú cégeiket. Ezzel is
növelve az orosz befolyást. Véletlen volna?
Legfrissebb
esemény a két ország történetében, az orosz külügyminiszter Szergej Lavrov belgrádi
látogatása februárban. A külügyminiszter utazásának egyik apropója volt, hogy
180 évvel ezelőtt vette fel a diplomáciai kapcsolatot Belgrád és Moszkva.
Emellett a balkáni helyzet elemzése is terítékre került.
Azonban
a szerb szituáció nem egyszerű, hiszen szoros történelmi, vallási és kulturális
kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, melyeket természetesen nem kíván
megszakítani. Ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozás is fontos célja
Szerbiának, azonban e kapcsán két fontos elvárás szerepel a balkáni országgal
szemben -melyek fejtörést okoznak számára-: rendeznie kell a kapcsolatát
Koszovóval, és össze kell hangolni Szerbia külpolitikáját az EU külpolitikájával,
márpedig ez azt is jelentené, hogy Szerbiának is csatlakoznia kellene az
Oroszországgal szembeni szankciókhoz.
Tehát
a kép egyre homályosabbá válik, és hiába hangoztatják a szerb vezetők a kívánt
csatlakozást, ha közben láthatóan egyre szorosabbá válik kapcsolatuk orosz barátaikkal.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése