Elkendőzött valóság olvasónapló

Hello everybody!

Amikor kezemben fogok egy számomra ismeretlen könyvet, először a hátulján lévő pár mondatos összefoglalót nézem meg, a címet pedig próbálom figyelmen kívül hagyni, nehogy valami figyelemfelkeltő címszó rabul ejtsen. Persze a hátoldalon is már legfelül "Oszama bin Laden" neve szerepel, legalul meg a ,,lerántja a fátylat a televízió félrevezető működéséről", utóbbival már nem is tudom hányszor találkoztam eddigi életem során.

Őszintén szólva nem leptek meg nagyon az író (ezentúl csak Jorisnak fogom hívni) "fátyol lerántó" történetei. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy alapvetően pesszimista beállítottságú vagyok, nagyon negatív képem van az egész világról összességében, mind a nyugati, mind a keleti oldalról. Vajon génjeimnek, neveltetésemnek vagy mind kettőnek együttvéve köszönhetem ezt? Mindig is sejtettem - de ez a könyv csak megerősítette bennem - a média "befolyásoló" erejét. Fenti kérdésemre tehát negyedik válasznak a médiát tenném felelőssé. Aki esetleg nagyon régen látott tv-s híradót az nézze meg a TV2-n a Tények-et és tudni fogja miről beszélek. Akármerre vizsgálódunk, a média sehol sem rendeltetésének megfelelően működik, vagyis elsődleges célja nem az hogy az információt PONTOSAN közölje a tudatlan ám de érdeklődő emberekkel. A mai újságírás megegyezik a hollywoodi szuperprodukciókkal. Csak az a film fog zöld utat kapni valamely stúdiótól, amely várhatóan sok pénzt fog hozni, tehát érdeklődés van rá. Csak az a cikk fog zöld utat kapni amelyik úgy van megírva hogy az olvasó nem fogja halálra unni magát, és megegyezik a véleményével. Ezért kell az újságíróknak egyre rövidebb, frappánsabban megfogalmazott cikkeket írniuk, hogy lekössék az olvasót. Azt pedig már végképp arcpirítónak találom, hogy oda kell figyelni az olvasó vallási, ideológiai álláspontjára, hiszen mindenki inkább olyan érveket olvas szívesen, amik a saját nézőpontját támasztják alá. ,,Olyan nincs hogy valaki mást gondol vagy esetleg én tévedjek. Nincs, Nincs, Nincs!". Vajon az ember eleve ilyen természetű vagy valahogy az évezredek során "elromlott"? Az idők végezetéig vitatkozhatunk, hogy az olvasó vagyis az ÁTLAG ember miért lett ilyen. A helyzetet súlyosbítja a folyamatosan gyorsuló világ, ahol az embernek ideje sincs egy szépen kifejtett cikket elolvasnia, még ha az a minőségi újságírás mintapéldája is.

Olvasás előtt sejtettem mire számíthatok, de Joris képes volt egy-két történettel meglepni. Gondolok itt romok közé rejtett vadonatúj gyerekjátékokra a hatásosabb fénykép érdekében, vagy a legfinomabban is "tehénfejés"-nek nevezhető lefizetési sorozatra, ahogy szerencsétlen főhősünk próbált egyik országból a másikba jutni.

Összefoglalva tetszett. Igaz a könyv általános mondanivalója nem volt újdonság, de most már olyan háttér információkkal rendelkezem, amelyek segítenek átlátni az újságírást. Back to you, Jim.