Elkendőzött valóság - elemzés 6 pontban

Három megerősítés:

I. Egy arab országban egy nyugati újságírónak nehéz olyan biztos forrásokat találni, melyeket le tud hivatkozni a híradásában. Ennek két magyarázata van: vagy nincsenek elérhető számadatok, amik aláhúzzák a talking head-ek beszámolóját, vagy pedig ezek a talking head-ek nem nevezhetők meg, mert félnek a diktatúra retorzióitól, s így bizonyos mértékben hiteltelen lenne egy cikk megjelenése a beszámolóik alapján.
A már említett talking head-ek esetében az is megeshet, hogy nem maguktól mondják a maguk valódi véleményét, hanem a diktatúra beszervezettjeiként a sablonszövegeket hangoztatják egy interjú vagy egy konferencia alkalmával. Ezáltal szintén megkérdőjeleződik a hitelességük.
S ebből ered az is, hogy a nyugati újságírók egyfajta „fehér foltot” hagytak a történetekben, mivel nem tudtak mindennek utánajárni, s ezt nem is lehetett volna megtenni, s így úgymond mellébeszéltek sok esetben. Luyendijk szerint pedig pont az lett volna a jó, ha kiálltak volna s őszintén elmondták volna, hogy lehetetlen mindenről tudniuk, még ha ezzel állásukat is veszélyeztették volna.

II. „Az egész világ összeesküdött ellenünk.” A könyv szerint az arab világban ez egy fő refrén. Tény, hogy Amerikát utálják az arab országokban, főként ott, ahol amerikai katonák állomásoznak. A média és az oktatás is ezt sulykolja az emberek fejébe. Viszont nem minden arab gondolkodik így, és ezt is fontos tudni.

III. A hírekbe az kerül, ami figyelmet kelt, ami különleges, ami brutális, megrázó. Luyendijk sokszor leírja, hogy akarata ellenére kellett olyan híradásokat készítenie, amikről tudta, hogy nem a teljes valóságot írják le. Tudta, hogy valójában megrendezett egy elérzékenyült szemtanú beszámolója, vagy hogy a tények el vannak ferdítve, hogy valami mást támasszanak alá. Ekkor mindig döntési helyzetbe került: vagy engedelmeskedik az újságnak és a trendeknek, vagy pedig megírja az igazságot, de ezzel állását veszélyezteti. Így utóbbi eset helyett megpróbált más rubrikákban beszélni a valódi igazságról.

Három újratervezés vagy új gondolat:

I. Az arabok között rengeteg nyelvjárás van, s nem mindegy, hogy egy adott fogalmat hol s miként mondanak. S ha ezzel nincsenek tisztában az újságírók, akkor meglehet, hogy egy kalap alá vonják a Közel-Keletet.

II. Bin Laden egyik eredeti elképzelése az volt Amerika megfenyegetésével, hogy éket verjen Amerika és az általa támogatott diktátorok közé. Mert az ő narratívája úgy szólt, hogy Amerika évek óta pénzzel és fegyverekkel segíti a legfontosabb arab diktatúrákat, például az Öböl menti országokat. Mivel a nyugati világ beleártotta magát az arab világ politikájába, ezt meg kell szüntetnie, s az így elnyomott arab népeknek egyfajta felszabadulást adjon. S ezután szeretett volna hozzálátni ezen területek újjáépítéséhez. Nem volt célja (szimbolikusan kifejezve) New York elfoglalása, hanem valójában Mekka volt a cél, írta Luyendijk. S mindezt a nyugati média nem hangoztatta, hanem egyoldalúan mutatta be az arab törekvéseket.

III. „.. a félelem önbeteljesítő jóslatként működhet, de a remény és a bizalom úgyszintén. Mi történne, ha az újságírók nem csak a riogatásra alkalmas látványos sztorikkal jönnének, hanem a mindennapi dolgokkal, amelyek reményt adnak, és bizakodásra adnak okot?” Ezt aztán úgy folytatja a szerző, hogy így talán kevesebb ember követne el olyan tettet, amit a média tesz valójában nagymértékű ténnyé, például egy fanatikus öngyilkos merénylete. Ha ezek kimaradnának a híradásokból, meglehet kevesebb ilyen történne, mivel nem kapna nagy nyilvánosságot az esemény. Ehhez kapcsolható a könyv egy másik gondolata: „Azért voltak a kamerák a helyszínen, mert valami történt, vagy azért történt valami, mert kamerák voltak a helyszínen?”