Orosz vs. román érdekszféra, avagy mi lesz Transznisztria sorsa?

Oroszországnak nem tetszik Románia határozott állásfoglalása Ukrajna mellett. S hogy ennek nyomatékon is adjon, megkongatta a vészharangot. Amennyiben a román vezetőség nem változtat megkezdett politikáján, és helyet ad a NATO-csapatok gyakorlatának, úgy felkészülhet egy esetleges orosz támadásra több romániai katonai támaszpont ellen is.

Habár Oroszország korábban megfenyegette Romániát, az mit sem törődve a nagy medve haragjával, áprilisban már amerikai, brit és moldovai katonákat fogadott. Sőt, hogy fokozzák a hangulatot, az utóbbi évek legnagyobb szárazföldi NATO-hadgyakorlatára fognak sort keríteni a Fekete-tenger partvidékén. Az akció a Wind Spring 15 névre hallgat, amelyen 2200 román, amerikai, brit és moldovai katona és több száz páncélos jármű is részt vesz. Mircea Dușa román védelmi miniszter pedig kijelntette - folyamatos lesz a NATO-országok katonáinak jelenléte az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán. Továbbá azt is hozzáfűzte, hogy egy amerikai torpedóromboló tartózkodik a konstancai (Constanța) kikötőben, illetve nemrégiben 11 darab A-10-es csatarepülő érkezett Aranyosgyéresre (Câmpia Turzii), ahol az amerikai pilóták a románokkal közösen fognak gyakorlatozni. A tervek szerint hamarosan portugál F-16-osokat és amerikai F-15-ösökkel fog bővülni a Kolozs megyei támaszpont.

Hogy kerülnek moldovai katonák a Nato-gyakorlatra, ha Moldova nem tagja a katonai szervezetnek? Ráadásul egy 2014. szeptemberi interjúban Iurie Leancă, Moldova miniszterelnöke kijelentette, Moldovai Köztársaságnak nem áll szándékába felvételét kérni az Észak-Atlanti Szövetségbe (NATO) és a jövőben is tartani fogja magát az alkotmányában lefektetett semlegességéhez . A Moldovai Köztársaság katonáinak részvételét azzal magyarázta, hogy mint az Európai Unió Keleti Partnerség Programjának országa, kötelességének érzi a térség megerősítését. Azért ennél bonyolultabb a felállás. Stratégiailag igen meghatározó számukra a hadgyakorlaton való részvétel, hiszen ők is félnek a moszkvai gépezettől. Az Ukrajna és Moldova között elterülő Dnyeszter Menti Köztársaság, avagy Transznisztria mindkét ország számára fontos. A terület 1990. szeptember 2-án nyilvánította ki függetlenségét a Moldovai Köztársaságtól, amelyet egyetlen ország sem ismert el, kivéve két másik tisztázatlan státuszú terület a Kaukázusban: Dél-Oszétia és Abházia. Ennek ellenére egy 1992-es békekötés értelmében a moldovai hatóságoknak nincs beleszólása az adott területen folyó politikai életbe. A kapcsolatot nehezíti, hogy a Dnyeszter Menti Területet többségében ukrán és orosz ajkúak lakják, akik hangot adtak Oroszországhoz való csatlakozási kívánalmuknak. S ha Oroszország úgy döntene, hogy a Krím mintájára annektálja az önállósult területet, úgy egy kalinyigrádihoz hasonló exklavét, illetve egy új frontvonalat hozna létre, amely nagyban megnehezítené az ukránok és a románok életét is.

Ezeknek tükrében érthető Románia aggodalma, amely az Uniótól, illetve a NATO-csapatoktól várja a támogatást a kialakult helyzetben. A bukaresti védelmi tárca március elején közölte: Románia két vezénylési központot bocsát a NATO rendelkezésére. Ami a hadgyakorlatot illeti, híradások szerint a tengerparti bázison április 30-ig folytatják a katonai erők kiképzését.