Hello everybody! – Avagy mi van a lepel alatt?

  Joris Luyendijk, azon kevesek közé tartozik, akik testközelből tapasztalhatták meg fiatal tudósítóként a valódi világot, melyről az átlagember információt csupán elkészítve, átdolgozva és megfelelő tálalásba helyezve kap meg a médiától. Ő is a gépezet részeként segített a „futószalagra készített” hírek csomagolásában és az olvasókhoz való eljuttatásában, melynek működését az Elkendőzött valóság c. művében fel is tár előttünk.

  Bemutatja a Közel-Kelet, az Izrael- Palesztin konfliktus és az USA helyét a világ mozaikjában. Az, hogy milyen képet adnak ki számunkra a kis részek, attól függ, milyen irányba forgatjuk el őket, merről nézzük. Kinek az igazságát halljuk meg? Az elnyomott és kizsákmányolt Palesztinokét vagy az otthonra vágyó, szintén nyugati értékrenddel bíró Izraelét? Irakét, akit megszáll Amerika, vagy az utóbbiét, amely szerint felszabadítja azt? A vakmerő terroristát látjuk csak, vagy a fiát megkönnyező édesanyát is? A szerző válasza minderre: annak az igazsága kerül hozzánk, aki megnyeri a háborút, a médiaháborút. Fegyvertárát részleteiben is megismerhetjük a változatos fejezetekben, kiderül, hogy kik is azok a donor darlingok, mi a funkciójuk a talking headeknek vagy miért elsődleges egy tudósítás megítélésében a dateline.

   A könyv elolvasása után megdőlni látszik az a tény, mely szerint: „Ha követed a híradásokat, akkor tudod mi a hír a világban.” Manapság hírértékű információnak számít mindennemű katasztrófa, amely emberi sérülést, kárt idéz elő, de még inkább a címlapokra kerül, ha emberéletet követel. Azonban fontos kérdésként merül fel, mennyire valódiak az ilyen esetekben tökéletesen elkapott drámai felvételek és mennyiben befolyásolja a média kitüntetett figyelme, az öngyilkos merénylők aktivitását. Erre választ kaphatunk a műben, mindenki számára érthető, könnyed, emészthető stílusban, néha már kissé túlságosan is hétköznapi szóhasználattal.

   Luyendijk beavatja olvasóit az újságírás mélységeibe is, a hírügynökségek szerepétől kezdve a kevésbé reklámozott szakmabeli praktikákig. Saját történetivel, tapasztalatival támasztja alá mondandóját, ami még érdekesebbé teszi azt, a témába nem annyira belemélyedt olvasók számára is. A tájékozódást segítik a fejezetek elején elhelyezett térképek, melyek teljes mértékben elősegítik, hogy követhessük a történtek fonalát.

   Összefoglalva egy érdekes, izgalmas, gördülékeny eseményforgatagba csöppenhetünk a mű olvasása során, sok plusz információval és kisebb kitérőkkel. Lerántja a leplet a nem reklámozott médiafolyamatokról, a nézőket befolyásoló fogásokról és módszerekről. Emellett rávilágít a tömegtájékoztatás által manapság felkapott témák összefüggéseire, legyen az a muszlim világ vagy a zsidók megítélése. Törekszik objektív maradni, igyekezve mindkét fél álláspontját megvilágítani, bár azt nem mondanám, hogy mindvégig pártatlan képes lenni. Minden esetre tanulságos mű, de az olvasó nem várhatja azt, hogy elolvasásával a kezébe kerül az igazság. Segítség ahhoz, hogy kritikusnak kell lenni, de attól még a valóság mindig szubjektív és manipulált marad.