2014. március 11., kedd

Bosznia segítségért kiált, vajon EU fülekre talál?

A boszniaiak már több mint egy hónapja tüntetnek, de mindeddig nem sok sikerrel jártak. A változást követelő lakosság több eszközzel is próbálkozik, kérdés, hogy mikor járnak eredménnyel…

Bosznia-Hercegovina mind a mai napig magán viseli az 1992-1995-ig tartó véres háború sebeit. Éppen ezért a problémák gyökerei is mély eredetűek, vallási és etnikai színezetűek, de a mostani tüntetések okai legfőképpen a korrupcióban és a túlbürokratizált közigazgatásban rejlik. Fő segítséget az Európai Uniótól várják, egyfelől mert részben felelősnek tartják a helyzet kialakulásáért, másrészt mert Nyugati szomszédjuk után ők is az Unió tagjává szeretnének válni.

Boszniai főképviselő, Paddy Ashdown elmondása szerint, a konfliktus gyors rendezése azért nagyon fontos, mert a korrupció és a munkanélküliség elleni küzdelem gyorsan átalakulhat etnikai konfliktussá, amely nagyon komplexé tenné a problémát.

Az Unió tagállamainak vezetői között megoszlik a vélemény arról, hogy kell-e, és ha igen, milyen mértékben segítség a poszt-jugoszláv államot.  A brit külügyminiszter szerint a boszniai eseményekre az EU-nak reagálnia kell, még a svéd külügyminiszter úgy véli, hogy a boszniaiaknak maguknak kell kilábalniuk a nehézségekből. Eközben az olasz nagykövet ellátogatott Tuzlába, ahol a gazdasági és társadalmi nehézségek tükrözik egész Bosznia helyzetét. Corrias nagykövet szerint Bosznia-Hercegovina a helyes reformok útján haladva beilleszkedhet az Európai Unióba, és ezzel jövőt tud majd biztosítani a felnövekvő generációk számára.

Az EU képviseletében Catherine Ashton és Stephan Füle februári boszniai látogatása utána, a főképviselő asszony március 12-én újabb látogatást tervez az országban. Fontosnak tartja, hogy a civilek vezetői is elmondják, hogy mit gondolnak a fennálló helyzetről, amelyek alapján az EU támogatni tudja majd azokat a lépéseket, amelyek valódi változást eredményeznek az országban. A tárgyalások eredményeiről előreláthatólag egy szarajevói sajtótájékoztatón fog beszámolni.

Mindeközben az évek óta magyar vezetésű EUFOR (Európai Unió Bosznia-Hercegovinai művelete) továbbra is az ország területén állomásozik. A védelmi miniszterek februári találkozója után Hende Csaba így nyilatkozott: „a Nyugat-Balkán stabilizáció nem befejezett ügy, éppen ezért helyesnek tartom, hogy meghosszabbították az EUFOR Althea művelet mandátumát.” Ezen felül leszögezte, hogy a boszniai helyzetnek még nincs katonai aspektusa, de készen kell állni a megfelelő reagálásra. 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése