2014. március 25., kedd

Martonyi János is Bosznia-Hercegovinába látogat

A hárometnikumú Bosznia-Hercegovinát, melynek lakossága 48%-a bosnyák, 37% -a szerb és 14%-a horvát, önállóságának első pillanatától kezdve társadalmi feszültségek és politikai konfliktusok jellemezik. 1992-ben az ellentétek véres háborút generáltak, melyet 1995 decemberében a Daytoni békeszerződés zárt le. A szerződés létrehozta a szövetségi államot, benne két tagköztársasággal: a Bosznia-Hercegovinai Föderációval, és a Boszniai Szerb Köztársasággal. Azonban az ország nem bizonyult működőképesnek, és 2014 februárjától máig tartó újabb demonstrációk kezdődtek, az ország nagyvárosaiban a gazdasági helyzet és az életszínvonal javításáért, melyben az EU segítségét kérik.

A Fena (Bosznia-Hercegovinai Föderáció Hírügynökség) által közzétett információk szerint Bosznia-Hercegovinába négy EU tagállam külügyminisztere is két napos látogatást tervez március 27 és 28- a között. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, William Hague brit, a horvát külügyminiszter Vesna Pusić, és a Magyarország képviseletében Martonyi János. Látokatásuk célja B&H EU-hoz való felzárkóztatásának, és az ország stabilizálásárát elősegítő tárgyalások - írja a Sarajevotimes.com.

Sebastian Kurz mácius 5-ei Budapesten tett bemutatkozó látogatása során Martonyi Jánossal megegyeztek az ügyben, hogy szoros együttműködésre törekednek uniós- és nemzetközi kérdésekben. „Éppen ezért  döntöttek arról, hogy  közösen lépnek fel bosznia-hercegovinai helyzet rendezésének ügyében is“- olvasható a Kormányportálon. Így a két napos boszniai látogatást is együtt tervezi megtenni a két külügyminiszter.

Magyar részről a Boszniához fűződő történelmi, poltikai és gazdasági kapcsolatok meghatározóak.  Szíjjártó Péter a február 19-ei Ermina Salkicevic-Dizdarevic, bosnyák külkereskedelmi és külgazdasági miniszter-helyettessel való tárgyalásai során előkerültek a két ország közötti kapcsolatok további mélyítése, amelynek első lépése a Budapest-Szarajevó közvetlen vonat újraindítása lenne. Ezen felül a magyar vállalatok készen állnak segítséget nyújtani a bosnyák közlekedési és energiahálózat modernizálásában, valamint mezőgazdasági és turisztikai együttműködésről szóló megállapodást is hamarosan aláírásra kerülnek. Ezen felül fél száz ösztöndíjas hallgató érkezik szeptembertől magyar egyetemekre tanulni.

A február elején elkezdődött zavargások után a tüntetések intenzitása csökkent, azonban a nagyvárosok központjaiban továbbra is megjelennek a kormány leváltását követelő tömegek. Az ország stabilizálása érdekében viszont megmozdulni látszanak az Unió tagállamainak külügyminiszterei és az Uniós képviselői, köztük a magyarok is. Tehát az egykor téli olimpiának is helyszínül szolgáló ország talpra állítása érdekében elkezdtek mozgolódni az európai országok diplomáciai vezetői, viszont konkrét döntés és megoldás a boszniai helyzet rendezésére továbbra sem született.

Források:

Rózsa Tibor: NATO kapcsolatok és feladatok Szarajevóban.Budapest, 2013. 6. évfolyam 1. szám. Hadtudományi Szemle.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése