A
Brexit Európa és az Európai Unió aktuális, az elmúlt egy évben sokat vitatott
és elemzett kérdése. Azonban kevesebb szó esik arról, hogy napjainkban nem
csupán az Európai Unió, hanem az Egyesült Királyság törékeny egysége is komoly
próbák kiállása előtt áll.
A brit miniszterelnök, Theresa
May március 28-án este aláírta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének
aktiválását bejelentő levelet. Ezzel hivatalosan is megkezdődött az Egyesült Királyság
európai uniós tagságának megszűnéséhez vezető – várhatóan két évig tartó – folyamat.
Ennek sikeres véghezviteléhez, valamint az Egyesült Királyság nemzetközi
szerepének újradefiniálásához a kormányfő szerint a brit unió stabilitására van
szükség. A Brexit kérdésében Nagy-Britannia azonban továbbra is erősen
megosztott, így felmerülhet a kérdés: milyen irányban mozdulhat el az Egyesült
Királyság egysége a Brexit után?
A kérdésben leginkább érintett
országrész Skócia, ahol a skót identitás melletti elkötelezettség, valamint a
nacionalista erők támogatottsága és befolyása ez utóbbi évtizedekben jelentősen
megnövekedett. Fontos tényező továbbá, hogy az országrész kevésbé
euroszkeptikus, mint az Egyesült Királyság egésze. Skóciában a 2016. június
23-ai brit uniós népszavazáson a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás
hívei kerültek többségbe, így összesen a szavazók csaknem kétharmada, 62
százaléka voksolt a bennmaradás mellett. Nicola Sturgeon skót első miniszter, a
függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője szerint ez elegendő
indok arra, hogy egy újabb népszavazás alkalmával a skótok önállóan dönthessenek
az Egyesült Királyságon és az európai integráción kívül vagy belül elképzelt jövőjükről.
Skócia függetlenné válásának kérdése tehát a 2014-es függetlenségi referendum
után – amikor a szavazók 55.3 százaléka szavazott az Egyesült Királyságban
maradás mellett – ismét napirendre került.
Nicola Sturgeon éppen március
28-án – a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását bejelentő levél
aláírásának napján – indítványozta az újabb skóciai függetlenségi népszavazás
előkészületeinek megkezdését, melyet a skót parlament 69:59 arányban meg is
szavazott. A skót első miniszter ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy
hivatalosan is engedélyt kérjen a brit kormánytól a referendum meghirdetésére.
Theresa May azonban még a skót parlamenti szavazás előtt kijelentette: „nem ez
a megfelelő időpont” az újabb skóciai függetlenségi népszavazás megtartására,
hiszen jelenleg az Egyesült Királyság egészét érintő, az Európai Unióval
folytatandó tárgyalássorozatot kell a figyelem középpontjába helyezni. A brit
miniszterelnök továbbá nem tarja tisztességesnek, hogy a skótoknak egy ilyen
meghatározó kérdésben kellene szavazniuk anélkül, hogy pontos információik
lennének a végleges kilépés feltételeiről és következményeiről. A kormányfő
álláspontját a brit kormány is megerősítette a skót parlamenti szavazás után,
kijelentve, hogy a második skóciai függetlenségi népszavazás ügyében a kilépés
előtt nem folytat tárgyalásokat a skót kormánnyal.
Skócia függetlenné válása azonban
Westminster ellenállásán túl más akadályokba is ütközik. Egyrészt, a Skót
Nemzeti Párt Skóciát független országként, és az Európai Unió tagállamaként
látja a jövőben, az azonban közel sem biztos, hogy az önállóvá váló Skócia
automatikusan megkapná a teljes jogú uniós tagságot. Csatlakozási kérelmének benyújtása
esetén az országrésznek immár önállóan kell majd megfelelnie a követelményeknek,
mely többek között számos gazdasági
kérdést is felvet. A londoni székhelyű pénzügyi elemzőközpont, a Capital
Economics nemrég megjelent tanulmánya szerint a skót államháztartás hiánya
miatt a skót kormánynak szigorú megszorító intézkedések megtételével kell
számolnia az unióba való csatlakozási folyamat során. Továbbá fontos
megjegyezni, hogy a skót gazdasági növekedés messze elmarad az Egyesült
Királyságéhoz képest, az olajárak csökkenésével pedig még bizonytalanabb lenne
az önálló állam életképessége.
Másrészt,
a NetCan társadalomkutatási szervezet március 30-án közzétett felmérése kimutatta,
hogy a skótok a hasonló eredményeket várnak a Brexittől, mint a szigetország
más részein élők. A brit válaszadók 88 százalékával egyetértésben a skótok 93
százaléka az Európai Unióval való szabad kereskedelem fenntartása mellett áll.
A bevándorlás kérdésében is egyeznek az álláspontok: az Egyesült Királyság
egészében a válaszadók 68 százaléka gondolja úgy, hogy az uniós és a nem uniós
állampolgárok ugyanolyan vizsgálatot megelőzően léphessenek az országba, míg ez
az arány Skóciában 64 százalék volt. A felmérés vezetője, John Curtice
politológus az eredmények alapján kijelentette: a skótok erősebb
elkötelezettsége az Európai Unió iránt nem feleltethető meg az Egyesült
Királyságtól való elszakadás iránti vággyal. Szerinte amennyiben a brit
kormányzat sikeresen véghezviszi a kilépést – elsősorban a szabad kereskedelem
és a bevándorlás kérdését tekintve –, akkor a skót függetlenség gondolata
háttérbe szorulhat.
Végül
érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a skót nép erős nemzeti identitása
ellenére a függetlenség kérdésében sokkal kevésbé tűnik egységesnek, sőt a
függetlenségnek továbbra sincs meg a többségi támogatottsága az országrészben.
A Panelbase online közvélemény-kutató panel által 2017. március 13-17. között
végzett felmérés szerint – 5 százalékos tartózkodás mellett – a skótok 42
százaléka támogatja, míg 56 százaléka elutasítja Skócia függetlenné válásának
gondolatát. Ez alapján jogosan merülhet fel a kérdés: vajon elégnek bizonyul-e
a Brexit ahhoz, hogy megváltoztassa a skótok véleményét a független Skóciával
kapcsolatban?
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése