Változó világrend

Konferenciatudósítás

2019. február 22-én került megrendezésre a Szép új világ? A történelem mégsem ért véget! című konferencia a „Beszélgetések a jövőről” vitasorozat keretében a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma szervezésében. A rendezvénynek a Budapesti Corvinus Egyetem adott helyet. A konferencia moderátora Inotai Edit, a vita részvevői Győrffy Dóra (egyetemi tanár, politológus-közgazdász), Jeszenszky Géza (egyetemi tanár, volt külügyminiszter, nagykövet), Káncz Csaba (újságíró, geostratégiai szakértő), Szelényi Zsuzsa (külpolitikai szakértő, volt országgyűlési képviselő) és Rácz András (egyetemi tanár, Oroszország szakértő) voltak.

Változó világrend                                    

                   

A konferenciát Szent-Iványi István nyitotta meg, aki köszöntőjében nagyon fontos, a mai világrendet jelenleg alakító és befolyásoló eseményekre, tényezőkre hívta fel a figyelmet, ami későbbiekben a kerekasztal beszélgetés vitaindító témája lett. Pozitív szemléletével arról beszélt, hogyan kerülhető el, hogy a világ véget érjen. Erre több forgatókönyvet is felvázolt. Jelenleg egy unipoláris világban élünk, melyben a vezető szerep az Amerikai Egyesült Államoké. Ez egy liberális demokratikus világrend, ami azonban válságban van, kívülről és belülről is veszélynek van kitéve. Belülről a 2008-as pénzügyi válság okozta a legnagyobb problémát, kívülről pedig a revizionista hatalmak megjelenése, mint Kína és Oroszország. Míg a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország szándékai nyilvánvalóak (láthattuk ezt Grúzia, Ukrajna és Szíria esetében), addig Kína más stratégiával játszik, nem siet, 2050-re akar a világ vezetője lenni, inkább soft, mint hard power alkalmazásával. A legnagyobb veszélyt az új típusú fegyverkezési verseny jelenti, amely már nem csak hagyományos fegyverekkel, hanem a mesterséges intelligencia és különböző űrprogramok kihasználásával zajlik. Szent-Iványi azonban nem biztos benne, hogy egy többpólusú világ békét hozna, legalábbis nem Putyin és Kína ambícióival, a regionális nagyhatalmak több békét ígérnek. De Trump szűk látóköre is veszélyes, az Egyesült Államok nem hagyhatja magára a világot, viszont egy igazságosabb tehermegosztásra volna szükség. Ezután beszélt Magyarország szerepéről, ami ugyan kicsi, mégis felelős a békéért, még ha ez egy aszimmetrikus világbéke is. A romboló hatások csábítóak, de Magyarország érdeke a mostani liberális demokratikus világrend fennmaradása, és ehhez hozzá kell járulnia, a Nyugat mellé kell állnia.

Problémák és lehetséges megoldások

Szent-Iványi István vitaindító beszéde után került sor a panelbeszélgetésre, ahol a szakértők több kérdést jártak körül: valóban egy instabilabb világban élünk-e ma? Új hidegháború közeledik-e, vagy inkább forró háború? Ha igen, ez mégis milyen lenne, hol lenne? A panel első felében a „bomlasztó” nagyhatalmakról volt szó, Oroszország és Kína ambícióiról. A vitázó felek kölcsönösen egyetértettek abban, hogy most nincs hidegháború, Rácz különösen kiemelte, hogy Oroszországnak nincs szövetségi rendszere, nincs ideológiája, kisebb a népessége, terület, egy szóval a képességei nem olyanok, mint a Szovjetuniónak volt. Győrffy nevezte Oroszországot bomlasztónak, Kína ezzel szemben más. Próbál terjeszkedni Közép-Ázsiában, mondhatni gyarmatosít Afrikában nyersanyagok és olcsó munkaerő reményében. Bár 2025-től Kína növekedése csökken, számára is fontos a jelenlegi nemzetközi rend fenntartása, elsősorban a kereskedelem és az export miatt. Szelényi szerint jelenleg változás van, háború nincs. Lokális háborúk vannak, de újfajta logikával. Sokan kihasználják a háború adta lehetőségeket, a cél gyakran nem is a béke, hanem a háború folytatása, amiben hatalmas pénzek mozognak. Ezen a logikán változtatni kellene, az élethordozók és életfenntartó rendszerek védelme lenne a legfontosabb, és ehhez az európai logika áll legközelebb. Éppen ezért beszélhetünk egyfajta ellentétről az angol-szász nyugati világ és az eurázsiai hatalmi tengely között. A szakértők ezt követően az Európai Unió illetve Magyarország helyzetéről beszéltek. Nagy az egyetértés abban, hogy Magyarországnak nem érdemes hintapolitikát folytatnia - még akkor sem, ha ennek történelmi vonatkozásai vannak - nem szabadna elárulnia nyugati szövetségeseit, ha egy szabad világban akar élni. A jövőben ezek a nyugati szövetségeseink lehetnek egy Trump-utáni Egyesült Államok, Németország, skandináv államok, balti államok valamint Lengyelország.

A panelbeszélgetés témája is mutatja a jelenlegi helyzet relevanciáját. Sok szempontból kiszámíthatatlan, merre halad a világ.  Az államok különböző súllyal ugyan, de mind alakítói a nemzetközi rendnek, éppen ezért mindegyiknek aktívan részt kell vennie a válságok megelőzésében.