Termékeny félhold helyett terméketlen genfi találkozó

Kudarcba fulladt a szíriai konfliktus megoldására megrendezett genfi békekonferencia immár második fordulója, amely Svájcban, január utolsó hetében zajlott. A tárgyaláson a szíriai kormány és az ellenzék képviseletén kívül több nagyhatalom és ENSZ küldött is képviseltette magát, azonban az eltérő politikai szándékok – többek között Bashar al-Assad elnök hivatalban marasztalása vagy menesztése – és egymás vádolása miatt eredmény nem született.  

A január 22-én kezdődő, a svájci Montreuxben és Genfben tartott Szíria ügyével foglalkozó békekonferencia nagyobb siker nélkül ért véget. Bár ahogy arra a tárgyalást levezénylő Lakhdar Brahimi is utalt, a tárgyaló felek egy kicsi, de fontos lépést tettek meg azért, hogy a szíriai helyzet rendeződjön, nagy előrelépésről nem beszélhetünk. A nemzetközi rendszerre jellemző nagyhatalmi és állami ellenkező érdekek és szándékok már a konferencia megkezdése előtt megnyilvánultak, hiszen mikor Iránt is meghívta az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, Ban Ki-moon, a szíriai ellenzék visszavonta részvételi hajlandóságát. Ezért, mivel a Geneva Communiqué fő célja a két szír résztvevő egy asztalhoz való leültetése volt, Irán végül nem lehetett ott Svájcban, mely tárgyalást amúgy is sikertelennek jósolt meg az iszlám állam.

Ahogy az a sajtótájékoztatón is elhangzott, a szír kormány delegációja Walid Muallem vezetésével az ellenzék egységének hiányát emelte ki a konferencia végeztével, illetve mind a Szíriai Nemzeti Tanácsot mind Törökországot az országban harcoló terroristák támogatásával vádolta meg. Az már köztudott, hogy a szír államban a kormány ellenes erők között jihadisták, iszlamisták, és sokak szerint az Al-Kaidával kapcsolatban álló terroristák is harcolnak, akik egy egészen más arculattal képzelik el Szíriát. Teljes mértékben a sária törvényeit – iszlám jogrendszer – vezetnék be, de ezenkívül többek között a zenehallgatást, a vízipipa használatot és a nők öltözködését is szabályoznák. Ezzel szemben a szír kormányt a nyugati demokráciák és a hivatalosan elismert ellenzék egyaránt folyamatosan demokratikus követelmények elé állítja. Az USA a Szíriai Nemzeti Tanáccsal összhangban és ellenben Oroszországgal Bashar al-Assad távozásával, mint a tárgyalások folytatásának feltételével álltak elő, valamint az átmeneti kormány szükségessége is felmerült. Megállapodni nem sikerült, hiszen a szír kormánydelegáció az elnök legitimitását és hivatalban maradását szögezte le.

A rendszer szintjén továbbra is az a kérdés, hogy Törökországnak és Szíria szomszédjainak általában, mennyiben lenne érdeke egy gyenge, szétesés szélén álló államot tudni maguk mellett. Továbbá, hogy az Egyesült Államok a béke érdekében miért nem bízza rá a szír népre, és egy 3 éve töretlen hatalommal bíró és sikeresen ellenálló elnökre a termékeny félhold egyik legjelentősebb tagjának jövőjét.

A Szíriában harmadik éve húzódó, egyre véresebbé váló konfliktus 2011 tavaszán indult a hibás elnevezésű Arab Tavasz – hiszen a a több százezer áldozattal járó mozgalom az arabok számára inkább pokol, mintsem tavasz – eseménysorozat egyik láncszemeként. A kezdetben még csak békés célú, reformokat követelő tüntetések néhány hónap alatt polgárháború szélére sodorták az országot. A nemzetközi nagyhatalmakat, érdekeket és egyéb tényezőket sem nélkülöző helyzet már több mint százezer emberéletet követelt, köztük rengeteg a gyerek, és milliókat kényszerített otthonuk elhagyására. Sürgős megoldásra vár a történelmi jelentőségű állam, azonban mellébeszéléseken, vádaskodásokon, és külső politikai nyomáson kívül eddig nem sikerült eredményre jutni sem a Szíriát bomlasztó erőknek, sem a nemzetközi rendszer állami és nem állami szereplőinek.

Forrás:

http://rt.com/news/geneva-two-peace-conference-008/

http://rt.com/news/geneva-syria-meeting-result-484/

http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-26197864