Bűnözés elleni harc török módra

Nem csak az olasz állam kénytelen egymaga felvenni a küzdelmet a migránsválság következtében egyre növekvő nemzetközi bűnözéssel szemben. De vajon milyen hatékonysággal lép fel a határokon átnyúló illegális cselekmények ellen egy nem Európai Uniós tagállam, ám mégis regionális hatalom, Törökország?

A tömeges migráció megindulása óta Törökországban is drámai módon megnövekedett az illegális cselekményeket mérő ráta. Főként azóta virágzik az embercsempészet, drogcsempészet, pénzmosás illetve egyéb bűnözési formák, mióta körülbelül öt évvel ezelőtt kitört a háború Szíriában. Az egyre nagyobb mértéket öltő migrációs válság következtében Törökországot is elárasztották a menekültek, a növekvő krízis pedig melegágya lett az ember- illetve drogcsempészeknek. Helyhiány miatt a migránsok sokkal sebezhetőbbek, az embercsempész pedig álmaik megvalósítását – Európába és legfőképp Németországba való szállítását – kínálja „kisebb ellenszolgáltatás” (személyenként $1000) fejében.

Az embercsempészet mellett tökéletes környezet alakult ki a drogszállítók számára is, bár Törökország számukra legtöbb esetben „csupán” tranzitország, a Közel-Kelet utolsó állama, amin Afganisztán vagy Irán felől Európa felé vezető útjuk során a csempészek utolsóként áthaladnak. Az országon átmenő drogforgalom éves becsült összege $4 billióra rúg.

A súlyosbodó helyzet megoldására ez év elején stratégiai tervet dolgozott ki a török kormány: komoly lépéseket irányoznak elő a megnövekedett bűnözés visszaszorítására. Törvényi szabályozásban az embercsempészetet terrorcselekménynek minősítenék, mely komolyabb felelősségre vonást eredményezne az ilyesfajta bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. Ezen felül Numan Kurtulmuş, kormányzati szóvivő és miniszterelnök helyettes azt is elmondta, hogy szorosabb együttműködést terveznek kiépíteni a különböző rendvédelmi és közigazgatási szervek közt, mint pl. rendőrség, parti őrség, csendőrség, helyi kormányzati szervek stb. Emellett egy speciális rendőrségi osztályt is létre fognak hozni, mely kizárólag embercsempészettel foglalkozik majd. Mindezeken felül 2015 végén újraszervezték a Turkish National Police-t (Török Nemzeti Rendőrség), illetve a KOM – Anti-Smuggling and Organized Crime Department-et (Csempészet- és Szervezett Bűnözés Elleni Osztály) is.

Az állami intézkedések bíztatóan hatnak, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Európa határán Törökország az, akire talán a legnagyobb migrációs tömeg zúdult, maga után vonva számtalan negatív következményt és költséget. A török külügyminiszter már 2014-ben úgy nyilatkozott, hogy a helyzet valódi megoldása csak úgy lehetséges, ha az EU és más országok is együttműködnek mind a migrációs válság, mind az ennek következtében megnövekedett szervezett bűnözés felszámolásában. A nemzetközi kooperáció szükségességét mutatják a német-török tárgyalások is, mely során Németország 3 billió eurót ígért Törökországnak – bizonyos feltételek mellett.

Kérdéses, hogy milyen hatásfoka illetve eredménye lesz a (talán) megindult nemzetközi együttműködésnek, az azonban bizonyos, hogy mielőbb kezelni kell a helyzetet nem csupán a határokon átnyúló, egyre fokozódó bűnözés miatt, hanem a közelmúltban Belgiumban, Törökországban és másutt történt események is rá kellene döbbentsék a nemzetközi közösséget, hogy sürgős és hatékony együttműködésre van szükség.

Források:

http://www.izu.edu.tr/Assets/Content/file/20130201-bc.pdf

http://english.alarabiya.net/en/perspective/features/2014/12/05/Turkey-sees-rise-in-human-trafficking-due-to-migration.html

http://www.mfa.gov.tr/turkey-on-trafficking-in-human-beings.en.mfa

http://www.dailysabah.com/legislation/2016/02/01/turkey-to-consider-human-trafficking-as-terror-crime-to-curb-illegal-migration

http://www.dailysabah.com/nation/2016/01/25/drug-sting-reveals-links-between-assad-russia