Mennni vagy maradni? Valóban sérül a brit szuverenitás?
Az Egyesült Királyság 1973 óta oszlopos tagja az Európai Uniónak, azonban a kapcsolat, ami sosem volt zökkenőmentes, most mélypontjára jutott. A szíriai polgárháború kapcsán Európába áramló menekültválság uniós szintű kezelése az utolsó csepp a pohárban, ami átbillenteni látszik a mérleg nyelvét a szkeptikusok irányába. A politikai nyomás növekedése miatt David Cameron miniszterelnök referendumot tűzött ki ez év június 23-ára az Egyesült Királyság EU tagságának kérdéséről.
Az Egyesült Királyság uniós tagsága mellett érvelők elsősorban gazdasági
jellegű érvei mellett, az ellenzők az egységes piac működésének nem megfelelő
szintű hatékonyságáról, az EU világgazdasági szerepének csökkenéséről és a
tagországok szuverenitásának jelentős mértékű korlátozásáról szólnak. A
szuverenitásuk sérülése az, ami nagyon érzékenyen érinti a brit szkeptikusokat.
Görögország példáját hangsúlyozzák, a 20%-ról 9,5%-ra csökkent szavazati
súlyukat az EU intézményrendszerében, illetve azt a számukra jelentős mértékben
kedvezőtlen döntési mechanizmust, amiben az általuk ellenzett 576 javaslatból
485 mégis elfogadásra került 2009-2014 között.
Látszólag sem az EU tagság mellett és főleg az ellene érvelők nem emelik
ki, hogy a döntési korlátozottságuk elég hiteltelennek látszik, ami az EU
szervezetét érintő jelentős kérdéseket illeti. Itt mindenképpen megemlítendő a
négy területen alkalmazott úgynevezett opt-out, amelyet olyan elhanyagolható
integrációs kérdések esetében érvényesítettek, mint a schengeni határrendszer,
a gazdasági és monetáris unió, az Európai Unió Alapjogi Chartája, illetve a
jelenlegi menekültválság kapcsán a biztonsági és igazságügyi területeken való
együttműködésről. Utóbbit a már Európa területére érkezett menekültek kötelező
kvótarendszer alapján történő újratelepítésének szavazásánál érvényesítették.
Helyette húszezer szíriai menekült közel-keleti menekülttáborokból való
betelepítését vállalták a következő 5 év folyamán, ami a térségből menekült
jelenlegi 4 millió fő 0.5%-ának befogadását jelenti az ötéves időtartam alatt,
míg a már Európába érkezett néhány ország számára kiemelt nehézséget jelentő
menekültek kezelésében egyáltalán nem jelent segítséget.
Jól látszik, hogy az Egyesült Királyság, ha a szabályozásokat érintő
kérdésekben nem is tudja érvényesíteni az akaratát elvárásai szerint, a
legjelentősebb kérdésekben végső soron a saját akarata alapján cselekszik, ha
oda kerül a sor, opt-out alkalmazásával. Erejét mi sem mutatja jobban, mint a
német kancellári hivatal azon álláspontja, miszerint ami nem az európai értékek
teljes elárulását jelentené, az mind alku tárgya lehet a britek unióban tartása
érdekében. Aggodalmuk nem alaptalan, hiszen a legfrissebb közvélemény kutatások
alapján a brit társadalom körülbelül fele-fele arányban megoszlik az EU tagság
kérdésében, ráadásul a referendum éppen a menekültek Európába áramlási hullámának
a várható csúcsán lesz megtartva, ami könnyen elbillentheti a mérleg nyelvét.
Források:
http://www.theguardian.com/politics/2016/jan/25/holding-eu-vote-during-migration-crisis-terrible-uk-told-enrico-letta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése