A 2011 elején kirobbant „arab
tavasz” számos problémát okozott a nyugati világ számára. A legnagyobb gond,
amivel a mai napig jó néhány európai ország szembenézni kényszerül, a
menekültválság. Vajon hogy borítja fel a kialakult helyzet az egyes államok
társadalmi viszonyait és hogyan képesek a befogadott menekültek beilleszkedni?
Az
Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) több jelentést is készített
az elmúlt időszakban. Megvizsgálták többek között a menedékkérők származási
országait, a nemek eloszlását, illetve a különböző korcsoportokat is. Elsősorban
Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkeznek a menekültek, akik nagy része
férfi, de sajnos sok a nő és gyermek is, akik közül sokan életük vesztik már az
utazás során. A migráns krízis kitörése óta már nagyjából 10.000 gyermek „veszett
el” Európában.
A
legutóbbi jelentések szerint, az európai kontinensre érkezők mintegy 40%-a
gyermek, fiatalkorú. A legnagyobb számban Szíria és Irak területéről érkeznek a
kiskorú menekültek. Szomorú tény, hogy a kirobbant válság miatt, rengetegen
kényszerülnek elhagyni hazájukat. Akadnak köztük olyanok is, akik nagy
tervekkel vágtak neki a középiskolának, orvosnak vagy jogásznak készültek, de a
polgárháború keresztül húzta terveiket és menekülni kényszerültek. Igen meglepő
eredmény, hogy a fiúk és lányok megoszlásában, a 16-17 éves korosztályban, ma
már magasabb az arány Svédországban, mint Kínában. Vajon hogyan képesek ezek a
gyerekek beilleszkedni egy számukra teljesen idegen kulturális környezetbe? Ez
a kérdés számos szakértőt foglalkoztat szerte a világban.
A
legnagyobb esélyük talán Németországban van, hiszen az országban, például,
számottevő török kisebbség is él, akik évtizedek óta, sokadik generációjú német
állampolgárok. De vegyes a társadalom Franciaországban is vagy Angliában. A kérdés
már csak, mennyire nyitottak újabb kisebbségek befogadására?
A
muszlimok helyzete a világban korántsem olyan egyszerű, hiszen az „arab tavasz”
kitörése és az Iszlám Álam megjelenése óta, a nyugati országok félnek a
terrorizmus veszélyétől, emiatt kevésbé befogadóak. Az iszlám fundamentalizmus
megerősödése növelte az ellenszenvet az iszlám vallású országok ellen. Ez egy
igen szomorú tény, hiszen a fundamentalizmus nem jelent egyet a radikalizálódással:
nem minden muszlim fundamentalista és nem minden fundamentalista terrorista.
Ezt nem volna szabad elfeledni, de a nyugati emberek fejében kialakult képet
nem egyszerű megváltoztatni.
A
gyerekeknek tehát nem könnyű egyik országban sem. Teljesen más kulturális
környezetből érkeznek, más a mindennapos megszokott rendjük, ami toleráns
társadalmat követelne meg. Meg kellene adni az esélyt, hogy ugyan úgy iskolába
járhassanak, és ne érje őket hátrányos megkülönböztetés származásuk vagy
vallásuk miatt. Ehhez azonban még jelentős időnek el kell telnie, Európának még
hosszú utat kell megtennie.
Források:
www.unhcr.org
www.unhcr.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése