A
török-EU kapcsolatok alakulása a migrációs krízis hatására
Az Európai Unió és Törökország
egymásra utaltsága a migrációs nyomással szemben sokak szerint nagyban
hozzájárulhat a két fél közti bilaterális kapcsolatok további erősödéséhez. Tavaly
ősszel már arról cikkeztek, hogy a migrációs válság Törökország EU
csatlakozását is felgyorsíthatja. Úgy tűnik azonban, hogy a válság egyelőre
csak feszültségeket szít a felek között, és ha nem sikerül sürgősen megoldást
találni a menekültválságra, az Ankara és Brüsszel közti viszony csak tovább
romolhat.
A
feszültség fő forrása, hogy a Törökországon keresztül Európába érkező migránsok
visszafogadása nem a tervezett ütemben zajlik. A felek ugyanis még 2015 őszén a
török-EU csúcson állapodtak meg arról, hogy az európai országok visszaküldhetik
Törökországba azokat a migránsokat akik a törökökön keresztül érkeztek Európába
de ott nem kaptak menekültstátust. A közös akcióterv része volt ezen kívül
többek között az is, hogy Törökország erőfeszítéseket tesz, hogy megfékezze az
Európába irányuló migrációs hullámot, aminek fejében viszont az EU vállalta,
hogy felgyorsítja a törökök vízumliberalizációját és a több mint tíz éve
tagjelölt ország csatlakozási folyamatát.
A
probléma, hogy egyik fél sem akarja teljesíteni az akciótervben vállalt
szerepét, amíg nem látja, hogy a másik fél is elkötelezett a feltételek
teljesítésében. A hét folyamán Törökország EU csatlakozásért felelős
minisztere, Volkan Bozkir csípősen meg is jegyezte, hogy amennyiben a
visszafogadási egyezmény életbe lépésének idejére, vagyis 2016 júniusáig nem
történik meg a vízumliberalizáció, Törökországnak joga van felmondani az
egyezményt. Hozzátette továbbá, hogy az iraki és szíriai migránsok – akik a
menekültek nagyobbik részét teszik ki – nem képezik az alku részét. Törökország
ugyanis az 1951-es ENSZ Menekültügyi Egyezményt „földrajzi fenntartás”
klauzulával egészítette ki amelyben Törökország korlátot szabott az országba
érkező menekültek számának. A feltétel csak abban az esetben módosítható ha
Törökország az Európai Unió tagjává válik.
Az
unió részéről ugyanakkor folyamatos problémát jelent az Égei-tengeren keresztül
Görögország területére érkező migránsok napi többezres tömege, ami olyan
feszültségeket generál a közösségen belül, hogy az már az integráció kohézióját
és a schengeni határokat is veszélyezteti. A migránsok száma ugyanis 2015-re megduplázódott és lassan eléri az 1,25 milliót.
Ahhoz
azonban, hogy a visszafogadási folyamat zavartalanul lezajlódjon,
Törökországnak előbb több mint 70 országnál kell visszafogadási és vízum egyezményeket
kiharcolnia, hogy a migránsokat vissza tudják juttatni a kibocsátó országokba. A
folyamat tehát hosszadalmas és bonyolult mechanizmus, amit nem fognak tudni
egykönnyen levezényelni az érintett felek. Az viszont bíztató jel, hogy míg pár
hónapja még csak 8 %-át regisztrálták a Görögországba érkező menekülteknek,
addig ez a mai napon sikeresen megtörtént a Törökországból Görögországba érkező
migránsok esetében.
A
feszültségek oldására és az álláspontok közelítésére március 7-én hétfőn újabb migrációs
csúcstalálkozót tartanak az EU és Törökország között Brüsszelben, jelentette be
Donald Tusk az Európai Tanács elnöke. Leszögezte továbbá, hogy a korábban
megkötött közös akcióterv továbbra is prioritást élvez, és a feleknek minden
tőlük telhetőt meg kell tenniük a siker érdekében.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése