Hová lett Matteo Renzi harci kedve?
Az olaszok temperamentuma világszerte ismert. Azonban az
mégis merész húzás, hogy Matteo Renzi olasz miniszterelnök megtorlással
fenyegeti Oroszországot. Erre talán ő maga is rájött, vagy talán mások bírták
jobb belátásra? Továbbra is rejtély, hogy mi sarkallta az olasz miniszterelnököt
álláspontja újragondolására, azonban az elmúlt pár hónapot vizsgálva egyértelmű
a változás.
Az olaszországi Demokrata Párt vezetője, Matteo Renzi rendkívüli
támogatás mellett került kormányra 2014 elején, az olaszok 56 százaléka
szerette volna, hogy ő vegye át az ország irányítását. Stabilitást,
kiszámíthatóságot és határozott fellépést vártak tőle, a bel- és külpolitikai
ügyeket illetően egyaránt. Ezeknek az elvárásoknak a belpolitikát tekintve
teljes mértékben eleget tett, jól kidolgozott reformjait következetesen véghezviszi,
ezt többek között Angela Merkel német kancellár is elismerésre méltónak nevezte
és arra bíztatta a miniszterelnököt, hogy a megkezdett úton tovább haladva
folytassa munkáját.
Ez a következetesség azonban nem minden területen jelenik
meg. A Renzi által képviselt olasz külpolitika az ukrán válságot tekintve
erősen változó. Sőt, áttekintve az elmúlt időszak eseményeit, talán a
legmegfelelőbb szó az lenne: halványuló. Előző év augusztusában, fél évvel
kormányra kerülése után Renzi rendkívül határozott hangnemet ütött meg az
ukrajnai orosz megszállással kapcsolatban, élesen bírálta az oroszok
cselekedetét, nemtetszésének minden további nélkül hangot is adott. A magyar
sajtó példaként állította elénk az olasz kormányfőt, a HVG ezzel a címmel
jelentetett meg cikket a témában: „Ukrán
válság: más nem finomkodik úgy, ahogyan a magyar külügy”. Az írásból kiderül,
Renzi olyannyira nem kívánta véka alá rejteni felháborodását az oroszok
lépéseivel kapcsolatban, hogy telefonon közölte Vlagyimir Putyin orosz
miniszterelnökkel: az Ukrajnába való bevonulásuk „tűrhetetlen, és a
következményei igen súlyosak lesznek”. Egy ehhez mérten kemény
véleménynyilvánítás után joggal volt várható a folytatás.
A folytatás azonban
elmaradt. Az ominózus telefonbeszélgetést követően a további hírek kivétel
nélkül arról szóltak, hogy Olaszország mindenben az Európai Unió álláspontját
támogatja és a konfliktus békés lezárását sürgeti. Nyoma sem volt már a Putyint
fenyegető Renzinek többek között a 2015. február 14-én Párizsban tartott G7
találkozón, ahol az Olaszország által is aláírt közleményben a minszki
tűzszüneti megállapodás tiszteletben tartását hangsúlyozták. Az olasz
miniszterelnök a korábbinál jelentősen engedékenyebb hangnemet ütött meg a
tegnapi olasz-francia csúcstalálkozón is, ahol a francia elnökkel egyetértésben
reményét fejezte ki, hogy Oroszország
hamarosan visszatér a tárgyalóasztalhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése