Németország odaüt, ahol a legjobban fáj, de nem teljes erőből

Az elmúlt hónapokban az Európai Unió és köztük Németország, további szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, annak expanziós külpolitikája és a Krím-félsziget annektálása miatt. Bár ezen szankciók hosszú távon komoly károkat okozhatnak az Orosz Föderációnak, de vitális gazdasági érdekeket nem sértenek, hogy ezek tényleg kemény ütések lesznek Oroszország számára, vagy csak atyai pofonok, az nagyrészt Németországon múlik.

Németország és Oroszországot már a második világháború óta különös kapcsolat jellemzi. Az akkori kölcsönös pusztítás, majd a hidegháború utáni német nyitás megalapozta a két állam közti szoros kapcsolatot. A Gerhard Schröder vezette gazdasági segítségnyújtás az orosz gazdaság és társadalom modernizálásáért, illetve a Dimitrij Medvegyev személyében megtestesülő modern Oroszország, egy hosszú távú virágzó kapcsolatot sugallt. Azonban ezen pozitív várakozások hamar szertefoszlottak, amikor 2012-ben Vlagyimir Putyin ismét elnök lett, ezzel folytatva az autoriter rendszer építését, egyértelművé téve, hogy Medvegyev csupán báb volt Putyin kezében. A kapcsolat további meredek lejtőn indult el az ukrajnai válsággal, mely során Oroszország elcsatolta a Krím-félszigetet.

Európa felveszi a kesztyűt

A terjeszkedő orosz külpolitika miatt, az Európai Unió – köztük Németország is – és az Egyesült Államok is a szankciós politikát látták a legcélravezetőbbnek. Azonban Angela Merkel német kancellár a
z azonnali szankciók helyett a diplomáciai tárgyalásokat preferálta, de azok eredménytelensége miatt, végül Berlin is a szankciók mellett tette le a voksát, a német belpolitikai érdekcsoportok szava ellenére.

Ezen szankciók orosz és krími politikus vagyonának befagyasztását és kitiltását, infrastrukturális beruházások tiltását a Krím-félszigeten, és a fekete-tengeri olaj- és gázfeltárási tevékenység tiltását jelentette. Továbbá Angela Merkel nem zárta ki a további szankciók lehetőségét, amennyiben Putyin továbbra sem hajlandó együttműködni.

Kemény horog vagy atyai pofon?

Noha az említett szankciók kevésnek tűnhetnek, világosan kell látni, hogy Németország és Oroszország között rendkívül szoros és fontos gazdasági kapcsolatok húzódnak, és az ezt érintő szankciók komoly károkat okozhatnak mindkét fél gazdaságában. A két állam közti kereskedelem körülbelül 77 milliárd eurót tesz ki, melyben a legfontosabb tételek a Németországba importált kőolaj és földgáz, illetve az Oroszországba exportált gépkocsik, vonatok és feldolgozott termékek, továbbá több mint 6000 német céget regisztráltak Oroszországban, amik több mint 20 milliárd eurót fektettek be az elmúlt években és további befektetéseket terveznek a következő években is.

A terjeszkedő és agresszív orosz külpolitika miatt nem zárhatók ki a további szankciók lehetősége, azonban a két állam közti szoros kapcsolatok miatt, nem valószínű, hogy vitális szektorokat érintenek, mivel az csorbítaná mindkét állam érdekeit.

Források:
http://www.foreignaffairs.com/articles/141018/mitchell-a-orenstein/get-ready-for-a-russo-german-europe
http://www.dw.de/germany-warns-against-tougher-sanctions-on-russia/a-18169784
http://www.spiegel.de/international/europe/germany-to-play-central-but-expensive-role-in-sanctions-against-russia-a-959019.html
http://www.spiegel.de/international/business/german-economy-hit-by-us-eu-sanctions-on-russia-a-982075.html
http://www.reuters.com/article/2014/11/28/us-ukraine-crisis-germany-sanctions-idUSKCN0JC18B20141128