Peking
21. századi geo-stratégiának középpontjában régmúlt idők selyem útjának újbóli
megépítése áll, ezáltal próbál pozíciókat szerezni Eurázsiában.
Miközben Sir Halford
Mackinder, Heartland elméletében a cári Oroszország Eurázsiai (hátország) expanziós
politikájára hívja fel a nemzetközi közösség, kiemelten a nyugat figyelmét,
addig napjainkban nem hunyhatunk szemet a kínai szándékok fölött sem, habár
Peking a katonai expanzió helyett gazdasági és pénzügyi hatásgyakorlás révén teszi
mindezt. Az új szárazföldi selyemútvonal esetében kiemelt jelentőséggel bír a
vasút. Kínai Népköztársaság jelenleg vezető szerepet tölt be a gyorsvasúthálózatok
építésében, amelyeket a szomszédos államokra is kiterjeszt. Korábban a több
millió dolláros befektetések, vasút- és útvonalhálózatok, valamint gázvezetékek
mind délre, azaz Közép-Ázsiába vezettek, ma már észak felé is tevékenyen
építkeznek. Egyik fő célkitűzés a több, mint 7000 kilométeres Moszkvát és Pekinget
összekötő autópálya, amely a korábbi hatnapos utazási időt harminchárom órára
rövidíti le. Ha sikeresnek bizonyulnak ezen próbálkozásaik, akkor vasút és
útvonalhálózataik révén átalakíthatják, továbbá befolyásolhatják a
kontinentális politikát a térségben. Fontos kiemelni, hogy az Amerikai Egyesült
Államok befolyása erre a térségre nem terjed ki, továbbá így megkerülhetőek
lesznek tengeri kereskedelmi övezetek, amelyek a nagyhatalom
haditengerészetének felügyelete alatt állnak a második világháború befejezése
óta. Továbbmenve egy északi – Moszkva közreműködésével, északi-sarkvidék
irányába – és egy déli – Indiai óceánon áthaladó - tengerészeti selyem út és
tervben van, amely közvetlenül kötné össze Pekinget az Eurázsiai partokkal. Mind
gazdaságilag, mind stratégiailag profitálna, ha sikerülne összefogni a régiót a
fennhatósága alatt, hiszen többletbevételre tenne szert, valamint stratégiailag
ez a befolyási övezet az Amerikai Egyesült Államok számára bevehetetlen lenne.
Az Orosz Föderáció - a
regionális nagyhatalom, ami továbbra is fennhatósága alatt tartja a régió
legfontosabb térségeit - közreműködése, vagy legalábbis a beleegyezése nélkül
Kína nem lesz képes az Eurázsiai erődítmény kiépítésére és fenntartására. A
cári Oroszországgal ellentétben úgy tűnik, hogy a jelenlegi moszkvai vezetés
nem áll a pekingi törekvések útjába. Regionális konfliktusba keveredve a
nyugattal Ukrajna miatt, kivéreztetett gazdássággal, nemzetközi szankcióktól
sújtva, tartósan alacsony olajárak következtében Vlagyimir Putyinnak nem lesz
más választása, mintsem közeledni Hszi Csin-ping felé. A Kínai
Népköztársaság perspektívájából Ukrajna egy távoli, periférikus
jelentőségű, relatíve kis kiterjedésű és népességű országnak látszik, mely
egyértelműen más hatalmi tényezők (elsősorban az Oroszországi Föderáció,
másodsorban az Európai Unió) érdekövezetéhez tartozik, ennek megváltoztatásához
pedig Pekingnek sem érdeke nem fűződik, sem képessége nincs hozzá. Peking
készen áll a segítő kezet nyújtani a gyenge lábakon álló orosz államnak, ezért 2014
októberében a két ország központi bankja huszonöt billió amerikai dollár értékű
megállapodást kötöttek, melynek értelmében ha szükséges pénzt folyósítanak az
oroszoknak. Feltételezhető, hogy a pénzügyi segítségért cserébe a kínaiak
kedvezményes áron vásárolhatnak orosz természeti erőforrásokat és
haditechnológiát. Dmitri Trenin, orosz szakértő szerint a kínai Selyemút az
oroszok által dédelgetett Eurázsiai unió víziója dőlhet romba. Amire
számíthatunk befektetések, energia-megállapodások, ipari-technológiai
partnerség a két állam között, amely a súlypontot Moszkvából Pekingbe helyezi.
Bár Kína doktrínája
eddig alapvetően arra épült, hogy nem akar világhatalom lenni, az új
középosztály nacionalizmusa olyan konfliktusokba viheti bele a kínai vezetést,
amelyre az ország nincs felkészülve. Kínában nincsenek választások, a vezetés
mégsem hagyhatja figyelmen kívül a közvéleményt, amely egyre erőteljesebb
fellépést követel egyes nemzetközi kérdésekben. A fentiek ellenére korai még azt
kijelenteni, hogy az ázsiai állam a hátország nagyhatalma, s ez által a világ
urává válna. Miközben Moszkva Ukrajnával és a Nyugattal van elfoglalva,
valójában Peking lehet az a hatalom, amely előtt kénytelen lesz fejet hajtani a
jövőben
Források:
http://nit.uni-nke.hu/uploads/media_items/svkk-elemzesek-2014-22-2.original.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése