Ukrajna és az Európai Unió - egy könnyed kapcsolat?

A gazdasági és eszmei támogatáson kívül az Európai Unió (EU) továbbra sem kíván komolyabban beavatkozni az ukrán válságba.

A máig tartó, változó intenzitással folyó ukrán válság 2013. november 21-én vette kezdetét. Az akkori tüntetéssorozat oka Mikola Azarov ukrán kormányfő bejelentése, miszerint nem írja alá az Európai Unióval előkészített társulási egyezményt. A hivatalosan 2014. május 25-én megválasztott új kormány képviselői viszont az EU-val való kapcsolat megerősítése mellett törtek lándzsát. Ennek hatására márciusban mégis aláírásra került a társulási megállapodás politikai része, júniusban a gazdasági vonatkozásokkal kiegészített teljes megállapodás, majd fél év múlva a ratifikációra is sor került.

De miben is áll a szerződés lényege? Először is, téves lenne úgy ítélni, hogy ez már garancia lenne a csatlakozásra, ennek ötletét Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is elvetette. Egyelőre a cél Ukrajna gazdasági – politikai fejlődésének elősegítése, a független, demokratikus intézményrendszer kiépítése, a korrupció visszaszorítása, az emberi jogok tiszteletének előmozdítása. Ehhez az EU anyagi és politikai támogatást is nyújt.

A szerződés mély és átfogó szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról is szól, bár ennek életbe léptetését 2015 végéig – az EU, Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások eredményeként – elhalasztották. Meg kell jegyezni azonban, hogy az EU egyes kedvezményeket autonóm módon 2016 elejéig is garantál az ukrán állam számára, így például az ukrán árucikkek nagy része vámmentesen juthat be az uniós országok piacaira.

Ugyanakkor az EU aggodalommal szemléli a Krím-félsziget Oroszország általi annektálását, illetve Donyeck és Luhanszk megye elszakadási törekvéseit és Oroszország általi támogatását, valamint a jelenlegi, 2015. február 14-én életbe lépett minszki tűzszünet megsértését. Petro Porosenko ukrán államfő kifejtette, hogy a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió rendőri missziót küldene a térségbe, megakadályozva ezzel a konfliktus eszkalációját. Erre a felvetésre Johannes Hahn, az EU bővítésért és keleti partnerségért felelős biztosa meglehetősen tartózkodóan reagált, hangsúlyozva, hogy a minszki megállapodásban szereplő pontok végrehajtása a prioritás a jelenlegi helyzetben (tűzszünet, foglyok cseréje, ukrán hadsereg egységeinek visszavonása, humanitárius felügyelet és folyosók biztosítása). Fontos megjegyezni, hogy az EU a konfliktus békés rendezését támogatja, ennek hangot is adott ,,normandiai négyek” találkozóján Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő is.