A putyini Oroszország
asztalához hányan kaptak meghívót? Lényeges
kérdés, de még lényegesebb ennél, hogy mi szerepel az étlapon. Egyre jobban
látszódik, hogy a Balkán mennyire fontos az Orosz Föderáció számára. Azonban a térség
elcsábítása az Európai Uniótól valójában a térség elleni buzdítást rejti
magában, vagy újabb szövetségeseket keresnek az oroszok, hogy Európa kapuiban
toporoghassanak? Ideje volna rendet tenni a sok fogás között.
Az elmúlt hetekben az Európai Tanács
elmondása alapján már Szerbia mellett Albánia és Macedónia is készen áll, hogy
csatlakozzon az Európai Unióhoz. De mit szeretne az EU valójában? Ugyanis a
korábbi gazdasági válság, illetve a Brexit által elszenvedett pofonok egyre
inkább arra sarkallják a térséget, hogy stabilizációt teremtsen. Márpedig mély
ismeretek nélkül is egyértelmű, hogy ha instabil országok csatlakozása zöld
utat kap, az kevésbé vezet a stabilizációs folyamatok kiteljesedéséhez.
De mit szól ehhez a nemzetközi színtér
erős szereplője Oroszország?
Több szempontból is fontos számára a
Balkán, leginkább Szerbia. Azonban a többi országgal is igyekszik olyasfajta
kapcsolatot ápolni, mellyel inkább elcsábítja őket az Európai Uniótól és saját
malmára hajtja a vizet. Azonban nem mindig Putyin kénye kedve szerint zajlanak
a események. Például nem tapsoltak örömükben, amikor tavaly júniusban
Montenegró NATO tag lett. Az esemény után Oroszországban úgy vélekedtek a
csatlakozásról, miszerint Montenegró lakosságának nagy része egyáltalán nem támogatta
ezt a folyamatot, tehát az ország megsértette a demokrácia legalapvetőbb
elveit. Vajon mennyire állja meg a helyét ez az orosz kijelentés? Mindemellett
a jelentős montenegrói orosz befektetéseiket is féltik.
Valószínűleg az sem tette boldoggá az
orosz feleket, amikor Donald Tusk április 25.-én Belgrádban kijelentette, hogy
az Európai Unió Szerbia és a Nyugat-Balkán legmegbízhatóbb partnere kíván
lenni. Ennek ellenére nem valószínű, hogy Putyin kétségbe esett volna, hiszen a
Balkán csak az egyik fogás, mellette a Baltikum is megtalálható az orosz
étlapon.
Ugyan hidegháborús hangulat nincs a
balti országokban, és az emberek mindennapi életét sem hatja át az orosz
katonai fenyegetés kérdése. Azonban, az aggodalom mégis megnyilvánult, amikor a
baltiak felgyorsították a katonai fejlesztéseiket. Lettországban és Litvániában
ismét bevezették a sorkötelezettséget, bár egyelőre csak önkéntes alapon,
Észtországban pedig eleve nagy hagyománya van az önkéntes tartalékos rendszer
működtetésének, minden fiatal észt férfi katonai szolgálatot vállal. Ami igazán
aggodalomra ad okot a balti államokban, az az propaganda.
Azonban egyelőre a jövő zenéje, hogy a
térségben hogyan alakul majd a helyzet, viszont annál inkább lényegesebb az
izgalomra okot adó orosz hatás, befolyás feltűnése a cikkben korábban említett
területeken. Az orosz medve továbbra is éhes és csak nemrég ébredt téli
álmából.
Források:
https://www.washingtonpost.com/newssearch/?query=balkan&sort=Relevance&datefilter=All%20Since%202005
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése