Nagy Sándor állama feladhatja történelemhamisításra irányuló országimázspolitikáját

Nagy Sándor állama feladhatja történelemhamisításra irányuló országimázspolitikáját

A Balkánon 25 éve tart a makedón kultúrán és örökségen való marakodás a szomszédos Görögország és Macedónia között. Athén már a kezdetektől ellenezte az 1991-ben megalakult állam névválasztását is, mivel az valójában csak a volt Jugoszláv Köztársaság egy utódállama és nem köthető semmilyen módon a hajdani Makedón Birodalomhoz. Ennek ellenére a jobboldali vezetés 2017-ig a történelmi öntudat megerősítését tűzte ki elsődleges céljául. Ennek keretében az országalapító, Nagy Sándor nevével fémjeleztek minden fontosabb középületet, teret, utat, sőt még a nemzetközi repülőteret is. Az új szociáldemokrata kormány azonban nem erőlteti tovább a túlhajszolt kultúrpolitikát és a görögökkel is megbékélésre törekszik. Az új kormány már saját országa nevének megváltoztatására is hajlandó lenne.

Az 1991-ben megalakult Macedónia (hivatalos nevén: Macedón Volt Jugoszláv Köztársaság) már névválasztásával is felkorbácsolta az indulatokat Görögországban.  A görög kormány már a kezdetektől hangot adott azon aggodalmának, mely szerint azonos nevű tartományukkal szemben Macedónia bármikor területi követelésekkel léphet fel. A görögök ezen felül kijelentették, hogy makedónia -  és vele együtt annak kultúrája - kizárólag az övék és az is marad hiszen a volt Jugoszláv Köztársaságból kiváló Macedónia valójában csak igen kis része állt Nagy Sándor uralma alatt.

Ennek ellenére a 2006-ban kormányra került konzervatív-nacionalista párt a nemzetépítés folyamataként, továbbra is a történelmi múlt hangsúlyozására törekedett. Az ország nemzetközi repülőterét és autópályáját Nagy Sándorról nevezték el csakúgy, mint számos középületét. Mindennek a tetejében főtere szintén a makedón hódító nevét viseli, melynek közepére nemzeti hősük gigantikus lovasszobrát emelték.

 A jobboldal a név és kultúra használatából, annak ellenére sem engedett, hogy Görögország folyamatosan megvétózta a NATO-hoz és EU-hoz való csatlakozásukat. A Zoran Zaev vezette szociáldemokrata kormány, azonban már 2017-óta a megegyezés lehetőségét keresi és bizonyos engedményekre is hajlandóságot mutat. Az áttörést 2018. februárja hozta el, amikor is a Nagy Sándor repülőteret, Skopje Nemzetközi Repülőtérre az autópályát pedig a Barátság névre keresztelték át, melyet többek között Angela Merkel német kancellár is üdvözölt. A jobbosok persze tüntetnek miszerint Macedónia neve nem eladó.

Hozhat-e tehát megegyezést ez az év? A miniszterelnök már az ország nevének megváltoztatására is rábólintott, melyet egyelőre a parlament nem szavazott meg, de az eddig követett politikai irányvonal és a gyakorlati megvalósítások mindenképpen pozitív irányba mutatnak.

Lesz-e tehát 2018-ban egy új névvel rendelkező állam, mely az európai elszigeteltségből kilépve és nemzeti indulatoktól fűtött külpolitikáján felülemelkedve nyitni tud a nyugat és fejlődés felé.