A hibrid hadviselés nem újdonság

A hibrid hadviselés nem újdonság

            A NATOveristy című kezdeményezés részeként 18 magyar egyetemista vehetett részt a NATO és a Varsói Egyetem által közösen szervezett szimulációs játékon és szemináriumon. A május 9-10.-én megtartott kétnapos program során a résztvevők megismerkedhettek a modern dezinformációs hadviselés rejtelmeivel és próbára tehették diplomáciai készségeiket is egy fiktív szcenárió keretein belül.

            Az első napon egy rövid köszöntő után kezdetét vette a játék. Az játékosoknak különböző NATO tagállamokat képviselve kellett egy krízishelyzettel megbirkózniuk: egy RED kódnévvel ellátott harmadik fél dezinformációs kampányt folytat Észtországban a szövetség ellen. A felkorbácsolt indulatok eredményként támadás is történt az országban állomásozó két brit katona ellen, amely során egyikük súlyos sérülést szenvedett. A szimuláció második felében tovább bonyolódott a helyzet: egy észt város lakossága népszavazáson az elszakadásról döntött. A játékosok feladata az volt, hogy megvitassák a fennálló helyzetet és a lehetséges válaszlépéseket. A kollektív védelmet biztosító 5. cikkely aktiválását legtöbben elvetették, a régióban állomásozó csapatok növelését azonban többen támogatták. A különböző tagállamok természetesen merőben más álláspontokat képviseltek RED-hez fűződő kapcsolataik és egyéni érdekeik mentén. Az észt és a lengyel delegációk például kemény fellépést sürgettek, míg a németek, a magyarok és a törökök óvatosságra intettek. A magyar egyetemisták mellett a játékban részt vettek lengyel, grúz és német diákok is. A szimulációt több megfigyelő is figyelemmel kísérte, köztük újságírók, diplomaták és elemzők. A játék végeztével Marosfi Gábor, Magyarország állandó NATO követségének vezető-helyettese tartott előadást a hibrid hadviselésről.  Elmondta, a hogy habár több definíció létezik a jelenségről, abban megegyeznek, hogy egyik szerint sem új dologról van szó. A történelem a harcoló felek mindig is vegyítették a különböző hadviselési módszereket. Állítása szerint a szimuláció során több szempontból is élethűen modelleződtek a valódi NATO megbeszélések. Ahogy a játékban például, úgy a valóságban sem a tárgyalóasztal mellett születnek meg a döntések, hanem az informális megbeszélések során. Hasonlóan, az hogy mi számít „megtámadásnak” ugyancsak vitatott a tagállamok között.

            A második napon további előadásokat hallhattak a résztvevők. Jakub Turowski, a Facebook Lengyelországért és a baltikumi régióért felelős közpolitikai vezetője a választásokról, külföldi beavatkozásokról és a Facebooknak az ezzel kapcsolatos politikájáról beszélt. Elmondása szerint régiókra osztott különálló moderáló csapatok ellenőrzik a közösségi oldal felületeit szabálytalanságok után kutatva. Politikai tartalmú oldalakat például külföldről nem lehet irányítani, és ezt a moderátorok szigorúan ellenőrzik. Konkrét eseteket is említett, ahol valakik úgy próbálták megkerülni a szabályozást, hogy nem politikai tartalmú oldalakat fokozatosan alakítottak át a propagandafelületekké, azt gondolva, hogy így átverhetik az ellenőrzést. Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője az orosz dezinformációs eszközökről és az ezek elleni küzdelemről tartott részletes bemutatót. Az orosz propaganda célja, hogy aláássa a nyugati intézményrendszerbe vetett bizalmat és ez által bomlassza a szövetséget. Ezen eszközök tárházának fontos eleme az álhírek terjesztése, amelyekkel különböző társadalmi konfliktusokat kihasználva igyekszik a Kreml ellenfelei egységét megbontani. Győri szerint az álhírek ellen több szinten is lehetséges védekezni. Egyéni szinten mindenképpen csak megbízható forrásból tájékozódjunk, és ha tehetjük, nézzünk utána cikk hivatkozásainak és az azt kibocsájtó oldal hátterének. Ezután Novák Benjámin magyar származású amerikai, és Wojciech Przybylski lengyel újságíró beszélgettek az álhírek hatásairól a társadalomra. Novák szerint a 2010 óta Magyarországon kiépült médiahegemónia rendkívül hatásos propagandagépezetként működik, amely lényegében teljesen meghatározza a közbeszédet. A Zgut Edit elemző által moderált beszélgetésen is elhangzott, hogy alaposan meg kell válogatnunk hírforrásainkat és minőségi újságírásra kell hagyatkoznunk.  Utolsóként Beata Górka-Winter, a Varsói Egyetem adjunktusa tartott előadást a közösségi médiának a társadalomra gyakorolt hatásairól. Az álhírek és a manipuláció habár mindig is léteztek, a legújabb kommunikációs technológiák és a mesterséges intelligencia terjedésével azonban ezek a társadalom egyre erősödő polarizációjához vezetnek.