2019. május 9-én részt vettünk a Varsóban megrendezett NATOversity szimulációs játékon, amelyet a következő napon előadások követtek neves előadók jóvoltából. A szimulációs játék és az említett előadás központjában a propaganda egyik legújabb formája dezinformáció, vagy elterjedtebb nevén a fake news állt, amely egyre nagyobb visszhangot kap a nemzetközi sajtóban is.
Mi is az a dezinformáció?
A 21. században a technológiai fejlődés megkönnyítette az információ mondhatni szabályozhatatlan, akár ingyenes terjesztését, amely egyre nagyobb fenyegetést jelent a társadalomra. A mai világban már költséges tévécsatornák, nyomtatott média, rádióadók fenntartása nélkül is olcsón terjeszthető a manipulatív információ. Az internet rengeteg lehetőséget biztosít a hamis adatok terjesztésére: bárki készíthet magának honlapot, blogot, akár a közösségi médiát is felhasználhatja, kikerülve a médiafelügyeleti szervek látókörét is. Társadalmunk egyre inkább az online tartalmak felé fordul, amely következtében még nagyobb fenyegetést jelent a dezinformáció. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az említett hírforrások terjesztőivel szemben még akkor is nehéz fellépni, ha erre megvan a jogi lehetőség. A média jelentőségére már a politika is felfigyelt és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek rá - ki terjeszteni, ki megállítani próbálja.
Oroszország és a sharp power
Az előadások során kifejezett figyelmet fordítottunk az orosz sharp powerre, amely egyre nagyobb hangsúlyt kap a 2016-os amerikai elnöki választásokkal kapcsolatban kirobbant botrány következtében.
Mi is azonban az a sharp power? A szakirodalom szerint sharp powernek nevezzük a manipulatív diplomáciai technikákat, amely segítségével egy állam befolyásolni akarja a másik állam belpolitikáját, aláásni a politikai rendszerét és a nemzetközi rendszert. Putyin Oroszországa megalapozta a saját pozícióját a nemzetközi viszonyrendszerben, mint a konzervatív, mint a család és a kereszténység védelmezője, a Nyugatot pedig ellenségként állítja be. Az orosz dezinformáció eszközei közé tartozik a mesterséges intelligencia használata, információs támadások botok, internetes trollok és közösségi oldalak segítségével, szélső-jobbos, paramilitáris, fundamentalista európai szervezetekkel és oroszbarát kormányokkal való együttműködés. Különösen fontosak az utóbbi szempontból azok a közép- és kelet-európai országok, akiknek szorosabb történelmi kapcsolatuk vannak Oroszországgal, valamint gyengébb demokratikus intézményekkel rendelkeznek, mint Nyugat-Európa országai. Oroszoroszág célja ezzel a transzatlanti egység, az Európai Unió gyengítése és az orosz befolyás növelése a régióban.
A Kreml opportunista megközelítést alkalmaz, ideológiailag rendkívül rugalmas. Kiválóan megfigyelhető ez, a 2016-os elnöki választáson az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a Facebook segítségével terjesztették a dezinformációt, a 2017-es francia és német elnökválasztásokon, melyeken mindkét ország jobboldali, eurocentrikus pártját támogatták a közösségi oldalak segítségével.
Mit tehetünk ellene?
Az álhírek azonban nem csak állami szinten jelentenek fenyegetést, hanem a mindennapi életben. Az internet és a hatalmas információtömeg mellett, amely ránk zúdul, el kell gondolkodnunk rajta, hogyan is védekezhetünk a dezinformáció ellen? Rendkívül fontos, hogy ne bízzuk magunkat egyetlen hírforrásra, hanem mindig nézzünk utána az információknak több forrásban, amennyiben pedig elérhetőek számunkra, nézzünk utána a hivatalos dokumentumoknak. Mindig olvassuk el a híreket, melyeket megosztunk a közösségi oldalakon, hiszen lehetséges, hogy mi is dezinformáció eszközeivé válunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése