Orosz kihívás új eszközökkel

A varsói egyetem szervezésében 2019. május 9. és 10. között került megrendezésre a NATOversity elnevezésű esemény Varsóban a Facebook székházban, amelyen lengyel és magyar hallgatók vettek részt, így emlékezve a közös 1999-es NATO csatlakozásra. A két napos programon szimulációs játék és előadások segítették, hogy a résztvevők megérthessék a NATO működését és a kihívásokat, amelyekkel manapság szembe kell néznie az idén 70 éves szervezetnek.

A NATO egyik legfőbb kihívója a 21. században kétségkívül a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország, amely nyugati globalizáció ellensúlyozásaként a tradicionális és a nemzeti értékek, mint a család és vallás, védelmét hirdeti. Putyin ideológiájának lényege éppen ebben rejlik: egyfajta erkölcsi harc a Nyugattal szemben az „érték háromság” mentén, vagyis a nemzet, család és kereszténység fontosságának hangsúlyozásával, amelyek „haldoklanak” Európában az orosz vélemény szerint. A morális harc mellett Moszkva fő eszközei közé tartozik még a kisebbségek és a pro-Kreml politikai pártok támogatása a NATO szövetséges országok területén abból a célból, hogy a status quo-t megváltoztathassák a saját javukra. Ennek elérésére pedig a legtökéletesebb eszköz a média, ezért Oroszország a diszinformáció eszközével használva támadja a nyugati világot. Az orosz média a nyugati intézményeket, mint az EU és a NATO, gyengének állítja be, amelyeket az orosz vélemény szerint tovább gyengítik a tömeges bevándorlás és a belső széthúzás. Az orosz propaganda híreit átfordítják helyi nyelvekre az orosz globalizáció részeként, így terjesztve az európai uniós országokban is a Moszkva által kreált álhíreket („fake news”). Az előadáson megtudhattuk, hogy rengeteg ilyen magyar nyelvű oldal is létezik.  

Szerencsére azt is megtudtuk, hogyan kezelhetjük a diszinformáció jelenségét a minden napi életben. Alapvetően fontos tudnunk, hogy a fake news oldalak elsősorban érzelmekre építenek, mint a bizonytalanság, ezért ha egy politikai hír túlságosan érzelmeket kiprovokáló gyaníthatjuk, hogy diszinformációval állunk szembe. Továbbá, az üzenet tartalma is árulkodó lehet, például, ha túlságosan orosz párti, gyakran Oroszországot az EU alternatívájaként állítva be, vagy euroszkpetikus a cikk üzenete gyanítható, hogy álhírt olvasunk. Valamint, fontos tudnunk mely média tartalmak pro-Kreml pártiak. Azonban, a Moszkva által kreált álhírek felismerését nagyban nehezíti a tény, amelyet előadóink többször is hangsúlyoztak, hogy bármelyik politikai párt színeiben találkozhatunk álhírekkel, hiszen az orosz diszinformáció opportunista jelleggel bír.  

Ami a mi régiónkat illeti, Oroszország szempontjából sajátos helyzetünk van. Lengyelországban az orosz befolyás hatalmas társadalmi ellenállásban ütközik, ezért itt a „a nagy szláv testvér” propaganda nem működik, főleg a határral kapcsolatos feszültségek miatt, amely történelmi gyökerűek. A nyugat barát és szövetséges Csehországban működik egy hybrid központ, amely elsősorban Kína tevékenységeit figyeli, de egy esetleges orosz cyber támadás esetén is képes lenne azonnali válasz reakcióra. Szlovákia, történelmi kötelékek miatt, az egyetlen orosz barát társadalom Közép-Európában. Ami hazánkat illeti, társadalmunk alapvetően nem orosz barát beállítottságú elsősorban az 1956-os események miatt.  

A NATOversity eseményen az előadások próbáltak választ adni a mai és jövőbeni NATO kihívásairól, valamint a NATO és Oroszország viszonyáról. Sok választ kaptunk, de a jövőben még több kérdés fog felmerülni. Mindenesetre, ami biztos: van egy erős NATO és egy erősödő Oroszország és új kihívások.