2019. május 9-10-én került megrendezésre a diákoknak
szervezett NATOversity konferencia,
illetve szimulációs „játék”, melyet a Varsói Egyetem rendezett, a helyszínt
pedig a Facebook Közép-Kelet Európai Igazgatóságának székháza biztosította. A
két napos rendezvény témája a dezinformáció,
és fake news volt.
Az első napon a főleg lengyel és magyar – de egyéb
nemzetközi – diákokon volt a sor, hogy kipróbálhassák magukat, hogyan is zajlik
egy NATO konferencia. A vitatott szituáció középpontjában Észtország állt, ahol
a jelentős lélekszámú „Red” kisebbség és pártjuk a dezinformáció eszközével
erősen befolyásolni tudta az észt lakosság egy részét Nyugat és NATO-ellenes
kampányukkal. Ennek következtében támadást követtek el két brit, Észtországban
állomásozó NATO katona ellen. A kérdés az volt, hogy ilyen esetben be lehetne-e
vetni a kollektív védelemről szóló 5. cikkelyt: a Felek megegyeznek abban, hogy az egyikük vagy többjük ellen,
Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen
irányuló támadásnak tekintenek. Az 5. cikkelyt eddig csak a 2001.
szeptember 11-i terrortámadás után alkalmazták. A diákok többnyire szemléltetni
tudták az utasításokat követve, hogyan is történhet egy ilyen vita az Észak-Atlanti
Szövetség ülésén. A helyes megoldásokra, valamint a hiányosságokra a szimuláció
után Marosfi Gábor, a NATO-ba delegált magyarországi állandó képviselet
vezető-helyettese, előadásában hívta fel a figyelmet.
A NATO kollektív védelme nem automatikus, azt az adott
államnak kérnie kell és még akkor sem jelent feltétlen fegyveres beavatkozást.
Mivel eddig egyetlen egyszer alkalmazták, fontos mérlegelni a probléma súlyát.
Mára viszont a biztonsági kihívások és kockázatok típusai sokkal szerteágazóbbak,
néhánnyal kapcsolatban még szabályozás sincs. Ezek a modern világunk igazi
problémái. Anno, mikor a NATO létre jött, csak hagyományos fegyverek és
nukleáris fegyverek léteztek, viszont a nemzetközi rendszernek is haladnia kell
a korral. Éppen ezért nagyon nehéz felmérni és beazonosítani, hogy mit
tekinthetünk nagyobb kárnak Manapság a dezinformáció, fake news, kibertámadások
kategóriája kérdéses, hogy mennyire számít fegyveres támadásnak, mennyire
fenyegeti egy állam létét. Visszatérve erre a NATO kontextusában - ahogy azt Marosfi
Gábor is kifejtette – a Szövetség célja nem a háború, hanem a nemzetközi béke
és biztonság megőrzése. Nem törekednek minden áron a fegyveres beavatkozásra,
hanem pont annak elkerülésére. Éppen ezért igényel alapos utánajárást minden
ilyen eset.
A 2014-es krími annexió és az ISIS és egyéb
terrorcsoportok brutális támadásai óta egyre csak nőttek a biztonsági kihívások,
a NATO a hidegháború óta a kollektív védelem legnagyobb megnövelését hajtotta
végre. Ennek egyik példája, hogy megháromszorozta a gyorsreagáló erők számát, multinacionális
harccsapatokat telepített Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba.
A Szövetség továbbá növelte jelenlétét délkeleti régióiban (Románia), légi
ellenőrzését a Baltikum és a Fekete-tenger térségében. A 2016-os Varsói Csúcstalálkozón
a tagállamok felismerték a kibervédelem szükségességét, mint egy új operatív
területet, és igyekeznek a hálózatok, küldetések és bevetések teljeskörű
védelmet biztosítani.
Az egyszeri vagy többszöri fegyveres beavatkozások
helyett, a NATO célja tehát egy fenntartható kollektív védelmi rendszer
kialakítás, amely biztosítja a nemzetközi békét és biztonságot nem csak a
Szövetség területén, de annak környezetében is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése